2019. április 2. 07:12
MTI

Nem és nem.

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget a londoni alsóház hétfő éjszakai szavazásán. A ház egy hete hagyta jóvá azt a képviselői indítványt, amelynek alapján a törvényhozók saját kezdeményezésükre szavazhatnak a Brexit feltételrendszerét rögzítő - eddig háromszor elutasított - hivatalos egyezmény különböző alternatíváiról.

Ez a brit alkotmányosság újkori történetében gyakorlatilag példátlan kísérlet arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott Brexit-folyamat további irányítását, annak ellenére is, hogy úgynevezett indikatív - vagyis véleménynyilvánítási célú, jogilag nem kötelező - szavazásokról volt szó.

  • Az alternatív javaslatokról tartott szavazások múlt szerdai első fordulóján nyolc ilyen indítvány került a ház elé, de akkor sem kapott többséget egyik sem, bár az egyik, amely átfogó és állandó jellegű vámunió fenntartását célozza az EU-val a Brexit után is, közel járt a többség eléréséhez: a ház ezt az indítványt a múlt héten 264:272 arányban vetette el.
  • A szűkített, négy javaslatot tartalmazó listáról tartott hétfő éjjeli szavazáson ugyanezt a javaslatot még szorosabb, 273:276 arányban utasította el a ház.
  • Egy másik indítvány szerint az Egyesült Királyság a kilépés után is az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja maradna.
  • A harmadik szerint bármilyen típusú Brexit-megállapodás parlamenti elfogadása esetén a kormánynak népszavazást kell kiírnia az adott egyezményről, mielőtt a megállapodás életbe léphetne, a negyedik pedig megtiltaná a megállapodás nélküli kilépést, akár a Brexit-folyamat elindításáról hozott döntés visszavonása árán is.

A hétfő éjjeli szavazáson azonban ezek egyike sem kapott többséget. 

Az EU-val novemberben elért 585 oldalas hivatalos Brexit-megállapodást és a hozzá kapcsolódó - a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó - politikai nyilatkozatot a londoni alsóház először január 15-én, a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel, a március 12-i második szavazáson 149 fős többséggel utasította el.

A konzervatív párti brit kormány múlt pénteken harmadszor is a ház elé terjesztette a Brexit-megállapodást - leválasztva róla a politikai nyilatkozatot -, ám a képviselők ezúttal 58 fős többséggel ismét elutasították az egyezményt.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján pénteken, a harmadik szavazás napján közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnt volna, de Theresa May miniszterelnök már a Brexit-megállapodás második alsóházi elutasítása után kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását június 30-ig.

A március végi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjjelig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek. 

Miután azonban ez nem történt meg, érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre megállapított május 22-i határidő, és életbe lépett egy új: Londonnak immár április 12-éig, vagyis jövő péntekig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon. Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása.

Az elmúlt napok alsóházi szavazásai nyomán a Brexit-folyamatban teljes patthelyzet állt be: jelenleg nincs elfogadott megállapodás a kilépés feltételeiről, a ház kétszer elvetette az összes beterjesztett alternatív megoldást is, és az utóbbi hetekben több szavazáson nagy többséggel a megállapodás nélküli kilépést is elutasította.

A megállapodás nélküli Brexit kockázata azonban nem szűnt meg. Ha ugyanis a jövő pénteki határidőig nincs előrelépés a további Brexit-menetrend ügyében, és ha az EU a Brexit-határidő újabb halasztása fejében ragaszkodik a brit részvételhez az EP-választásokon, ám ezt a brit kormány elutasítja, akkor jövő pénteken a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>