Nem először és lehet, hogy nem is utoljára beszélt Nagy Márton a hazai üzemanyagárakról. A nemzetgazdasági miniszter kedden emlékeztette a piaci szereplőket arra, hogy a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) és a kormány között korábban létrejött egy megállapodás, amely keretében a hazai áraknak a régiós középmezőnyben kellene lenniük. Már csak ezért is mondta Nagy Márton, hogy a hazai üzemanyagár kérdését folyamatosan vizsgálja a kormány.
A miniszter februárban már tárgyalt a szakmai MÁSZ és a Mol illetékeseivel, majd ezt követően azt nyilatkozta, hogy a kormány továbbra is arra kéri az üzemanyag-forgalmazókat, hogy törekedjenek a korábbi vállalásuk betartására, azaz a regionális szinten is versenyképes árszínvonalú üzemanyagok biztosítására.
A korábbi nyomásgyakorláshoz képest ezen a héten annyival ment messzebb Nagy Márton, hogy kijelentette, ha ez a megállapodás megtörik, akkor be kell avatkozni az üzemanyagárakba. Ha megnézzük az Európai Unió országainak benzinárát, akkor azt láthatjuk, hogy abban a rangsorban a középmezőny alsó felében vannak a magyarországi árak. Ezzel egy probléma van, hogy akik mögöttünk vannak, azok döntően régiós országok.
Ha csak a térségünk államaira fókuszálunk, akkor sokkal egyértelműbben látszódik, hogy a magyar autósoknak és a miniszternek mi fáj. A magyar árak ugyanis bőven a régiós átlag felett vannak. A legfrissebb uniós adatok alapján csak Szlovákiában és Ausztriában drágább a 95-ös benzin, mint nálunk.
Sajnos a gázolaj esetén még rosszabb a helyzet, hiszen az Európai Unión belül még előrébb vagyunk az árakat összesítő rangsorban. Míg a benzin esetén 8 olyan ország van, ahol alacsonyabb árakat láthatunk, addig a dízelnél 13!
A környező országokkal összehasonlítva ugyan a benzinhez hasonlóan két országban látunk magasabb árakat, ám ezek közül az egyik Ausztria, ahol az életszínvonal messze magasabb, mint Magyarországon.
További drágulás jöhet
Nagy Márton dörgedelme a magyar autósok nézőpontjából tehát indokolt, ráadásul a nemzetközi folyamatok alapján a jövő héten újabb áremelés(ek) elé nézünk. Az utóbbi időszakban a forint árfolyama ugyan stabil maradt a dollárral szemben, ám a nyersolaj jelentősen drágult. Az olaj ára ugyan minimálisan csökkent pénteken az ázsiai kereskedésben, a Brent így is négyhavi csúcsa közelében van, 85 dollár felett.
A tőzsdéken a héten a nyersolaj ára több mint 4 százalékot emelkedett, ez pedig minden bizonnyal a hazai benzinkutakon is érződni fog. Az árak emelkedése mögött több tényező is áll. Ezek között van a dollár erősödése, miután a hét első felében előbb az inflációs adat mutatta azt, hogy az eddigi lassulás megfordult, majd csütörtökön a termelőiár-index februári száma is a vártnál magasabb lett. A piaci konszenzus egyre inkább abba az irányba mutat, hogy nem csupán a jövő heti Fed-ülésen, de azt követően még jó darabig fogja tartani az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény a kamatokat, és legkorábban a nyáron jöhet majd az első vágás.
Emellett a piac a héten közölt amerikai készletadatokat is úgy értékelte, hogy az az élénkülés, a nagyobb kereslet irányába mutat. Más kérdés, hogy a növekedésben szerepet játszott az is, hogy Fehér Ház több mint 3 millió hordó olajat vásárolt a stratégiai kőolajtartalék feltöltésére.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy az ukrán háborúban ugyan az orosz csapatok a tüzérségi fölényüket kihasználva lassan felőrlik a honvédő erőket, közben Kijev is óriási károkat okoz az agresszor államnak. A héten ismét több sikeres támadást hajtottak végre orosz olajipari létesítmények ellen. A Nyizsnyij Novgorodnál található finomítót ért találat Moszkva számára is komoly fejfájást okoz, hiszen ennek kapacitása a teljes orosz finomítói teljesítmény 5 százalékát fedi le. Nem véletlenül tartanak egyes elemzők attól, hogy ezek a támadások Ázsia és Európa egyes részein megzavarják az üzemanyag-ellátást.
A fentiek párosulva a közel-keleti geopolitikai zavarokkal, különösen az Izrael és a Hámasz közötti háborúval és a húti lázadók által a Vörös-tengeren végrehajtott csapásokkal, arra utalnak, hogy a következő hónapokban lehetnek kisebb zavarok a kínálati oldalon. Közben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a Nemzetközi Energiaügyi Hivatal is felfele módosította a keresleti előrejelzését, mindkét szervezet úgy gondolja, hogy mind 2024-ben, mind 2025-ben a korábban prognosztizáltnál több olajra lesz szükség globálisan.
Az előttünk álló napokon tehát sok jó nem vár a magyar autósokra, ha Nagy Márton intése nem talál nyitott fülekre a forgalmazóknál, akkor a töltőállomásokon magasabb árak jöhetnek. Az alapanyagok változása alapján a jövő héten előzetesen mind a két üzemanyagfajtánál 8-10 forintos áremelés látszik valószínűnek.