- Az orosz hírszerző szolgálatok olyan információkat kaptak, amelyek arra utalnak, hogy brit haditengerészeti tanácsadók részesei voltak az Északi Áramlat elleni robbantásoknak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
- Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, Moszkva állítása, mely szerint Nagy-Britanniát is felelősség terheli az Északi Áramlat gázvezetékeken keletkezett károkért egy próbálkozás arra, hogy elterelje a figyelmet az ukrajnai helyzetről, s ez szerinte "az orosz forgatókönyvbe" illeszkedik.
- Peszkov szerint gondosan kell elemezni az orosz szakszolgálatok értesüléseit a brit részességről. Mint mondta, "az ilyen akciókat nem szabad egyszerűen annyiban hagyni". "Arra számítunk, hogy az európai fővárosok megengedhetetlen hallgatása ellenére ez az elemzés mégiscsak elkészül. (...) Természetesen el fogunk gondolkodni a további lépéseken" - nyilatkozott a szóvivő. Kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva kész-e az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulni ebben az ügyben. Annyit mondott, hogy "az adatokat rendszerezni kell", és hogy az orosz fél meg fogja tenni, "amit ebben a helyzetben tenni kell".
- A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén sérüléseket észleltek. Vlagyimir Putyin orosz elnök az "angolszászokat" a hibáztatta a történtek miatt.
- Az orosz védelmi minisztérium október 29-én azzal vádolta Londont, hogy részese volt a csővezetékek megrongálásának. A tárca szerint a brit haditengerészet szakemberei részt vettek a szeptember 26-án a Balti-tengeren elkövetett "terrortámadás" megtervezésében, biztosításában és végrehajtásában, amelynek célja az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezeték aláásása volt". A brit védelmi minisztérium tagadta, hogy köze lett volna a támadáshoz.
- Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden sürgős választ kért Londontól azokra az online médiajelentésekre, amelyek szerint Liz Truss volt brit miniszterelnök "It's done" (Elvégeztetett) szövegű üzenetet küldött Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a gázvezetékek felrobbantása után.
- Putyin elnök a hétfő éjjel Szocsiban megtartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a Gazprom orosz gázipari vállalatnak - több mint egy hónappal a történtek után - engedélyezték a robbantások helyszínének megvizsgálását és a csővezetékekben keletkezett károk felmérését. Az elnök szerint a helyszíni szemle egyértelműen azt "bizonyította", hogy terrorcselekmény történt.
- Az orosz vezető Alekszej Miller Gazprom-elnök hétfő reggeli beszámolójára hivatkozva azt mondta, hogy helyszínen két, 3-5 méter mély krátert találtak. A robbanás kiszakított egy 40 méter hosszú csőszakaszt az Északi Áramlatból, a csövek pedig 259 méterre kerültek egymástól. A kiszakadt csőszakasz egy része 90 fokban meghajlott és 40 métert sodródott az Északi Áramlat 2 irányába, amelyet a robbanás repeszei és a csőmaradványok megrongáltak.
- Az Oroszország által Ukrajna ellen bevetett, Irántól vásárolt Sahíd-136 típusú önmegsemmisítő drónok közül az ukrán erők eddig már több mint háromszázat lőttek le, ebből csupán a múlt éjszaka hatot - közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője keddi sajtótájékoztatóján. A szóvivő szavai szerint az éjjel megsemmisített hat drón közül hármat az ukrán légierő a dnyipropetrovszki régióban, hármat pedig Poltava megyében lőtt le. Hozzátette, hogy néhány viszont becsapódott. Az ukrán fél szerint az oroszok már több mint négyszáz ilyen típusú drónt használtak fel, amelyből több mint háromszázat semmisítettek meg az ukrán erők. Oroszország legalább 2000-2500 Sahíd drónt rendelt Irántól - tette hozzá Ihnat.
- A szóvivő elmondta, hogy Oroszország Irántól ballisztikus rakétákat is készül beszerezni, ezeket valószínűleg Ukrajna északi határán helyezik el, ahonnan egész Ukrajnára fenyegetést jelentenek. Elismerte, hogy Ukrajna nem képes hatékonyan védekezni ezekkel a rakétákkal szemben. "Elméletileg le lehet lőni őket, de valójában nagyon nehéz azokkal az eszközökkel, amelyek nekünk vannak. Légvédelmünk van, ami nem rakétavédelem" - fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, hogy Moszkva Iszkander-M típusú ballisztikus rakétákat akar vásárolni Irántól.
- Az orosz hiperszonikus Kinzsal rakéták Fehéroroszországba telepítése Ihnat szerint nem jelent fordulatot a háborúban. "A MiG-31K repülőgép egy ilyen rakétát tud szállítani a törzséhez rögzítve. Ukrajna bármely pontját fenyegetheti, olyan csapást mérhet, amelyre nehéz lesz válaszolni. Nem számít viszont, hol van a gép. A Fehéroroszország területén való jelenléte nem több, mint a nyugat-európai országokkal szembeni kardcsörtetés" - fejtette ki a szóvivő.
- Az ukrán légierő kedden csapást mért egy orosz katonai csoportosulásra a Mikolajiv megyében lévő Sznihurivka térségében. Az ukrán tüzérek és rakétacsapatok az elmúlt napban mintegy 180 tűzfeladatot hajtottak végre a déli országrészben, aminek következtében a parancsnokság információi szerint 21 orosz katona halt meg. Az orosz erők hétfőn hevesen támadták Mikolajiv megyében Bastanka térségét, a herszoni régióban pedig a frontvonal mentén lévő Beriszlav környékén az ukrán erők által a nemrég felszabadított településeket. Hétfő este az ukrán légvédelmi erők megsemmisítettek két ellenséges Ka-52 (Aligator) típusú támadóhelikoptert.
- Az ukrán vezérkar jelentése szerint hétfőn mintegy 650 orosz katona vesztette életét Ukrajnában, velük együtt 72 470-re emelkedett az orosz hadsereg emberveszteségének száma.
- Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szerint Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője a "fő ideológusa és lobbistája" az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak. Megjegyezte, hogy Kirijeko a Roszatom orosz atomenergetikai konszernnél végzett munkája révén jól eligazodik az energetikai szférában. Danyilov kijelentette, hogy Ukrajna név szerint tudja, kinek és miért kell felelnie a háborús bűntettekért Oroszországban.
(MTI/Reuters)
