Újabb sokkoló hírrel rukkolt elő ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Márciusban az éves, azaz az előző év azonos időszakához viszonyított infláció 25,2 százalék lett. Ez ugyan alacsonyabb érték az előző két havinál, de a januárinál csak 0,5, a februárinál pedig 0,2 százalékponttal.
Ezzel az Európai Unióban továbbra is messze a magyar pénzromlás a legnagyobb, az utánunk következő lettekét 5 százalékponttal nagyobb mértékben haladja meg, de egész Európában is csak a hiperinflációjú (50,51 százalék) Törökországot utasítjuk magunk mögé!
Hogy lesz így egyszámjegyű az éves fogyasztóiár-index decemberben, ahogy arra Orbán Viktor még hónapokkal ezelőtt utasította pénzügyminiszterét, Varga Mihályt, és kérte a jegybanktörvény szerint független Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét, Matolcsy Györgyöt? – merülhet fel a kérdés bennünk, kívülállókban. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a két hónap alatt elért fél százalékpontos lassulás után a következő kilencben csaknem 16 százalékpontot kellene faragni.
Persze a 2022. évi magas bázis miatt ez nem elképzelhetetlen, de azért tegyük a szívünkre a kezünket, az utóbbi hetek kormányzati kommunikációja után a mostaninál alacsonyabb márciusi inflációra számítottunk. Igaz, az MNB múlt hó végi döntéseiből, amelyek során a kormányzattól, azon belül is a Matolcsy egykori jegybanki alelnökétől, Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől érkező nyomás ellenére nem nyúltak sem a 13 százalékos jegybanki, sem a 18 százalékos egynapos betéti kamathoz, mondván, a csökkentést az infláció mértéke még nem engedi meg, már lehetett következtetni arra, hogy nem áll jól a szénánk.
S valóban, ha a 25,2 százalékos márciusi fogyasztóiár-index kiváltó okait nézzük, akkor meglehetősen elkeserítő a helyzet. Bár a nagyobb diszkontláncok (Aldi, Lidl, Auchan) árcsökkentő akciói a húsvét előtti napokra estek, azért már márciusban is voltak kampányok, amelyek egy alacsonyabb éves indexet alapozhattak volna meg. Ennek ellenére azt látni, hogy míg az élelmiszerárak januárban 44, februárban pedig 43,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva, addig márciusban még mindig 42,6 százalékkal.
Sovány vigasz, hogy csaknem az összes élelmiszer márciusi éves árindexe alacsonyabb lett a februárinál. Azért csaknem, mert akad egy kakkuktojás, az étolaj, amely az előző hónapban a februári 3,4 százalékhoz képest éves szinten 3,9 százalékkal drágult. Igaz, ez utóbbi eltörpül amellett, hogy mennyivel többet kellett leszurkolni egyes árucikkekért márciusban, mint februárban.
Ennek érzékeltetésére a márciusi éves index után zárójelben odaírtuk a februáriakat:
- tojás 74 százalék (79,2),
- tejtermékek 72,8 százalék (76,2),
- vaj és vajkrém 68 százalék (75,1),
- kenyér 67 százalék (71,1),
- édesipari lisztesáru 66,2 százalék (68,6),
- sajt 60,6 százalék (72,1),
- száraztészta 53,9 százalék (57,3),
- tej 50,4 százalék (53,7),
- péksütemények 48 százalék (51,9).
Látható tehát, hogy a legjobban a sajt drágulása lassult, utána következik a vajé és vajkrémé, a tojásé, a kenyéré és a tejtermékeké.
(A nyugdíjasok átlagnál magasabb élelmiszerfogyasztásával magyarázható, hogy az ő éves fogyasztóiár-indexük az általánosnál magasabb lett márciusban, 26,7 százalék – erről további részletekkel külön cikkben jelentkezünk.)
Az sem biztató, hogy bár az utóbbi hetekben rendre arról számolhattunk be, a világpiaci energiaárak milyen jelentősen fékeződtek – a gáz tőzsdei jegyzése például a tavaly augusztusi 350 euró/megawattórával szemben jelenleg már csak alig haladja meg a 40 eurót –, a KSH márciusi mutatói viszonylag kisebb mértékűnek tekinthető lassulásról árulkodnak. A háztartási energia ugyanis éves szinten a februári 49 helyett még mindig 43,1 százalékkal drágult. Azon belül ugyan a vezetékes gáz inflációja 78,4 százalékról kétségtelenül jelentősebben mérséklődött, de a 62,8 százalékos érték is még kiugrónak tekinthető. A tűzifa éves árindexe 59,5-ról 55,9 százalékra bírt csak lemenni, a palackos gázé meg szinte alig változott, 52 helyett 51,6 százalékra, az elektromos energia drágulása meg egyenesen stagnált, igaz, a többiekénél jóval alacsonyabb szinten, 27,6 százalékon.
