Több alkalommal, több oldalról is megközelítettük már a nyugdíjemelések és az infláció kérdéskörét, mindegyik esetben egy következtetést lehetett levonni: olyan mértékű a drágulás az ő fogyasztói kosaruk összetétele alapján, amit az évente a törvénynek megfelelően végrehajtott emelések - illetve szükség esetén a kiegészítő emelések - nem képesek azt fedezni. A nyugdíjasok fogyasztói kosarában az általános indexnél számoltnál nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek, szolgáltatások, valamint a háztartási energia, ellenben tartós fogyasztási cikkekre már alig-alig költenek. Éppen ezért a Háztartások életszínvonala kiadvány segítségével legyűjtöttük a legnagyobb mennyiségben vásárolt alapélelmiszereket, majd ezekhez hozzárendeltük az inflációs statisztikában rögzített legfrissebb átlagos árakat.
Ez alapján kiderül, hogy egy év alatt a mindennapokban érzékelhető áremelkedés üteme 2021. januárjában 6,2 százalékos volt előző évhez képest. A nyugdíjemelés viszont csak 3 százalékos volt, amiből következik, hogy idén már jóval kevesebbet tudtak venni olyan alapvető élelmiszerekből, melyek a mindennapos létszükségletet tudják fedezni, mint például kenyér, tej, margarin, húsfélék.
A legnagyobb mennyiségben beszerzett termékek alapján összeállított csoport ára átlagosan 13 150 forint volt a legutóbbi jelentés szerint januárban. Ezért egy évvel ezelőtt 12 374 forintot kellett fizetni, míg 2017-ben még csak 10 438 forintot.
A nyugdíjasok által legnagyobb mennyiségben beszerzett termékek:
- húsfélék (sertéscomb, csirkehús),
- párizsi,
- tojás,
- tej,
- étolaj,
- margarin,
- liszt,
- fehér kenyér,
- kristálycukor,
- zöldségfélék (burgonya, vöröshagyma, paradicsom, uborka),
- gyümölcsfélék (alma, banán),
- ásványvíz,
- fehérbor,
- világos sör,
- ízesített szeszes ital,
- cigaretta.
Az alkoholos italok és a cigaretta nem véletlenül került be a körbe. Ennek oka, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosarában - akármilyen meglepő - nagyobb súllyal szerepelnek az élvezeti cikkek. Másrészt egy korábbi összehasonlításunk alapján ki is derült, hogy jóval többet költenek rá és többet vesznek ilyen cikkekből az idősek, mint a társadalom aktív, dolgozói rétege.
A felsorolt termékek közül egyébként mindössze négy terméknek csökkent egy év alatt az ára:
- a sertéshús 9,4 százalékkal lett olcsóbb,
- a burgonyáé 13-mal,
- a vöröshagymáé 6,6-tal,
- a banáné pedig 3,9 százalékkal.
Ezzel szemben több élelmiszer esetében is brutális drágulás történt. A teljesség igénye nélkül a legnagyobb áremelkedésen átesett termékek:
- az alma kilójáért 30 százalékkal kell többet adni,
- az étolaj literéért 21,4-gyel,
- a cigarettáért 16,5 százalékkal,
- a fehér kenyérért pedig 15,1 százalékkal kellett idén januárban többet fizetni, mint egy évvel korábban.
Az idei évben azonban egy hajszállal kevésbé fog romlani a nyugdíjasok helyzete. A 3 százalékos emelés mellé februárban megkapták az érintettek a 13.havi nyugdíj egynegyed részét, ami havi szintre lebontva még 2 százaléknyi pluszt jelent. Így az emelés és a plusz juttatás együttesen 5,1 százalékos emelést eredményez. Ezzel szemben áll a 6,2 százalékos élelmiszer-áremelkedés.
Az egyheti plusz nyugdíj havi szinten azonban nem oldja meg a nyugdíjasok évek óta kialakult helyzetét az ellátások vásárlóerejét illetően. Összesítésünk szerint 2017. januárja és 2021. januárja között összesen 26 százalékkal drágultak a leghétköznapibb, legalapvetőbb élelmiszerek. Ezzel szemben a kiegészítő emelésekkel és a plusz egyheti nyugdíjat is figyelembe véve 18,4 százalékkal emelkedett a legidősebbek ellátása.
Ez pedig azt jelenti, hogy az elmúlt 4 év során olyan drasztikus mértékű áremelkedés volt a nyugdíjasok által legtöbbet vásárolt élelmiszerek és termékek esetében, hogy azt a jelenlegi nyugdíj-emelési módszer képtelen volt fedezni. Így reál szinten az elmúlt 4 év eredményeként az ellátások 6 százalékos értékvesztést mutatnak. Ennyivel kevesebb termékre futja jelenleg, mint 2017 első hónapjában.
