15:42
Milyen összeget fordított az MNB az energiapiaci devizalikviditás biztosítása során? - hangzott el a következő kérdés. Virág Barnabás erre nem tudott konkrét választ adni. Ugyanakkor azt jelezte, hogy annak bevezetésekor azzal számoltak, hogy 100 euró feletti árnál 1-1,5 milliárd euró lehet az az összeg, amit biztosítaniuk kell. Ennél ugyanakkor alacsonyabb volt a lehívott összeg, ami az árak esésének és az alacsonyabb fogyasztásnak is köszönhető.
A Monetáris Tanács új tagjai kapcsán csak annyit jelzett az alelnök, hogy felkészült szakembernek tartja mindkét új tagot.
15:39
A kamatstop és általában a kormány azon lépései, amelyekkel beavatkozik, hogyan hat a gazdaságra, illetve mit lép az MNB ezekre? Virág Barnabás szerint az infláció a legnagyobb ellenség, ennek csökkentésére kell fókuszálni, ez mind a kormány, mind a piaci szereplők számára fontos cél, hiszen ez segít mindenkinek. Éppen ezért olyan lépéseket kell Virág Barnabás szerint tenni, amelyek segítenek letörni az inflációt.
15:36
Miért gyengült jobban a forint, mint a régiós devizák? Erre a kérdésre Virág Barnabás azt mondta, hogy az összmegítélés mindenhol bizonytalanság felé mutattak. A hasonló kockázatú eszközöket érdemes szerinte összehasonlítani.
A szabad likviditás még bőséges annak ellenére is, hogy ezt az MNB próbálta szűkíteni. A kötelező tartalék emelése után sem látnak problémát, ugyanakkor az infláció cél elérését szolgálhatja a lépés.
15:33
Az év végi egyszámjegyű infláció elérése kemény meccs lesz Virág Barnabás szerint. Szükség lesz egy fegyelmezett monetáris és fiskális politikára is. Az MNB a maga részéről a monetáris politikát végre is fogja hajtani.
Az uniós források finanszírozása kapcsán Virág Barnabás szerint fontos, hogy a kommunikáció nem szakadt meg. A kockázati megítélésben ez egy elem, de ezen kívül számos más is felmerül, így ennek alakulása csak részben befolyásolja a monetáris politikát. Az alelnök kiemelte, hogy természetesen minél előbb kerül pont a kérdésre, annál jobb.
15:30
A sajtótájékoztató kérdésekkel folytatódik. Mikor kezdődhet meg az alapkamat csökkentési fázisa? - merült fel az első kérdés. Virág Barnabás szerint a hídon akkor kell átkelni, amikor odaérünk. Jelenleg ez még távol van, így nincs értelme kommentálni, hogy év végéig milyen kamatpálya várható. Az egynapos kamatszintek kapcsán megismételte az alelnök, hogy a magyar gazdaság kockázati megítélésének függvénye. Kiemelten figyelnek az infláció alakulására és a folyó fizetési mérlegre. A külső tényezők közül a feltörekvő piacok megítélése kulcskérdés, a felmerült problémák mennyire tartósan maradnak terítéken. Összességében az overnight kamatok alakításában ezek alakulása lesz a kulcs.
15: 25
Kamatcsökkentésre egyelőre nem lehet számítani, az inflációs folyamatok és a külső hatások miatt türelmes megközelítés szükséges, ismételte meg Virág Barnabás. A piaci stabilitás fenntartásához szükségesnek látják a 18 százalékos egynapos (irányadó) kamatszintet. A folyamatok tartós javulása esetén látnak arra esélyt, hogy elkezdjék a kamatcsökkentést.
15:22
Az elmúlt hetek pénzpiaci turbulenciák (bankválságok) miatt romlott a helyzet, mondta el az alelnök. Ez általánosabban a feltörekvő piacokon volatilis helyzetet okozott, ez lecsapódott nálunk is. A bizonytalanság nálunk is hatást gyakorolt, például a forint gyengülése ezt tükrözte. Ennek ellenére a hazai bankrendszer stabil így az MNB szerint nincs ok aggodalomra.
15:18
A gazdasági növekedés kapcsán Virág Barnabás arról beszélt, hogy az idei évben a külső és a belső folyamatok miatt csak szerény növekedés lehet. Az MNB előrejelzése szerint 0-1,5 százalék között lehet a bővülés. Ennek köszönhetően viszont az infláció csökkenése megindult.
Javult a folyó fizetési mérleg is, itt korábban óriási problémát okozott az energiaárak megugrása. Ezek árcsökkenése és a cserearányok javulása segített az egyensúlyhoz való visszatéréshez. A tavalyi nagyon magas 8 százalékos szinthez képest sokat javult a helyzet az utóbbi hónapokban.
15: 15
Az inflációt központi kérdésként kezeli az MNB. Ez már csak azért is fontos, mert a most közzétett makrogazdasági előrejelzésük szerint 15-19,5 százalékos szint közé tesz az éves átlagot. A havi adatok kapcsán az alelnök azt emelte ki, hogy elértük a csúcsot, februárban lassú csökkenés volt, ez márciusban és áprilisban folytatódhat. Komolyabb lassulásra a nyártól számítanak. Virág Barnabás kiemelte, hogy olyan magas szintről, ahova a magyar infláció felszökött, a nemzetközi tapasztalatok szerint csak több év alatt szokott visszajönni az inflációs célszinthez. Nálunk is hasonló lehet a helyzet, 2024-re érheti el az infláció a jegybanki célszintet.
15:11
Március 31-ig biztosítja a jegybank az energiabeszerzéshez nyújtott euróeladási eszközt, de a jövőben is követni fogják a folyamatokat. Ezt azzal indokolta Virág Barnabás, mert az energiaárak jelentősen csökkentek a világpiacon.
15:10
Az egynapos betéti gyorstenderen továbbra is szükség van a 18 százalékos kamat fenntartására, mondta el az alelnök. Azt is jelezte, hogy a korábbi kommunikációval összhangban az MNB április 1-től tovább szigorítja a kötelező tartalékeszköz likviditásra gyakorolt hatását, vagyis innentől kezdve 10 százalékos lesz a tartalékolási ráta a bankok számára.
Az MNB ismét negyedév végén átnyúló futamidejű eurolikviditást nyújtó devizaswap tenderrel és diszkontkötvény aukcióval tompítja a feszültségeket.
15:08
Egyhangú döntés született a mai Monetáris Tanács ülésén, az alapkamat és az egynapos betéti kamatot is fenntartja az MNB, hangzott el a tájékoztatón. A jegybank továbbra is türelmes megközelítést tart szükségesnek, mondta el az alelnök.
Megindult a fogyasztói árindex lassú mérséklődése. Ez a következő hónapokban folytatódni fog. Gyorsabb csökkenésre az infláció terén csak az év közepétől számít az MNB.