A lakosság által még kiemelten figyelt termékek közül az üzemanyagok árindexére érdemes kitérni. Nos, ez sem tért el az általános (rossz) tendenciától, márciusban még mindig 26,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, szemben a februári 30,3 százalékkal.
Ugyanakkor a márciusi éves infláció nagyobb mértékű fékeződéséhez az is hozzájárult, hogy azért akadtak olyan termékek, amelyek ára februárhoz képest is még feljebb ment. Ilyenek a szeszes italok és a dohányáruk, amelyek átlagosan 19,7 százalékkal kerültek többe az előző hónapban, mint az előző év azonos időszakában, míg februárban még „csak” 18,8 százalékkal. Különösen az alkoholt fogyasztók szomorkodhatnak, hiszen a szeszesitalok éves árindexe egy hónap alatt 25,6-ról 27,4 százalékra ment fel.
De az állattartók sem lehetnek vidámak, míg februárban 55,5 százalékkal többet kellett leszurkolniuk az eledelekért, addig márciusban már 62,3 százalékkal. Miközben a mosó- és tisztítószerek is drágultak.
A szolgáltatások díja is az inflációt magasan tartó tényezők közé tartozik. Ezek ugyanis márciusban éves szinten 13 százalékkal nőttek, szemben a februári 11,6 százalékkal. Mindenekelőtt a taxis tarifák emelkedése miatt (35,7 százalék az egy hónappal korábbi 33,2 százalékkal szemben), de a sport- és múzeumi belépők is drágultak.
Ha valami biztatót próbálunk magunkból kipréselni a jövőt illetően, akkor azt lehet írni, az infláció tavaly istenigazából júliustól lódult meg. Míg 2022 első felében az éves fogyasztóiár-index kevesebb mint 3 százalékponttal nőtt (7,9 százalékról 10,7 százalékra), addig csak júliusban 2, augusztusban további 1,9 százalékponttal. Szeptemberben meg egyenesen 4,5-tel – ennyit dobott az infláción a rezsicsökkentés megvágása. Abban a hónapban került a bűvös 20 százalékos szint fölé a fogyasztóiár-index, s araszolgatott már kisebb havi mértékekkel egészen az idén januári 25,7 százalékos csúcsig.
Márpedig e magas bázisok alapján bízik abban a kormány és az MNB, hogy az év második felében már nagyobb ütemben csökken az éves infláció. Hiszen az már tényleg tragédia lenne, ha még a tavalyi havi mértékeket is meghaladnák az idei hónapok drágulásai.
Laptársunk, a Privátbankár legfrissebb, a KSH-adatoknál néhány nappal előrébb járó Árkosár-felmérése is némi optimizmussal tölthet el bennünket, az ugyanis azt mutatta, hogy április 5-én az előző év azonos időszakához képest "csak" 36,9 százalékkal került többe a nagybevásárlás a hipermarketekben.
Csakhogy figyelmeztető az inflációs kilátásokat viszonylag pontosan jelző mutató, a szezonális hatásoktól megtisztított maginfláció alakulása. Ez ugyanis nemhogy csökkent, hanem még nőtt is a múlt hónapban, a januári 25,4 és a februári 25,2 százalékot követően márciusban 25,7 százalék lett.
Mindenesetre egy dolog már most eldőlni látszik, nevezetesen, az élelmiszerár-sapka sorsa. Orbán Viktor ugyanis a nyolc termékre április 30-áig érvényes hatósági korlátozás kivezetését ahhoz kötötte, hogy lesznek-e meggyőző jelei az infláció lassulásának. A mai KSH-adatok semmiképpen sem tekinthetők ilyeneknek. Így, ha a kormányfő tartja magát a szavához, aligha lehet más a döntés, mint az élelmiszerár-sapka meghosszabbítása. Hogy ez valóban így történik-e, az akár már órákon belül kiderülhet, hiszen az Orbán-kabinet szerdánként szokott ülésezni, s Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfókon többször is kihangsúlyozta, az ársapka lejárta előtt nagyjából két héttel határoznak annak esetleges folytatásáról.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
