Jakab Ferenc kétféle COVID elleni orrspray-fejlesztésről számolt be. Az egyik a már magyar patikákban forgalomban lévő orrspray, az Allergodil. A spray egyik hatóanyagát, az azelasztin-hidrokloridot vizsgálták koronavírus ellen. Az eredmények biztatóak, sejten belül képes blokkolni a vírus replikációs képességét. Jelenleg német laboratóriumokkal együtt végzik a klinikai vizsgálatokat, és sok szakember már ajánlja is védekezésként.
„A másik egy pécsi és egy mohácsi cég közötti, tisztán magyar fejlesztés, madarakban termelődő antitest alapú Covid-ellenes orrspray. Áprilisban végzünk az előkészítő munkákkal, és reméljük, hogy meg tudjuk kezdeni a klinikai I. fázist. Még az is elképzelhető, hogy a következő hullámban aktívan részt tud már venni majd” – jelentette be a professzor.
Változott a Janssen-vakcina protokollja
„Az is elképzelhető, hogy még 6 hónapnál is tovább vagyunk védettek a harmadik oltás után, mert ezután nagyon erőssé válik a humorális védelem, s szinte robusztus lesz a sejtes védelem” – vélekedik Szekanecz Zoltán.
A negyedik oltással kapcsolatban Jakab doktor kifejtette, hogy 3-4. oltás között nagyon kicsi a védettségi szint emelkedése, messze elmarad 2-3. közötti változástól, ezért a 4. oltást továbbra is csak az érintett, immunválaszban sérült rétegeknek ajánlott adni.
Szóba került az is, hogy a Janssen vakcinája már nem két adagnak felel meg, mint korábban.
„A protokoll megváltozott, most már két oltás kell belőle is az alapimmunizáláshoz, amely között 2 hónapnak kell eltelnie. A második lehet ismét Janssen, de mRNS-vakcina is” – mondta Kulcsár Andrea. (Tegnapi hír, hogy a Janssen átmenetileg fel is függesztette koronavakcina-gyártását).
Omikron után is vannak post-COVID tünetek?
A szakértők szerint rövid még az omikron-hullám, nincsenek kellő vizsgálatok, de valószínűleg utána is vannak post-COVID tünetek. Hiszen a koronavírus, akár akarjuk, akár nem, koronavírus marad. Épp ezért sportolni csak fokozatosan lehet újra, így megelőzve például megelőzve egy szívizomgyulladást. Egyes gyerekeknél a delta sokszervi gyulladást okozott, az omikronnál még nem számoltak be ilyen post-COVID állapotokról. Viszont Krupp-betegség formájában jelentkezhet a kicsiknél az omikron.
Szó volt arról is, hogy megkezdődött a Pfizer 5 éven aluliaknak kifejlesztett vakcinájának vizsgálata, amely pont olyan biztató, mint az 5-11 éves korosztályé. Harmadolt mRNS-tartalommal fog majd piacra kerülni, de ennek időpontja még kérdéses.
„A sajtóban az mRNS-vakcinák szövődményeiről újra és újra felröppennek hírek, de ezek töredékesetek a többmillió oltás számához képest. A Pfizer folyamatosan végzi az utánkövetéseket, és a fiataloknál előforduló szívizomgyulladás, szívritmuszavar vagy EKG-eltérés a legtöbb esetben csak átmeneti. Igaz, a Modernánál kicsivel több ilyen eset van, pár országban nem is oltanak ezzel 12-18 éves korosztályban, sőt Németországban 30 éves kor alatt nem javasolják” – magyarázta Kulcsár doktornő.
Jakab Ferenc azt a vizsgálatot is felhozta példaként, amelyben összevetették a koronavírusos gyerekeket az oltott gyerekekkel, és a koronavírussal fertőzöttek sokkal jobban ki voltak téve a szövődményeknek.
„Az viszont igaz, hogy az emlékeztető oltások után több a szövődmény, mint az alapoltásoknál. Minél többet boostoljuk a szervezetet, annál több ilyen fordul elő, ezért lesz jó majd az évi egy oltás” – tette hozzá Szekanecz Zoltán.
Kiválthatják-e a COVID-elleni tabletták az oltásokat?
A szakértők egyetértettek abban, hogy a vakcinát nem váltja ki semmilyen tabletta. A gyógyszer arra kell, hogy ne legyünk még súlyosabb betegek. Tehát ha Magyarországon is megjelenik a Paxovid nevű gyógyszer, akkor is csak rizikóbetegeknek kell adni majd. Ahogy a Remdesivirt és a Molnupiravirt is be kell majd venni a védekezés protokolljába.
„Amikor nem lehet valakit oltani, vagy nem hatásos, akkor muszáj terápiás gyógyszert alkalmazni. És egyszer el fogunk jutni oda, hogy célzottan tudjuk majd gyógyszerrel a vírus replikációs rátáját csökkenteni” – teszi hozzá Jakab Ferenc.
Gyermekáldás előtt
A gyermekvállalás előtt állóknál, köztük a lombikprogramban résztvevőknél sem jelent rizikót az oltás, biztonságossá lettek nyilvánítva a várandósság alatt az mRNS-oltások. Viszont a fertőzésen átesett férfiaknál a spermiumszám sajnos csökken.
„Az első trimeszterben nem oltunk, utána viszont szigorúan a 36. hét előtt be lehet adni a három oltást. Ez egy biztonságossági faktor, nehogy a gyermekágyi dolgokkal összemosódjanak a hatások” – teszi hozzá Kulcsár Andrea.
A szakértők szót ejtettek az antitestterápiáról is, amely a 4. oltáshoz hasonlóan a rizikórétegeknek ajánlott csak. Úgy vélik, hogy az omikron magas fertőzőképessége miatt lassan elérhetjük a nyájimmunitást, valamint, hogy csökkenő erővel, de velünk marad még egy darabig a koronavírus, mégpedig az átoltatlan országokból kiszivárgó újabb járványok miatt. De reményeik szerint enyhébb tünetekkel és kevesebb esetszámmal jár majd a vírus, mígnem nátha típusú infekcióra le nem gyengül.
Hogy lehet meggyőzni az oltatlanokat?
„Az erősen oltáselleneseket nem szabad győzködni, felesleges energiapazarlás. A mérsékeltekkel, vagy dilemmázókkal viszont érdemes foglalkozni, mert ők sokszor még meggyőzhetők” – véli Kulcsár doktornő.
Szekanecz Zoltán szerint viszont egyenesen aggasztó, hogy miért nem megy feljebb Magyarország átoltottsága. Eltűntek az új oltakozók, két hónapja alig nőnek az első vakcinázók számai. Azt gondolja, még mindig van egy nagy tömeg, amely nem biztos a dolgában.
Kulcsár Andrea szerint hasonlóan elkeserítő az is, hogy az ingyenes influenzaoltásokat tavasszal mindig ki kell dobniuk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egész Európában visszaesett a többi betegséggel szembeni átoltottság, ezért szerinte vissza fog jönni a rubeola, a kanyaró és a szamárköhögés is.
