5p

A régiós versenytársnak is tekinthető Visegrádi Négyek és Románia sem tétlenkedik, ha a bérek emeléséről van szó. Ennek egyenes következménye az, hogy a hazai legkisebb fizetés felzárkózását el lehet felejteni.

Egyre nagyobb differencia alakul ki a magyar minimálbér és a régióban jellemző összegek között. Pedig még akár másként is történhetett volna, tekintve az elmúlt években jellemző jelentős mértékű emeléseket. Csakhogy a koronavírus-járvány után kialakult gazdasági helyzetben, majd az egész Uniót jellemző megugró infláció - és ezzel a növekvő megélhetési költségek - nyomán minden ország arra törekedett, hogy csökkentse a bérből és fizetésből élők terheit, a megnövekvő költségeket elviselhetőbbé tegye. Egyszerűbben megfogalmazva:

míg az Orbán-kormány a bérek (ezúttal a minimálbér) felzárkóztatását hangoztatta, más országok ilyen hangzatos elképzelések kijelentése nélkül is jelentős, sőt, olykor még a hazainál is nagyobb mértékben emelték és emelik a minimálbéreket. Hiába cél a felzárkózás, ami történik, csak a fokozatos és egyre nagyobb mértékű leszakadásra elég.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter minapi kijelentése szerint jövőre reális lehet, hogy 10 százalékkal emelkednek a minimálbérek. Ezzel - lapunk megkeresésére - Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára is egyetértett; ő is elfogadhatónak tartja. Ez még egy olyan mérték, amelyet a vállalkozások ki tudnak gazdálkodni a jelenlegi körülmények között, nem jelentene elviselhetetlen terhet az ebből fakadó plusz-bérköltség.

Mit jelent majd az a plusz 10 százalék?

A jelenlegi bruttó 232 ezer forintos minimálbér egy 10 százalékos emeléssel 255 200 forintra nőne, ami jelenlegi árfolyamon átszámítva 660,54 eurót jelentene.

A hazai potenciális 10 százalékos emeléshez képest a Visegrádi Négyek és Románia sem fog lemaradni, sőt!

  • Az már biztos, hogy Szlovákiában 750 euróra nő jövőre a minimálbér, ami 7,1 százalékos emelést jelent.
  • Romániában 13,6 százalékos emelés jöhet, amivel jelenlegi árfolymon 755,14 euró lehet a minimálbér.
  • Csehországban 12,7 százalékos emelésre látszik esély, amivel 792,42 euróra nő a minimálbér.
  • Lengyelországban az idei évhez hasonlóan jövőre is két emelést terveznek, aminek eredményeként a jelenlegi minimálbér év végére 17,7 százalékkal emelkedne, 905,62 euróra.

Lengyelország egyébként idén újított gyakorlatilag azzal, hogy a magasabb inflációs környezet és a megélhetési költségek növekedése miatt nemcsak januárban, hanem júliusban is változtattak a minimálbér összegén. Ugyanilyen hivatkozással 2024-ben is kétszeri emelésben gondolkoznak. Ezzel azonban láthatóan nemcsak a költségek emelkedését tudja a kormányzat ellensúlyozni, és mérsékelni az életszínvonal csökkenését, de a bérszínvonal emelkedésének folyamatát is felgyorsítják.

Ha átszámítjuk forintra a bruttó minimálbéreket, akkor is megdöbbentő különbségek rajzolódnak ki a vizsgált országok sorában:

  • Magyarországon 255 200 forint lehet 2024-ben a minimálbér,
  • Romániában ez 281 750 forint lehet a jelenlegi árfolyamon számolva,
  • Szlovákiában ez 289 762 forintot jelent,
  • Csehországban 306 150 forintra nőhet a minimálbér,
  • Lengyelországban pedig már 349 885 forint lehet a kötelező legkisebb bér összege.

Na, de mennyit vihetnek haza a minimálbéresek?

A bruttó összegnél egy fokkal talán lényegesebb minden esetben annak nettó értéke, hiszen a dolgozók ezt az összeget kapják kézhez, ebből tudnak vásárolni. Az adózási környezet változatlanságát feltételezve jövőre a nettó minimálbér 10 százalékos emelés esetén 169 708 forintra nőne az idei 154 280 forintról - vagyis havi 15 428 forint plusz érkezik majd az érintettek számlájára a minimálbér után.

Három darab ötszázassal is többet vihetnek majd haza a román minimálbéresek. Fotó: Privátbankár
Három darab ötszázassal is többet vihetnek majd haza a román minimálbéresek. Fotó: Privátbankár

Ezen a téren az elmúlt években hazánk legnagyobb versenytársa Románia lett. Noha a bruttó minimálbér már egy ideje megelőzte a hazai összeget, a nettót illetően akadnak még ingadozások, de jövőre fordulat jöhet. Még úgy is, hogy Magyarországon a bruttó bérből - az egykulcsos adózás miatt a minimálbérből is - 33,5 százalékot vonnak le adók és járulékok címén. Romániában ez 41 százalék, a várható emelés után a román nettó összeg 1947 lejről 2212 lejre nőhet. Ez forintosítva 171 430 forintos nettó minimálbért jelent.

Vagyis Romániában a minimálbéresek jövőre 1722 forinttal már többet vihetnek haza, mint a Magyarországon dolgozó társaik.

Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban viszont nemcsak azért vannak jobb helyzetben a legkisebb bérért dolgozók, mert jóval magasabb a bruttó összeg, hanem azért is, mert a fizetéseket ezen a szinten a magyarnál jóval alacsonyabb adó terheli. Ezekben az országokban 10-20 százalék között/környékén mozog az elvonások mértéke.

Természetesen a helyzetet nagymértékben befolyásolja a fizetőeszközök erőssége vagy épp gyengesége. Mint arra már az Mfor többször is rávilágított: az Orbán-kormány számára ebből a szempontból is kifejezetten kedvező a főbb devizákhoz képest gyenge forintárfolyam. Hiszen forintban számolva egy jelentősebb mértékű emelést a fizetőeszközünk leértékelődése nemzetközi viszonylatban mérsékelni tudja. Ezzel tartva alacsonyan a régióban és uniós szinten is az euróban számolt fizetéseket.

(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!