Katasztrofális hatása lehet a jövedékiadó-emelésnek a magyarországi dohánypiacra – erről beszélt az egyik legnagyobb magyarországi dohánygyártó cég szakértője az Mfornak. Az adóemelés a dohánytermékek teljes körére kiterjed: a cigaretta jövedéki adója 9 százalékkal, a hevített dohánytermékeké 25 százalékkal, a finomra vágott fogyasztási dohányé 26 százalékkal emelkedik. A változtatás 2026. november 1-jétől lép hatályba.
A kormány szerint a cigaretta végső ára 5 százalékkal, a hevített dohánytermékeké 10 százalékkal emelkedhet attól függően, hogy a gyártók mekkora mértékben hárítják át a jövedékiadó-emelést a fogyasztókra.
A többletadóból származó bevételt az egészségügyi ellátás fejlesztésére fordítják majd, ígéri a kormány.
„Elég megnézni a hozzászólásokat a kormányzati oldalakon: a döntés nem aratott osztatlan sikert. Sokakat már nem is érint, mert külföldön veszik a dohánytermékeket.
A hevített dohánytermékek magyarországi fogyasztói ára megegyezik az ausztriaival, de minőségi cigarettából egy doboz már fél euróval drágább Magyarországon.
Ha valaki Budapestről kimegy Párkányba, 10 doboz hevített terméken 2000 forint előnyt szerez, Horvátországban pedig ennél is olcsóbbak a dohánytermékek. A jövedéki adó emelése után többen fognak átjárni Szlovákiába vásárolni” – mondta név nélkül nyilatkozó forrásunk.
Háromezer forintért már inkább nem a dohányboltban veszik
Az elmúlt években ennél nagyobb áremelkedést is tapasztalhattak a dohányzók. Az 50 grammos cigarettadohány-csomag ára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly több mint negyedével, 3090 forintról 3940 forintra emelkedett. Egy doboz Sopianae cigaretta ára 2023 februárjában emelkedett 1740-ről 2000 forintra (14,9 százalékkal), a Multifilternél 2022 júliusában volt a legnagyobb emelkedés 1780-ról 1980 forintra (11,2 százalék).
A dobozos cigarettáknál ennél drasztikusabb drágulás utoljára 1996-ban volt: akkor a Sopianae ára 33,7 százalékkal, a Multifilteré 27 százalékkal, a Symphoniáé 32,9 százalékkal lett magasabb egy év alatt.
Augusztusban 2640, illetve 2680 forint volt a Sopianae és a Multifilter cigaretták átlagára dobozonként, ez 200 forintos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A Marlboro Gold a magyar dohányboltokban 2750 forintba kerül, Ausztriában viszont 7 euró (jelenlegi árfolyamon 2540 forint).
A túl magas fogyasztói ár az illegális kereskedelem felé terelheti a vásárlókat, figyelmeztet a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MKDSZ). Számításaik szerint akár 300 forintot is meghaladó összeggel emelkedhetnek a dohánytermékek fogyasztói árai a novembertől esedékes adóemelés hatására.
„A dohánytermékek ára az átlagos, munkabérből élő magyar fogyasztók számára már jelenleg is a megfizethetőség határán mozog. Attól tartunk, hogy az év vége előtt várható újabb áremelés tömegesen fordítja majd a vásárlókat a szervezett bűnözői csoportok által kínált illegális termékek és a feketepiac felé.
A dohánytermékek iránti kereslet nem fog az áremelkedéssel egy csapásra megszűnni, legfeljebb új utat talál magának az illegális források felé”
– írják közleményükben.
Ukrajnában egy doboz cigaretta ára jelenleg 125-150 hrivnya (865-1060 forint). Ez az ott élőknek jelentős drágulás a tavalyi 105-130 hrivnyás szintről, de az ukrán fizetőeszköz leértékelődése miatt forintban mérve az ár szinte változatlan maradt. Tavalyi cikkünk írásának idején 8,16 forintot kellett adni egy ukrán hrivnyáért, június közepére az árfolyam 6,52-re csökkent, jelenleg kicsivel 7 forint felett alakul.
A Kárpáti Igaz Szó áprilisban arról írt, hogy egy doboz jobb minőségű cigaretta ára később akár 200 hrivnyára (1415 forintra) is emelkedhet, de ez így is körülbelül a fele lenne a magyarországi árszintnek.
„A feketepiacot ma már a hamis dohánytermékek dominálják, a csempészáru kevés” – mondta forrásunk.
Azt is megerősítette, hogy a forint erősödése nem hatott a feketepiacra, egy doboz cigaretta már ott is 1400-1500 forint.
Tavalyi cikkünkben még arról írtunk, hogy illegális forrásból 1200 forintért szerezhető be egy doboz cigaretta.
Tarolnak az elektronikus cigaretták
Az MKDSZ 15-20 százalék közé teszi a feketepiaci áru arányát Magyarországon, a KPMG legfrissebb üresdoboz-felmérése ennél mérsékeltebb számokat mutat. Tavaly 40 magyar városban 23 200 dobozt gyűjtöttek össze, ez alapján 610 millió szálra, a teljes forgalom 10,2 százalékára teszik az illegális forrásból származó cigaretták arányát. Ez alapján Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb arányban, 3,29 százalékkal az illegális forrásból származó cigaretták aránya tavaly.
