2019. szeptember 16. 06:32

Hiába büszkélkedik a kormány az elmúlt évek hatalmas minimálbér-emeléseivel, az igazi felzárkózás elmaradni látszik. A régiós országok igyekeznek kitörni az olcsó munkaerő, alacsony bérek világából.

A napokban derült ki, hogy a lengyel kormány a tavaly nyáron javasoltnál is nagyobb mértékű minimálbér-emelést kezdeményezett, aminek értelmében jövő év elejétől bruttó 2600 zloty (198,6 ezer forint) lesz a minimálbér a korábban tervezett 2450 zloty helyett. Sőt, a kormányzó Jog és Igazságosság párt további emeléseket helyezett kilátásba, melynek eredményeként 2023 végére 4000 zlotyra vagyis több mnt 305 ezer forintra emelnék a kötelezően adandó legkisebb bért.

A régiónkból azonban nem Lengyelország az első, ahonnan az elmúlt hetekben/hónapokban lendületes minimálbér-emelési tervekről érkeztek hírek. Július végén derült ki a szlovák munkaügyi minisztérium javaslata, mely szerint a mostani 520 eurós minimálbér 580 euróra emelkedne, hosszabb távon pedig szeretnék elérni, hogy az átlagbér 60 százalékának megfelelő összeg legyen a bérminimum.

Látható, hogy mindkét ország esetében bőven 10 százalék feletti minimálbér-emelés van kilátásban, miközben idehaza a hatéves bérmegállapodás értelmében 8 százalékkal emelkedhet a minimálbér jövőre vagyis bruttó 149 ezer forintról közel 161 ezerre. Minden jel szerint azonban nemcsak a lengyelekkel és a szlovákokkal szemben kerül hátrányba a magyar minimálbér. Az ugyanis a román és idővel a horvát minimálbérhez képest is leszakadhat, aminek következménye, hogy nemcsak a régióban, de az Unióban is a magyar minimálbér lehet a sereghajtó. De lássuk a számokat!

Fotó: MTI Fotó: MTI

Mint említettük, Lengyelországban 14, Szlovákiában pedig 11 százalékos emelésre lehet számítani jövőre. Csehországban egy szerény 4 százalékos emelésre utaló információkat találtunk, melynek végén 518 euróról 542-re nőhet a kötelezően adandó legkisebb bér. Romániában a tervek szerint 446 euró után jövőre 475-öt kaphatnak az érintettek, ám a javaslat szerint 2020 októberében újabb emelés van kilátásban. A keleti szomszédunkban távlati cél, hogy a minimálbér szintje elérje az átlagos bruttó bér 45 százalékát (Magyarországon ez az arány jelenleg 41 százalék, Romániában pedig 40).

Önmagában ezek a számok még nem bizonyítják feltétlenül azt, hogy a vizsgált országok vonatkozásában a magyar minimálbér kezd leszakadni az elmúlt évek és a tervezett emelések ellenére is, az alábbi grafikonon jól látható a trend.

 

2017-ben - sőt még korábban, 2014-ben is - minimális volt a különbség a magyar és a másik három visegrádi ország minimálbére között. Egészen pontosan

  • a lengyel bér 10 százalékkal,
  • a szlovák 5,8 százalékkal volt magasabb,
  • a cseh 1 százalékkal,
  • a román pedig 42 százalékkal alacsonyabb a magyarnál.

A tervek alapján 2020-ra ezek az arányok úgy fognak kinézni, hogy

  • a lengyel bér már 31 százalékkal,
  • a szlovák 20 százalékkal,
  • a cseh 12 százalékkal magasabb,
  • a román minimálbér pedig mindössze 2 százalékkal alacsonyabb a magyarnál.

A bruttó minimálbér változásainál azonban sokkal beszédesebb ha a tervezett bérek nettó értékét vizsgáljuk meg. A KPMG Minimum Wage Survey elemzése alapján nagyon eltérő mértékben adóztatják a vizsgált országok a minimálbéreket. A legnagyobb mértékű elvonás Romániában terheli a kötelező legkisebb bért, a bruttó 41,5 százalékát veszi el az állam különféle adók és járulékok formájában, majd után következik a magyar állam, mely 34 százalékos mértékben terheli a fizetéseket. A lengyeleknél 21, a szlovákoknál 16, a cseheknél pedig mindössze 14 százalékos az elvonás mértéke.

