Az utóbbi hónapok trendjét erősítő adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a kiskereskedelem júniusi alakulásáról. Kiderült, hogy a forgalom volumene a nyers adat szerint 6,2, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 7,2 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,5 százalékkal, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 3 százalékkal bővült. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 31 százalékkal emelkedett. Ez a csoport hónapok óta az élen áll és növekvő arányt hasít ki magának, ami annak a jele, hogy egyre többen szorulnak ki a nagy bevásárlóközpontok prémium üzleteiből, de például tudható, hogy a plázákban megjelent használtcikk kereskedelmi láncokban éppen ezek a rétegek fordulnak meg leginkább. Ott ugyanis olcsóbban tudnak vásárolni, akárcsak a plázákon kívüli kisebb turkálókban.
A KSH rámutatott egy másik érdekességre is: a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 18 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,9 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,1 százalékkal nőtt a forgalom volumene, miközben 4,7 százalékkal csökkent a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben, 23 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Vagyis a napi szükségleteket kielégítő termékek és a tartós fogyasztási cikkek vásárlási mutatói között tovább nyílik az olló.
Nincs változás abban sem, hogy nagyon pörög az e-kereskedelem. A KSH szerint júniusban az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 19 százalékkal múlta felül a tavaly júniusi mutatót.
Mindeközben az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 8,6 százalékkal nőtt. Itt nyilvánvaló, hogy a korlátozások teljes feloldása játszik szerepet, a magán és vállalati gépjárműforgalom növekedése hozta ezt az emelkedést. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,2 százalékkal emelkedtek.
Összegszerűen most júniusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1211 milliárd forint volt. Ennek 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Ha az egész első félévet nézzük, akkor az látszik, hogy a kiskereskedelem forgalmának volumene 2 százalékkal emelkedett 2020 első hathavi adatához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,9 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
A foci Eb is besegített - a fogyasztás megdobhatja a GDP-növekedést
"Nincs meglepetés, viszonylag alacsony volt az előző év azonos időszaki bázisa. Másrészt pedig a teljes gazdasági nyitás hónapjában újra jelentős számú turista látogatott hazánkba, sokan jöttek a labdarúgó Eb itteni mérkőzéseire" - fűzte hozzá Virovácz Péter, az ING elemzője, aki optimista volt a második negyedéves fogyasztást tekintve is (erről később érkezik adat). Azt mondta, hogy a szolgáltatásokat is beszámítva a fogyasztásban rendkívül dinamikus növekedés lehetett a második háromhavi időszakban - mindezt tükrözi majd az április–június időszakra számított GDP-bővülés is.
"A mai adatok alapján továbbra is úgy véljük, hogy megismételhető, sőt talán felül is múlható az első negyedévben látott 2 százalékos negyedéves bázisú gazdasági növekedés" -
írta a szakértő.