Nem sikerült maradéktalanul élni azzal a négy hónapos lauffal, amelyet a pénzintézeti – banki, biztosítós, önkéntes nyugdíjpénztári és önkéntes egészségpénztári – ügyfelek kaptak arra, hogy az adataikat egyeztessék a szolgáltatójukkal, már amennyiben ezt 2017. június 26-a előtt nem tették meg. Míg ugyanis az azonosításra eredetileg megszabott, idén június 26-ai határidőig még mintegy egymillió ügyfél nem aktualizálta az adatait, addig az Országgyűlés által október 31-ére – immár végérvényesen kitolt – második céldátumig csak a kilenctizedük pótolhatta e kötelezettségét.
Ami azt jelenti, hogy mintegy 100 ezer pénzintézeti kliens számláját zárolhatta hétfőn a szolgáltatójuk, aminek következtében például a bankszámlák egyes funkciói nem elérhetőek, ezekre a bank megbízást sem személyesen, sem pedig elektronikus csatornán nem fogadhat be.
Azt, hogy ez a korlátozás hány ügyfélre vonatkozik, pontosan nem lehet megmondani. Már csak azért sem, mert lapunk körkérdésére például a leginkább érintett kör tagjai, a nagybankok konkrét számokat nem, legfeljebb csak arányokat közöltek – de azt sem mindegyikük –, így a nyilvánosan elérhető adatokból, információkból végeztünk becsléseket.
Ezek szerint az UniCredit vállalati ügyfélkörének mintegy két százaléka, míg a lakossági és kisvállalati ügyfélkörének kevesebb mint egy százaléka (3 ezer) esetében nem történt meg az azonosítás a törvényben előírt határidőig.
A CIB ügyfelei mintegy 5 százalékának (ez körülbelül 2,5 ezerre tehető) van még adategyeztetési kötelezettsége.
A K&H-nál mindössze 0,5 százalék körüli azok aránya, akik még nem azonosították magukat, ez 1600-1700 klienst jelenthet.
A többi nagybank közül az OTP ügyfeleinek „túlnyomó többsége” átesett az azonosításon, a Raiffeisenének „nagyon kis százaléka” nem azonosította még magát, míg az MKB „közel teljes érintett ügyfélköre eleget tett adategyeztetési kötelezettségének”, az Erste pedig az október 31-ei módosított határidőig lényegében minden olyan ügyfele adategyeztetésével végzett, akivel aktív, élő kapcsolata van.
Érdekesség, hogy a Budapest Bank (BB) lakossági ügyfeleit nem érinti az újraazonosítási kampány, mivel a jogszabály által megkövetelt adatokat (például a kiemelt közszereplői státuszt) a korábban lefolytatott ügyfél-azonosítási folyamat során a hitelintézet rögzítette. Ám az érintett, aktív vállalati ügyfeleik közül az adataikat még nem egyeztetők aránya közel tíz százalékra tehető.
Az Erste és a BB válaszában kihangsúlyozott aktív kitétel azért indokolt, mert léteznek olyan számlák, amelyeken már hosszabb ideje – akár évek óta –, nincs forgalom. Ezek száma akár a százezret is elérheti.
E tekintetben a leginkább a Takarék Csoport érintett. Legalábbis erre lehet következtetni a szerdától már egységes univerzális hitelintézetként kinyitó Takarékbank elnök-vezérigazgatójának a Piac és Profitnak adott interjújából. Vida József szerint szeptember 18-áig százezres nagyságrendben nem történt meg az azonosítás, ez a teljes ügyfélkör mintegy 10 százalékát takarta, jellemzően a vidéki, idősebb korosztály tagjait. Az ő tájékoztatásukért a határidő előtti időszakban is mindent megtett a csoport – derült ki a lapunk kérdésére most adott válaszból –, s bankfiókjaiban az utolsó napokban is aktívan tartott az ügyfelek törvény szerinti azonosítás. Ennek ellenére vannak olyanok, akik nem tettek eleget a törvényi kötelezettségüknek. Köztük lényegesen kisebb arányban vannak azon ügyfelek, akik a számlájukat, a netbankot, a bankkártyájukat aktívan használják. Mindenesetre az immár egységes Takarékbankban felkészültek arra, hogy a takarékok végső egyesülése okán elrendelt kétnapos bankszünnapot követően, szerdától fogadják az ügyfeleket, akik a számlavezető fiókjukban tudják az azonosítás után kérelmezni a zárolt számlájuk feloldását.
Fontos, hogy míg korábban nem volt szükség a személyes jelenlétre, elektronikusan (emailen, videohívással), valamint postán feladott levélben is el lehetett végezni a kötelező adategyeztetést, addig az ahhoz szükséges nyilatkozatokat és okmánymásolatokat október 31-ét követően már csak személyesen lehet leadni. A magánszemélyek a személyi okmányaik bemutatásával azonosíthatják magukat, a cégeknek viszont a tényleges tulajdonosok beazonosítását lehetővé tevő nyilatkozatot kell tenniük. Csak ezt követően oldhatja fel a pénzintézet a bank- és egyéb számlák zárolását.
