Az Európai Bizottság téli időközi gazdasági előrejelzése szerint 2020-ban 5,3 százalékkal csökkent a magyar bruttó hazai termék (GDP), míg a tavaly novemberi prognózis 6,3 százalékos visszaesést jósolt.
A testület csütörtökön közzétett elemzése szerint az ipari, különösen az építőipari valamint a kiskereskedelemi értékesítés a koronavírus-járvány okozta lezárások ellenére továbbra is erős maradt tavaly októberben és novemberben. Azonban a járvány második hulláma megszakította a viszonylagos fellendülést, így a GDP valamelyest csökkent a tavalyi negyedik negyedévben, elsősorban a beruházások és a szolgáltatások exportjának zuhanása miatt. A jelentés szerint az enyhítések bevezetése a gazdasági tevékenység gyors fellendülését eredményezheti 2021 közepétől.
A bizottság elemzése a GDP 4 százalékos növekedését vetíti előre az idei évre, ez az érték nem változott a tavaly novemberi előrejelzésekhez képest. A jövő évre azonban, 5 százalékos bővülést jósol a testület, ami 0,5 százalékponttal több, mint az őszi prognózisban közölt adatok.
Mit vár Orbán Viktor főtanácsadója?
A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: körülbelül 6 százalékos lehetett a gazdaság visszaesése 2020-ban. Az idei év sokkal jobb lesz, 5-6 százalék közötti növekedés sem elképzelhetetlen, 2022-ben pedig akár 6-7 százalék közötti növekedés is lehet.
A Bizottság jelentése rámutatott: a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt 2020 decemberében, szinte változatlan az azt megelőző hónapokhoz képest. A munkavállalók egyre nagyobb hányada azonban nulla munkaórát jelent, így nőhet azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek jövedelme csökken. A kormány nyújtott némi foglalkoztatásvédelmi támogatást azokban az ágazatokban, amelyeket a második járványhullám miatti lezárások a leginkább érintettek, de a munkahelyteremtés várhatóan csak a gazdasági növekedés visszaállása után folytatódhat. A jelentés szerint a mérsékeltebb munkaerőpiaci kereslet mérsékelni fogja a munkabérek növekedését is. A járvány második hulláma miatt újra bevezetett korlátozások ismét visszavethetik a magyar lakosság fogyasztását.
Az infláció a tavalyi év utolsó hónapjaiban enyhült, mivel az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkentek. A harmonizált fogyasztóiár-index, a HICP-infláció 2020-ban 3,4 százalék volt, az előrejelzések szerint 2021-ben 3,5 százalékon marad a forint árfolyamának korábbi gyengülése és a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése miatt. Ezeknek az átmeneti tényezőknek a háttérbe szorulása után, az infláció várhatóan 2,9 százalékra csökken.
