Az orosz-ukrán háborút követő szankciók gyakorlatilag egyedülállók abban a tekintetben, hogy ennyire összehangolt nemzetközi fellépésre korábban nem volt példa. Ez a példanélküliség más szempontból ugyanakkor teher, hiszen a jogszabályok országonként eltérőek, így a lefoglalt javak sorsa is nagyban különbözhet.
Feltérképezetlen vizeken járunk - mondta Benjamin Maltby, a brit Keystone Law ügyvédi iroda partnere, a jacht- és luxusvagyonjog szakértője a CNBC kérdésére.
Enyém, tiéd, enyém?
A legfontosabb kérdés, amely az elmúlt hetekben bizonyára sokakban felmerült, viszonylag egyértelműen megválaszolható: a jogi szakértők egyetértenek abban, hogy a szankciók nem teszik lehetővé, hogy az országok egyszerűen „megtartsák" az oligarchák hajóit, repülőgépeit és lakásait. A bejelentett szankciók erről egyébként sosem szóltak, az intézkedések indoklásában az szerepel, hogy az orosz elit azon tagjainak vagyona, akik „az orosz nép kárára gazdagodtak meg” és „segítették Putyint az invázióban”, befagyasztásra kerül, és elzárják őket javaik használatától.
A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy az amerikai és a legtöbb európai ország törvénykezése szerint a lefoglalt vagyontárgyak, így az őrületes luxusjachtok is az orosz oligarchák tulajdonában maradnak, ugyanakkor eladásukat vagy elajándékozásukat blokkolja a szankcionáló ország. A hatóságok emellett arról is gondoskodnak, hogy a jachtok őrzése folyamatos legyen, hogy a legénység ne tudja kimenekíteni azokat a dokkokból a biztonságos vizekre.
Mi kell ahhoz, hogy tényleg elveszítsék a luxusjachtokat az oligarchák?
Ahhoz, hogy egy oligarcha jachtját vagy villáját ténylegesen megszerezze az az ország, amely lefoglalta, már rögösebb az út. Az ügyészségnek ehhez bizonyítania kell azt, hogy a kétes jogi helyzetű ingóságot bűncselekmény elkövetésére használták, vagy megvásárlásához olyan anyagi forrásokat használt a tulajdonos, amelyet nem legális úton szerzett.
Azt azonban kifejezetten nehéz bizonyítani, hogy az oligarchák konkrét bűncselekményt követtek el – hívta fel a figyelmet Maltby, hozzátéve, hogy az érintett milliárdosoknak erős alapja van azzal érvelni, hogy nem sértettek törvényt Oroszországban és Európában. Konkrét bizonyítékok nélkül pedig elhúzódhatnak a vagyonelkobzási ügyek – ahogy azt a nemzetközi példák is mutatják. Az Egyesült Államokban pénzmosás miatt elítélt Pavlo Lazarenko volt ukrán miniszterelnök ellen indított eljárás például több mint 15 évig húzódott Lazarenko jól finanszírozott védelmének köszönhetően.
Mire fordítható az eladásból befolyó pénz?
Ha egy ügyésznek sikerül magát átrágnia az oligarchák vagyonelemeit védő offshore-céghálókon, és sikeresen bebizonyítja a bűncselekményt, majd az állam elárverezi a lefoglalt jachtot, az aukció bevétele a leggyakoribb esetben a bűnüldöző és rendfenntartó szerveknek jut. Az amerikai kongresszus azonban már reagálni készül minderre: a formálódó kétpárti törvényjavaslat, a "Jachtok Ukrajnáért-törvény" lehetővé tenné a hatóságok számára, hogy lefoglaljanak minden olyan vagyontárgyat, amelynek értéke meghaladja az 5 millió dollárt, és amelyet az orosz elit az Egyesült Államokban birtokol. A törvényjavaslat feljogosítaná a mindenkori kormányt arra, hogy eladja a vagyonelemeket, és az így befolyt pénzt Ukrajna megsegítésére fordítsa.
Valljuk be, egy ilyen megoldás sokakat boldoggá tenne.
