3p

Az egy évvel korábbihoz képest elhúzódik döntésük meghozatala, és jóval több időt is vesz igénybe egy üres pozíció betöltése is.

A mérlegelési szempontjaik közül a magasabb fizetés, a munkavégzés helye és az ideális munkarend szerepelnek az első három helyen.

Immár közel minden második, 18-65 év közötti magyar munkavállaló keres új munkahelyet, vagy nyitott új állás lehetőségére. A megkérdezettek 12 százaléka aktívan pályázik, míg 34 százalékuk ugyan nem kezdeményezi a munkahelyváltást, de nyitott lenne rá, ha új pozíciót ajánlanának neki.

Idén sokan vennék már a kalapjukat
Idén sokan vennék már a kalapjukat
Fotó: Depositphotos

Erre az eredményre jutott a Profession.hu által rendszeresen elkészített, az álláskeresési attitűdöket vizsgáló 18-65 év közötti magyar lakosság körében országosan reprezentatív, rendszeres, 1000 fős mintavétellel készített online felmérés az első negyedévében.

Mikor keresünk új munkahelyet és mi alapján döntünk?

Az aktívan munkát keresők körében jelentősen, 25 százalékra nőtt azok aránya, akik jelenleg alkalmazásban állnak valahol – egy évvel korábban még 16 százalékon, tavalyelőtt pedig 14 százalékon állt ez a mutató.

A legfőbb mérlegelési szempontok változatlanok tavaly óta: egyértelműen a fizetés és juttatási csomag szerepel az álláskeresők fontossági sorrendjének élén, ezt követi a munkahely elhelyezkedése, a munkarend és munkaidő, majd a munkakörülmények. Továbbra is meghatározó döntési tényező egy váltáskor, hogy milyenek a leendő munkatársak (minden harmadik munkavállaló számára ez fontos szempont).

„A jelenleg máshol foglalkoztatott potenciális jelöltek nincsenek rákényszerülve egy új állás minél gyorsabb megtalálására, így az ő bevonzásukhoz elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás az egyes szektorokra jellemző, aktuális munkaerőpiaci trendekről, hogy a konkurenciához viszonyítva versenyképes alternatívát tudjanak kínálni a cégek. Ennek egyik kulcseleme a transzparencia, ezért is javasoljuk a bérezés feltüntetését az álláshirdetésekben, ami nemcsak a megfelelő célcsoport megszólítását segíti elő, hanem hozzájárul a toborzási folyamat hatékonyságához, csökkentve az idő- és költségráfordítást is” – emelte ki Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Az anyagi megbecsülés vezet
Az anyagi megbecsülés vezet
Fotó: Profession.hu

Mennyi időbe telik a munkahelyváltás?

Egyre tovább fontolgatjuk a munkahelyváltást és a következő pozíció megtalálása is több időbe telik, mint egy évvel korábban. Az új lehetőségre nyitott válaszadók átlagosan két hónappal hosszabb ideig gondolkodnak a váltáson a döntésük meghozatala előtt (13 hónap), mint tavaly ugyanebben az időszakban (11 hónap). Hasonlóan lassuló folyamat figyelhető meg az álláskeresés második, aktív szakaszában is: azok körében, akik munkahelyet váltottak az elmúlt egy évben, az arra fordított idő az első lépéstől a munkába állásig számottevően nőtt, a 2024 év elején mért 3-4 hónapról 5-6 hónapra.

„A meghosszabbodott váltási idő legfőbb oka az, hogy a munkaerő toborzása lassult, míg a munkavállalói aktivitás továbbra is élénk, ezáltal egyre fokozódik a verseny az üres pozíciókért” – világított rá Dencső Blanka.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!