Ez alapján jövőre a magyar minimálbéresek havonta 320 euróból (106 ezer forint) gazdálkodhatnak a mostani 306 euró után. Ennél egyedül Romániában előnytelenebb az érintettek anyagi helyzete, hiszen bruttóban hiába 10 euró a különbség, nettóban jóval nagyobb: mindössze 278 euróból (92 ezer forint) gazdálkodhatnak azok, akik a kötelező legkisebb bért kapják munkájukért cserébe. A visegrádi országok viszont hasonló - a magyarnál 140-160 euróval (havi 46-53 ezer forinttal) magasabb - bérszínvonalat biztosítanak az érintett dolgozóknak.

  • A cseh minimálbéresek nettó 466 euróból (155 ezer forint),
  • a lengyelek 474 (157 ezer forint),
  • a szlovákok pedig 487 euróból (162 ezer forint) élhetnek majd a tervezett emelés után.

A magyar minimálbéresek régióbeli kedvezőtlen helyzetét részben tehát maga az állam idézi elő a bruttó bérek kiemelkedő mértékű adóterhelésével. Gondolatkísérlet: ha a magyar kormány csupán olyan mértékben adóztatná a bruttó béreket, mint a szlovák állam, vagyis a jelenlegi adóteher fele sújtaná a dolgozókat, akkor rögtön sokkal közelebb kerülnénk a visegrádi országok nettó minimálbéréhez. 320 euró helyett ugyanis 408 eurót vihetnének haza az érintettek. A jelenlegi forint árfolyammal számolva ez havi 29 ezer forintos többletet jelentene.

Önmagában a nettók vizsgálata azonban továbbra sem nyújt teljes képet a magyar minimálbérek fokozódó leszakadásáról - pontosabban arról, mennyire erőteljessé válhat jövőre a kijelentés, mely szerint a magyar minimálbérek a legkevesebbet érik a vizsgált országok sorában. Ehhez az országokra jellemző eltérő árszínvonalat is figyelembe kellene venni, vagyis ettől mentesíteni kellene az összegeket. Erre a vásárlóerő-paritáson vett bér alkalmas. Az Eurostat statisztikája alapján becslésünkhöz a kalkult 2020-as minimálbérek vonatkozásában fixnek vettük az idei különbséget a bruttó minimálbér, valamint a vásárlóerő-paritáson számolt összeg között és ezzel az aránnyal szoroztuk fel a jövő évre számolt nettókat. Így megkaphatjuk az árszínvonalból eredő különbségektől megtisztított nettó minimálbéreket és összehasonlíthatóvá válik azok valós értéke. (Nyilván ez pusztán egy becslés, jövőre az ideinél valamilyen szinten eltérő mértékű lesz az árszínvonal változása.)

Ez alapján a magyar minimálbér a sereghajtó a régióban. Noha nominálisan alacsonyabb a román nettó minimálbér, az érintettek többet tudnak vásárolni belőle, mint a magyarok idehaza. A grafikonon is jól kirajzolódik, hogy keleti szomszédunkkal együtt a magyar fizetés kilóg a visegrádi országok sorából, a cseh, lengyel és szlovák minimálbérből ugyanis sokkal jobban meg tudnak az adott országban élni a helyiek.

 

A jövő évre tervezett lengyel és szlovák emelés ugyanakkor vásárlóerő-paritáson számolva is jelentős növekedést eredményezhet majd számításaink szerint. A kalkulált fizetés ugyanis mindkét országban 10 százaléknak nagyobb mértékben fog növekedni, magyarán ennyivel több mindenre fogja futni az érintett dolgozóknak az ideinél. Mindeközben a magyar és a cseh minimálbér vásárlóerő-paritáson 4,7 és 4,6 százalékkal emelkedhet, a románok felzárkózása pedig gyorsabb tempót mutat a hazai szintnél, hiszen a nettó minimálbér vásárlóereje 6,6 százalékos emelkedést mutat.

Összefoglalva tehát, a környező országok egyre inkább igyekeznek kitörni az olcsó munkaerő világából, melynek egyik eszköze a minimálbérek lendületes emelkedése lehet. Ennek hatása ugyanis idővel más bérszintekre is begyűrűzik, magával hozva a piaci körülmények között meghatározott fizetések emelkedését is. Igaz, a magyar kormány könnyű szerrel tehetne arról, hogy a hazai minimálbér megközelítse a visegrádi országokban jellemző szinteket. Ehhez elég lenne csak a munkavállalóra - bruttó bérből levont - adóterheket mérsékelni, például az egyszámjegyű személyi jövedelemadó bevezetésével. Ennek kerékkötője pusztán az, hogy ez jelentős költségvetési bevételkieséssel járna, de a fogyasztási adókon keresztül ez némiképp kiegyensúlyozódhatna. A jelenlegi trendeket figyelve megállapítható, hogy a régióban a magyar mininálbéresek tekinthetők a legszegényebbnek, a legkisebb értékkel bíró minimálbérrel.