Mint arról lapunk is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal szerint a harmadik negyedévben éves bázison 4,1 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, az előző negyedévhez mért teljesítménye pedig némileg kedvezőbben alakult az elemzői konszenzushoz képest. Az ugyanis a tényadat, 0,4 százalékos csökkenésnél nagyobb mértékű visszaesést jelzett a július-szeptember hónapokra.
Ha megnézzük, mire elegendőek ezek a számok az Eurostat tagállami statisztikája alapján, akkor rögtön más kép rajzolódik ki a magyar gazdasági teljesítményről. Ám kezdjük először a kedvezőbb adattal, az éves bázisúval.
A magyar GDP 4,1 százalékos növekedése ugyanis az ötödik legjobb helyre rangsorolja Magyarországot a már adattal rendelkező tagállamok sorában.
Igaz, a négy ország közül, mely megelőzött minket, kettő is régiónkhoz tartozik, ráadásul hazánkhoz hasonlóan mindkettő szomszédos a háború sújtotta Ukrajnával, ami a kormányzati, háborút okoló narratíva miatt érdekes. Szóval, a legjobban
- a ciprusi gazdaság tudott éves bázison bővülni, 5,4 százalékkal,
- utána Portugália következik 4,9 százalékkal,
- majd jön Románia 4,7
- és végül Lengyelország 4,4 százalékos növekedéssel.
Érdekes egyébként a régiónk megosztottsága a gazdasági teljesítményt illetően, hiszen Csehország és Szlovákia az egyik legkisebb növekedést tudták felmutatni:
- a cseh gazdaság 1,6 százalékkal nőtt (ez az ötödik legkisebb bővülés),
- a szlovák pedig 1,2 százalékkal, mely a negyedik legkisebb növekedés.
Náluk gyengébb teljesítményre a német gazdaság (1,1 százalékos növekedés), a francia (1 százalék) és a lett gazdaság volt képes. Utóbbi a tavalyi harmadik negyedévhez képest 0,4 százalékkal gyengébben teljesített az idei harmadik negyedévben.
Nem sokan fékeztek akkorát, mint a magyar gazdaság
Ha a három hónap alatt mutatott gazdasági teljesítményt nézzük, akkor már egyáltalán nem ennyire fényes az ország helyzete.
A 0,4 százalékos visszaesés a rangsor másik végére, a leggyengébben teljesítők közé sorolja Magyarországot. Olyannyira, hogy ennél rosszabbat csak két ország tudott produkálni:
- a szlovén gazdaság három hónap alatt 1,4 százalékkal zsugorodott,
- a lett pedig 1,7 százalékkal.
Igaz, azt is meg kell jegyeznünk, hogy a régiónkba tartozó - és gyakran összehasonlítások alapját képező - Csehország GDP-je is hozzánk hasonlóan 0,4 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.
Mondhatnánk, hogy a képletbe némi bázishatás is bejátszik (a cseh gazdaság a második negyedévben 0,7, a magyar 0,8 százalékkal növekedett), ám ez nem lehet teljesértékű indok. Márcsak azért sem, mert például a második negyedévben a magyar gazdaság teljesítményét is meghaladó spanyol gazdaság az 1,2 százalékos növekedés után a harmadik negyedévben is 0,2 százalékkal tudott növekedni. A román GDP pedig a korábbi 1,3 százalékos negyedéves bővülést most egy újabb 1,3 százalékossal fejelte meg.
Keleti szomszédunk eme teljesítménye egyébként az uniós országok élvonalába is repítette Romániát. Olyannyira, hogy Ciprussal együtt - mely szintén 1,3 százalékkal növekedett - az első helyen osztoznak.
- Őket követi a lengyel gazdaság 0,9 százalékos növekedéssel,
- majd a svédek jönnek 0,9
- és a bolgárok 0,6 százalékos többlettel.
