Az Eurostat legfrissebb adatai szerint megközelíti az 50 százalékot az elszegényedésnek kitett munkanélküliek aránya az Európai Unióban. Az uniós statisztikai hivatal jelentése szerint a 16-64 év közötti munkanélküliek 48,7 százalékát fenyegette a lecsúszás veszélye. Mivel a munkával rendelkezők körében 9,6 százalékot mértek, elmondható, hogy ötször rosszabb a helyzet a munkanélkülieknél.
Meglepő módon Németországban a legmagasabb ez az arány. Ott a munkanélküliek 70,8 százaléka billeg a megélhetési szakadék szélén. De a balti államokról - Litvániáról és Lettországról - is nehéz elképzelni, hogy ekkora bajba kerülhetnek az állástalanok, pedig ezek az államok következnek a sorban (60,5 százalék, illetve 55,8 százalék).
Magyarországon az uniós átlagnak megfelelő, 48,2 százalékot mértek a statisztikusok, ami jobb, mint az előző két év mutatója (54,4, és 54,2 százalék).
Aggodalomra ad okot, hogy 2006 és 2016 között, tehát 10 év alatt 7,2 százalékponttal nőtt a nehéz anyagi helyzetbe kerülő munkanélküliek aránya szerte Európában. A múlt évtized közepén még 41,5 százalékuk került a veszélyzónába, két éve már 48,7 százalékuknak jelentett gondot a mindennapi megélhetés.
A legjobb pozícióban Finnország van, de Cipruson és Franciaországban is elfogadhatóbb a helyzet, mint Európa sok más államában.
Érdemes még megemlíteni, hogy a legnagyobb különbséget a két kategória - a munkanélküliek és a munkával rendelkezők - anyagi viszonyai közt szintén Németországban mérték (61,3 százalékpont), de például Csehországban is nagy eltérés van az elszegényedést tekintve az aktív korúak között (48,5 százalékpont). Magyarországon ez a különbség 38,5 százalékpont.
