Egyre nagyobb differencia alakul ki a magyar minimálbér és a régióban jellemző összegek között. Pedig még akár másként is történhetett volna, tekintve az elmúlt években jellemző jelentős mértékű emeléseket. Csakhogy a koronavírus-járvány után kialakult gazdasági helyzetben, majd az egész Uniót jellemző megugró infláció - és ezzel a növekvő megélhetési költségek - nyomán minden ország arra törekedett, hogy csökkentse a bérből és fizetésből élők terheit, a megnövekvő költségeket elviselhetőbbé tegye. Egyszerűbben megfogalmazva:
míg az Orbán-kormány a bérek (ezúttal a minimálbér) felzárkóztatását hangoztatta, más országok ilyen hangzatos elképzelések kijelentése nélkül is jelentős, sőt, olykor még a hazainál is nagyobb mértékben emelték és emelik a minimálbéreket. Hiába cél a felzárkózás, ami történik, csak a fokozatos és egyre nagyobb mértékű leszakadásra elég.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter minapi kijelentése szerint jövőre reális lehet, hogy 10 százalékkal emelkednek a minimálbérek. Ezzel - lapunk megkeresésére - Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára is egyetértett; ő is elfogadhatónak tartja. Ez még egy olyan mérték, amelyet a vállalkozások ki tudnak gazdálkodni a jelenlegi körülmények között, nem jelentene elviselhetetlen terhet az ebből fakadó plusz-bérköltség.
Mit jelent majd az a plusz 10 százalék?
A jelenlegi bruttó 232 ezer forintos minimálbér egy 10 százalékos emeléssel 255 200 forintra nőne, ami jelenlegi árfolyamon átszámítva 660,54 eurót jelentene.
A hazai potenciális 10 százalékos emeléshez képest a Visegrádi Négyek és Románia sem fog lemaradni, sőt!
- Az már biztos, hogy Szlovákiában 750 euróra nő jövőre a minimálbér, ami 7,1 százalékos emelést jelent.
- Romániában 13,6 százalékos emelés jöhet, amivel jelenlegi árfolymon 755,14 euró lehet a minimálbér.
- Csehországban 12,7 százalékos emelésre látszik esély, amivel 792,42 euróra nő a minimálbér.
- Lengyelországban az idei évhez hasonlóan jövőre is két emelést terveznek, aminek eredményeként a jelenlegi minimálbér év végére 17,7 százalékkal emelkedne, 905,62 euróra.
Lengyelország egyébként idén újított gyakorlatilag azzal, hogy a magasabb inflációs környezet és a megélhetési költségek növekedése miatt nemcsak januárban, hanem júliusban is változtattak a minimálbér összegén. Ugyanilyen hivatkozással 2024-ben is kétszeri emelésben gondolkoznak. Ezzel azonban láthatóan nemcsak a költségek emelkedését tudja a kormányzat ellensúlyozni, és mérsékelni az életszínvonal csökkenését, de a bérszínvonal emelkedésének folyamatát is felgyorsítják.
Ha átszámítjuk forintra a bruttó minimálbéreket, akkor is megdöbbentő különbségek rajzolódnak ki a vizsgált országok sorában:
- Magyarországon 255 200 forint lehet 2024-ben a minimálbér,
- Romániában ez 281 750 forint lehet a jelenlegi árfolyamon számolva,
- Szlovákiában ez 289 762 forintot jelent,
- Csehországban 306 150 forintra nőhet a minimálbér,
- Lengyelországban pedig már 349 885 forint lehet a kötelező legkisebb bér összege.
Na, de mennyit vihetnek haza a minimálbéresek?
A bruttó összegnél egy fokkal talán lényegesebb minden esetben annak nettó értéke, hiszen a dolgozók ezt az összeget kapják kézhez, ebből tudnak vásárolni. Az adózási környezet változatlanságát feltételezve jövőre a nettó minimálbér 10 százalékos emelés esetén 169 708 forintra nőne az idei 154 280 forintról - vagyis havi 15 428 forint plusz érkezik majd az érintettek számlájára a minimálbér után.
Ezen a téren az elmúlt években hazánk legnagyobb versenytársa Románia lett. Noha a bruttó minimálbér már egy ideje megelőzte a hazai összeget, a nettót illetően akadnak még ingadozások, de jövőre fordulat jöhet. Még úgy is, hogy Magyarországon a bruttó bérből - az egykulcsos adózás miatt a minimálbérből is - 33,5 százalékot vonnak le adók és járulékok címén. Romániában ez 41 százalék, a várható emelés után a román nettó összeg 1947 lejről 2212 lejre nőhet. Ez forintosítva 171 430 forintos nettó minimálbért jelent.
Vagyis Romániában a minimálbéresek jövőre 1722 forinttal már többet vihetnek haza, mint a Magyarországon dolgozó társaik.
Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban viszont nemcsak azért vannak jobb helyzetben a legkisebb bérért dolgozók, mert jóval magasabb a bruttó összeg, hanem azért is, mert a fizetéseket ezen a szinten a magyarnál jóval alacsonyabb adó terheli. Ezekben az országokban 10-20 százalék között/környékén mozog az elvonások mértéke.
Természetesen a helyzetet nagymértékben befolyásolja a fizetőeszközök erőssége vagy épp gyengesége. Mint arra már az Mfor többször is rávilágított: az Orbán-kormány számára ebből a szempontból is kifejezetten kedvező a főbb devizákhoz képest gyenge forintárfolyam. Hiszen forintban számolva egy jelentősebb mértékű emelést a fizetőeszközünk leértékelődése nemzetközi viszonylatban mérsékelni tudja. Ezzel tartva alacsonyan a régióban és uniós szinten is az euróban számolt fizetéseket.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)
