Magyarország bruttó hazai terméke 2022 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 4,0 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent, közölte a KSH.
A korábbi statisztikák, így az ipari termelés alapján az sejthető volt, hogy ez az ágazat a magyar gazdaság húzóereje lesz, a járműgyártás az utóbbi hónapokban például kifejezetten dinamikus volt. Az is kirajzolódott, például az üzemanyagfogyasztási adatokból, hogy a szállítási tevékenység dinamikusan bővült. Hasonló volt a helyzet a turizmussal, amely éves bázison növekedést mutatott, ezek pedig a piaci szolgáltatások soron bővülésként jelentkezhetnek. A másik oldalon pedig arra lehetett számítani, hogy az idei aszályos év miatt gyengén teljesítő mezőgazdaság visszafogja majd a növekedést. A KSH által reggel közölt részadatok ezeket az előzetesen várt folyamatokat visszaigazolták.
Mint a KSH jelentéséből kiderült, a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.
Noha a számokat kommentálva Varga Mihály is azt emelte ki, hogy az első háromnegyedévben milyen jól teljesített a magyar gazdaság, az elemzői konszenzus ugyanis éves bázison 3,9 százalékos növekedést jelzett, miközben, ahogy azt fent jeleztük, a kiigazított adatok szerint 4,1 százalékos volt a bővülés. Az első kilenc hónapban összességében 6,1 százalékkal bővült a magyar gazdaság. A fenti folyamatok fényében egy gyengébb utolsó negyedéves adat sem fogja tehát romba dönteni az éves növekedést, mivel tragikus összecsuklás nem látszik, csak moderált lassulás, így év végén a 2022-es növekedés jó eséllyel 5 százalék körül lehet.
Jön a recesszió?
Érdemes megjegyezni, hogy az összességében nagyon kedvező első kilenc havi számoknál mind a vállalatok, mind a lakosság számára sokkal fontosabb, hogy a következő negyedévekben mi várható. Már csak azért is, mert a vágtató infláció, illetve az elszabaduló energiaárak már a mostani negyedévben visszaköszöntek. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a harmadik negyedévben érdemben, 3,2 százalékra mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumenének éves növekedése a második negyedévi 10,2 százalékhoz képest. Ez azért is figyelemre méltó, mert a választások előtti osztogatások jelentős bérkiáramláshoz vezettek, miközben komoly összegű transzfereket is juttattak a lakosságnak. Ezeknek köszönhetően a belső kereslet és a kiskereskedelem jelentősen felpörgött, ami az év első felében a növekedés egyik legfontosabb pillére volt. Ez viszont a harmadik negyedévben egyértelműen megtört.
Az ipar ugyan várhatóan a negyedik negyedévben is növekedést mutathat, ami az export révén támaszt adhat a GDP-nek. Ugyanakkor az energiaimport, a negyedik negyedévben is rontja majd a nettó export egyenlegét, és visszahúzhatja a bővülést. Az év végén jó eséllyel megérkezik a fordulat az építőiparba is, vissza fognak köszönni az elhalasztott állami és vállalati beruházások. Továbbá az infláció és a megugró energiaárak miatt valószínűsíthető, hogy a háztartások nem csak a kiskereskedelemben fogják vissza a fogyasztásaikat, de kevesebb szolgáltatást vesznek majd igénybe, ennek jelét szeptemberben már láttuk.
A mostani negyedéves bázison mért csökkenés után szinte biztosan ki lehet jelenteni, hogy a fenti okok miatt beköszönt a technikai recesszió, ez a közgazdászok szerint akkor jelentkezik, ha két egymást követő negyedévben csökkenés tapasztalható. Ezt a maga módján egyébként Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is megelőlegezte, amikor azt mondta, hogy az év vége és a jövő év eleje már nem lesz túl erős.
A gyakorlatban a romló külső körülmények és magas bázisok miatt a „nem lesz erős” alatt azt kell érteni, hogy mind az utolsó negyedéves, mind a 2023 első negyedéves számok érezhető visszaesést fognak hozni. Bár nagyon messze van, nem kizárt, hogy a lejtmenet jövőre a második negyedévben is folytatódni fog. Hogy 2023-ban sikerül a magyar gazdaságnak szerény növekedést realizálnia, vagy éves szinten is recesszió lesz az a külső körülmények mellett jelentős mértékben függ majd a hazai gazdaságpolitika alakulásától. Más kérdés, hogy a korábbi elhibázott lépések, legyen szó a költségvetést és a hiányt megbillentő választások előtti osztogatásról, vagy az elmúlt 12 év zsákutcának bizonyuló energiapolitikájáról szűk mozgásteret engednek a költségvetés számára. A fenti okok - kiürült büdzsé és az energiaárak miatt jelentősen romló cserearányok - következtében most üdvözlendő anticiklikus gazdaságpolitikához ugyanis nincs elegendő költségvetési forrás.
Ráadásul a kormánynak úgy kellene megóvni a gazdaságot a recessziótól, hogy közben a vágtató inflációt a jegybanki toleranciasávba visszaszorítsák. Bod Péter Ákos napokban publikált elemzése szerint ilyen varázslatra aligha lesz képes Orbán Viktor és csapata. Ellenben a mostani döntések könnyen elvezethetnek oda, hogy a gazdaság stagnál, esetleg recesszióba fordul, miközben az infláció továbbra is magas 10 százalék feletti marad.
