2019. április 10. 12:27

A KSH szerdán közölt adatai alapján első ránézésre akár úgyis tűnhet minden rendben van a szektorban, hiszen a kereskedelmi szálláshelyek továbbra is jól teljesítenek. A részletes adatok viszont arról tanúskodnak, hogy óriási változások voltak.

JAVÍTÁS!

Sajnos a KSH által reggel publikált adatokról a délután folyamán kiderült, hogy tévesek voltak, így cikkünk megállapításai sem állják meg a helyüket!

A helyes adatok alapján készült ábrákat az alábbi írásunkban tekinthetik meg: Megtréfált minket a KSH

Egy hónap adataiból mindig csak óvatosan érdemes hosszabb távú következtetéseket levonni, így a most publikált februári számok miatt még nem feltétlen kell megkongatni a vészharangokat. Ha azonban egy új trend kialakulását látjuk, akkor komoly bajok jöhetnek, a korábban legfontosabb küldő országokból érkező vendégek ugyanis drasztikusan visszaestek. Hozzá kell tenni, hogy ezt februárban máshonnan érkezőkkel sikerült ellensúlyozni.

Ahogy jeleztük a fő adatsorok szerint minden a legnagyobb rendben, hiszen a KSH adatai szerint a külföldi vendégek száma 4,7, a vendégéjszakák száma 3,3 százalékkal nőtt. A szálláshelyekre érkezett 327 ezer vendég összesen 803 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégéjszakák száma a februárban legkisebb forgalmat lebonyolító üdülőházak kivételével mindegyik szállástípusban emelkedett. A külföldiek a vendégéjszakák közel héttizedét a Budapest–Közép-Duna-vidék régióban töltötték, 5,4 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában. Ez utóbbi adat kapcsán is tehetünk egy pipát, hiszen a külföldiek szinten mindig Budapestre fókuszálnak.

Érdemes azonban a külföldi vendégeket kicsit boncolni, hiszen olyan érdekességeket láthatunk, amelyek akár meghatározók lehetnek a következő hónapokban. A legfontosabb talán, hogy a brit turisták által itt töltött vendégéjszakák száma szinte beleállt a földbe. Az utóbbi időszakban évszaktól függetlenül 80-90 ezer vendégéjszakát jegyeztek fel az esetükben, ami most 60 százalékkal zuhant, és csupán 33 ezret tett ki! Ebben persze közre játszhat számtalan tényező – a brexit körüli újabb bizonytalanság, a font gyengülése, stb. -, és nem biztos, hogy az angolok végképp elfordultak Budapesttől, egy ilyen mértékű visszaesés mellett viszont nem lehet szó nélkül elmenni.

A helyzetet súlyosbította, hogy a hagyományosan legtöbb turistát küldő Németország esetében is durva visszaesést mértek. Hozzá kell tenni, hogy onnan a téli időszakból rendre kevesebben jönnek, az idegenforgalom szempontjából fontos nyári szezonig még ki lehet küszöbölni a mostani botlást, ám ebben az esetben is 40 százalékos zuhanást mért a KSH. Ezek után talán már nem is meglepő, hogy az orosz vendégek is eltűntek, akik azért lennének fontosak, mert ők Budapest mellett az ország más részeiben is feltűnnek. Az orosz desztinációban a KSH szintén 40 százalékos zuhanást regisztrált.

Ezek után az lett volna a természetes, ha a kereskedelmi szálláshelyek forgalma durván visszaesik, ám ez mégsem következett be, hiszen a vendégek nagy részét adó európai országok esetében is növekedést tapasztalhattunk. Ebben kulcsszerepe volt a környező országokból érkező vendégeknek, hiszen Csehországból például az egy évvel korábbi 47 ezer helyett 74 ezer vendégéjszakát mértek. Ennél is többet 76 ezer éjszakát töltöttek februárban a lengyel vendégek, esetükben viszont brutális bővülésről beszélhetünk, hiszen 2017 februárjában csak 15 ezer éjszakát töltöttek itt. Nominálisan és százalékosan is kiugró volt a spanyol vendégek "áradata", hiszen itt is 20 ezer alatti szintről ugrottunk fel közel 55 ezerre.

A számok alapján tehát a hazai szállodaipar ügyesen hidalta át a német, brit, orosz vendégek eltűnését, de az optimális természetesen az lenne, ha őket visszahódítva tudna az ország idegenforgalma új vendégeket idecsábítani.

Ami a belföldi vendégeket illeti, ott jóval kevésbé volt mozgalmas az év eleje. A belföldi vendégek száma 0,9 százalékkal magasabb volt, megközelítette a 369 ezret. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 0,6 százalékkal több az egy évvel ezelőttihez képest (789 ezer). A belföldivendég-éjszakák száma a panziókban, üdülőházakban és kempingekben emelkedett, a szállodákban és a közösségi szálláshelyeken csökkent. A minimális növekedésben szerepe lehetett annak, hogy többen vélhetőleg a tavaly SZÉP-kártyás keretüket költhették. Széchenyi Pihenőkártyával ugyanis a kártyatulajdonosok 16 százalékkal többet, összességében 1,2 milliárd forintot fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>