Úgy tűnik, nagyon megkönnyebbültek a piacok, miután a G7-országok bejelentették, hogy az orosz olajra javasolt árplafon a 65-70 dolláros tartományban, azaz a jelenlegi piaci szint felett lehet. A hír azonnal enyhítette a szűkös kínálattól való félelmeket, és mind az északi-tengeri Brent nyersolaj határidős ára, mind az észak-amerikai könnyűolajé (WTI) legközelebbi jegyzése 3 százalékot zuhant a bejelentést követően, és azóta is csökken, még ha nem is ilyen léptékben.
Felmerül azonban a kérdés, mi értelme így az árplafonnak, ha annak eredeti célja az volt, hogy megfossza Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai katonai offenzíva finanszírozásához szükséges bevételektől, anélkül, hogy nagyobb zavart és áremelkedést okozna a globális olajpiacokon. (Az ország pénzügyminisztériuma szerint az olaj- és gázexport idén az orosz bevételek 42 százalékát, nagyjából 196 milliárd dollárt tesznek ki, szemben a 2021-es 36 százalékkal, azaz 152 milliárd dollárral.)
Kína és India finomítói – utóbbiak az orosz olaj második legnagyobb vásárlóivá léptek elő február óta – az orosz Ural nyersolajat hordónként 25-35 dolláros árengedménnyel vásárolják a nemzetközi referenciatermék, a Brent-nyersolajhoz képest. Mivel a Brent jelenleg hordónként 85 dollár körül mozog, az Ural hordónkénti ára 50-60 dollár körül lehet a keleti piacokon, ami bőven az árplafon alatt van.
Mindez azt jelenti, hogy az Oroszországgal szemben szankciókat bevezető országok szállítmányozói és biztosítói probléma nélkül nyújthatnak szolgáltatásokat az orosz nyersolaj szállítására, és Oroszországnak sem kell beváltania a fenyegetését, miszerint leállítja az árplafonhoz ragaszkodó vevők ellátását.
Így pedig túlzónak bizonyulhat a Nemzetközi Energiaügynökség becslése, miszerint az orosz olajtermelés jövőre napi 1,4 millió hordóval, azaz a korábbi piaci várakozások akár a duplájával is csökkenhet, miután hatályba lép az orosz nyersolaj tengeri importjára vonatkozó európai uniós tilalom.
Lehet még szerepe az árplafonnak
Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a G7-ek árplafonjával egyidőben, december 5-én élesedik az orosz olaj európai embargója, ami új helyzetet teremt az energiapiacokon. Az olajembargó főként azt követően keltett jelentős félelmeket az ellátás biztonságáért aggódók körében, hogy az OPEC+ Oroszország és Szaúd-Arábia nyomására úgy döntött, novembertől a korábban tervezett duplájával, napi 2 millió hordóval csökkenti a kitermelését. Az aggodalmakat fokozta, hogy az európai vevők az embargó miatt más forrásokból kell, hogy megszerezzék a kieső mennyiséget – és az orosz gáz helyettesítése miatt több olajat égetnek –, ami keresletnövekedést okoz a piacokon.
Ezzel párhuzamosan viszont a felszabaduló orosz olajat – elsősorban szállítási nehézségek miatt – valószínűleg nem lehet majd hirtelen egy az egyben átirányítani a feltörekvő országok piacaira, ezért csökkeni fog a világpiacon elérhető olajmennyiség.
Mint látható, a G7-ek árplafonja kezdetben nem okoz majd jelentős korlátot – ami az OPEC+ kitermeléscsökkentésre vonatkozó döntése miatt várható volt –, de így is jelentkezni fog visszaesés az orosz termelésben, azaz szűkül a világpiaci kínálat, ami árfelhajtó hatású lesz a következő időszakban. Ha pedig növekedésnek indulnak az árak, az ársapka is elnyerheti funkcióját. A kérdés ez esetben az, hogy Oroszország hajlandó lesz-e értékesíteni a folyékony aranyat, akár nyomott áron, vagy inkább visszafogja a termelést.
Bár sok a kiszámíthatatlan tényező, a piaci szakértők többsége ezzel együtt is úgy vélekedik, hogy az olaj hordónkénti ára az utolsó negyedévben 95 dollár alatt maradhat.
A kínai helyzet is változhat
A Brent nyersolaj határidős árának kéthavi mélypontra süllyedésében az is közrejátszott, hogy Kína a hét közepén a legmagasabb napi koronavírus-esetszámot jelentette a járvány közel három évvel ezelőtti kezdete óta. A helyi hatóságok megszigorították az ellenőrzéseket a járványok megfékezése érdekében, ami tovább növelte a gazdaság és az üzemanyag-kereslet visszaesésére vonatkozó befektetői aggodalmakat, lefelé nyomva az árakat. A zéró-covid politika esetleges enyhítését követően azonban várható, hogy jelentős növekedésnek indul a világ legnagyobb nyersolajimportőrének energiaigénye. Ez azonban csak hosszabb távon okozhat majd keresletnövekedést, mivel Kína jelenleg még nincs felkészülve a szigorú lezárásokon alapuló védekezésből történő kilépésre.
Az Egyesült Államokban is csökken a kereslet
Az olaj árának csökkenésére az amerikai benzinkészletek vártnál nagyobb mértékű növekedése is hatással volt, azok ugyanis a múlt héten 3,058 millió hordóval ugrottak meg, annak ellenére, hogy az előrejelzések csupán 383 ezer hordós növekedést valószínűsítettek. A készletek növekedése enyhítette a piaci szűkösséggel kapcsolatos aggodalmakat, ugyanis a növekedésből a kereslet csökkenésére és a gazdaság visszaesésére következtetnek a befektetők, még úgy is, hogy ezzel párhuzamosan az amerikai nyersolajkészletek jelentősen leapadtak. Mindezeken túl szintén jó hír volt a kínálati problémák miatt aggódók számára, hogy a Chevron hamarosan megkaphatja az amerikai engedélyt a venezuelai tevékenységek bővítésére.