A hamisított cigaretták aránya azonban Magyarországon a negyedik legmagasabb Európában (Franciaország, Nagy-Britannia és Lettország után), 9 százalék. (A 2024-es rangsorhoz képest Magyarország helyére Lettország lépett fel a dobogóra.) A hamisított cigaretták túlnyomó része – Franciaországhoz hasonlóan – Marlboro volt.
A kieső adóbevételt a KPMG 49 milliárd 653 millió forintra teszi a tavalyi évre nézve,
ami lényegesen kevesebb a 2024-es 72 milliárd 276 millió forintnál. A YouGov október elején teszi közzé az idei üresdoboz-felmérésének eredményeit.
Az MKDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy minden jogszerűen eladott csomag cigaretta árának mintegy 78 százaléka adó. „Elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy a Kormány által az intézkedéstől várt költségvetési többletbevétel is el fog maradni, mivel a dohányboltokban értékesített termékek után befolyó magasabb adóbevételt ellensúlyozza majd a feketepiac miatt kieső forgalom” – írták.
Az üresdoboz-felmérésekből megállapítható a cigaretta és a hevített dohánytermékek forgalma, de forrásunk szerint rohamosan, napról napra terjed az illegális e-cigaretták használata. Az e-cigaretták forgalmának mérése nehezebb, de azt észrevették, hogy a dohánytermékek legális értékesítése visszaesett. A kormány szerint a 15 éves diákok csaknem egyharmada e-cigarettázik, és a serdülők több mint negyede rendszeresen használ hevített dohányterméket.
Tavaly 775 milliárd forint volt a dohánytermékek jövedéki adójából és általános forgalmi adójából származó bevétel – írja honlapján a kormány. Az egészségügyi kiadások terén a dohánytermékek fogyasztásának közvetlen és közvetett költségét 1477 milliárd forintra teszik – ezt a különbséget mérsékelnék a dohánytermékek jövedéki adójának emelésével.
Csúcstechnológia az illegális gyárakban
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaly évente egymilliárd szál adózatlan cigarettáról számolt be. Ennek mindössze a töredékét találják meg, a félmillió doboznál nagyobb fogás ritka. Tavaly októberben és idén júniusban viszont két-két nagyobb készletet és gyárat is találtak.
Októberben először Győr-Moson-Sopron megyében, az M1-es autópályán állítottak félre egy kamiont. A szlovén sofőr 584 847 doboz cigarettát szállított, amelynek piaci értéke meghaladja a 1,5 milliárd forintot.
Másnap arról számoltak be, hogy egy ukrán bűnszervezet 19 tagját tartóztatták le, akik Nyíregyháza külterületén működtettek illegális cigarettagyárat. A pénzügyőrök itt 1 millió 170 ezer doboz készre gyártott hamis cigarettát és 7,5 tonna fogyasztási dohányt foglaltak le összesen több mint 4 milliárd forint értékben. A költségvetésnek okozott kárt több mint 2,5 milliárd forintra tették.
A KPMG az elmúlt két évben egyaránt az Ukrajnával határos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében talált a legnagyobb arányban feketepiacról származó cigarettásdobozokat.
Fotó: KPMG
A júniusi razzia Pest megyében indult, itt kilenc helyszínen csaptak le egy szervezetre, amely közel 3 milliárd forint értékű dohányterméket szánt a magyar feketepiacra. A hatalmas kamionokból egymillió doboz cigaretta és 2,5 tonna dohány került elő.
Nem sokkal később az Alföldön számoltak fel egy illegális cigarettagyárat, ahol öt férfit – egy magyar, egy szlovák, három ukrán állampolgárt – fogtak el. A rajtaütés során egymilliárd forint értékű vagyont foglaltak le, a gyárban talált alapanyagok pedig több mint 1,5 millió doboz hamis cigaretta előállításához voltak elegendők. Ez a szervezet különösen felkészültnek tűnt:
a gyár környezetében blokkolták a GSM-, rádió- és wifihálózatokat, a bejáratnál pedig katonai és titkosszolgálati technológiai eszközökkel, röntgenberendezéssel szűrték ki a járművekben elhelyezett nyomkövetőket.
A NAV szerint Európában 100-130 illegális cigarettagyárat zárnak be évente.
A magas árak és a részben ennek hatására burjánzó feketepiac az egész Európai Unióban probléma, ráadásul az Európai Bizottság 2028-tól ezer szálanként 90 euróról 215 euróra emelné a cigaretta jövedéki adóját. A többi nikotinos termékre vonatkozóan később, több lépcsőben léptetnék érvénybe az adóemelést.
A legnagyobb hal még mindig szabadlábon van
Az Mfor tavaly írt részletesen arról az esetről, amely több mint 8,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a magyar költségvetésnek. A kárpátaljai születésű, de Debrecenben élő Sarkadi József – aki korábban az ukrán határőrség főtisztje volt – a város repülőterén keresztül hozott be 2 millió 929 ezer doboz cigarettát még 2021 elején három részletben. A dubaji Al-Maktúm repülőtérről érkező szállítmányokat a vámellenőrzés megkerülése után egy lengyel kamionba pakolták.
Sarkadit letartóztatták, de 180 millió forint óvadék megfizetése után szabadlábon védekezhet. Társa, a lengyel Dylczyk Ireneusz szintén szabadlábon van, az orosz-román Dmitrij Pisarev és az ukrán Volodimir Stont ellen pedig nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
„A tanúk kihallgatása továbbra is folyamatban van, a legutóbbi tárgyalás szeptember 15-én volt. Az eljárás tolmácsot igényel, ezért halad lassabban” – mondta az Mfornak Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője.
