Mint arról beszámoltunk, a július-októberi 4,3 százalékos értékekkel szemben novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – a csökkenő tendenciát lapcsoportunk, a Klasszis Média hétfőn közzétett két felmérése, az Mfor Nyugdíjas Árkosár és a Privátbankár Árkosár is már előrejelezte.
A novemberi inflációs adatok az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakultak, az éves áremelkedési ütem visszatért a 3 százalékos céltól mindkét irányba 1-1 százalékponttal lévő, azaz 2-4 százalékos jegybanki toleranciasávba.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az infláció mérséklődésének fő oka a forint elmúlt időszakban tapasztalható erősödése: míg korábban egy fokozatos gyengülés volt jellemző, ami természetesen az árakban is megjelent, most az új jegybanki vezetés politikájának eredményeként a forint erősödni tudott, ami hozzájárult az infláció leszorításához. Éppen a forint árfolyamának erősödése miatt nem lett a gyenge mezőgazdasági termés okán nagyobb az áremelkedés – mutatott rá Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Ezen kívül Regős szerint érdemes kiemelni az alacsony importált inflációt, azaz az eurózóna jegybanki cél körül ingadozó pénzromlását, illetve az árrésstopot és a különböző kormányzati megállapodásokat. Ez utóbbiak nagyjából 1,5 százalékponttal húzzák vissza az inflációt, azaz ezek nélkül már nem lenne ennyire szép az inflációs szám.
Ugyanakkor az éves szintű infláció jelentősebb lassulását négy hónap stabilitás után a tavalyról örökölt bázishatás segítette – véli Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza pedig azt emelte ki, hogy az ismét 3 százalék közelébe süllyedt élelmiszerinfláció és az üzemanyagok áresése együttesen az inflációs fékeződésének négyötödét biztosította.
Az kétségtelenül kedvező, hogy az elmúlt hónapokban gyenge mezőgazdasági termés ellenére is tudott mérséklődni az élelmiszerek drágulása: a februári 7,1 százalékos csúcsról 3,2 százalékra, azaz tulajdonképpen a jegybanki cél közelébe. A termékcsoportot éves alapon továbbra is az éttermi szolgáltatások húzzák felfelé, anélkül csak 0,6 százalékos lenne az éves árdinamika – jegyezte meg Molnár.
Aki Regőssel egyetemben kiemelte az árrésstop hatását. A tovább csökkenő fogyasztóiár-index kapcsán az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ugyanakkor ismét megragadta az alkalmat, hogy kihangsúlyozza: az árréstop kivezetésének eljött az ideális pillanata, mert a csökkenő világpiaci árak mellett annak most lenne a legkisebb hatása a fogyasztói árakra. A vendéglátást nem tartalmazó élelmiszer fogyasztóiár-index több hónapja a megcélzott 5 százalék alatt mozog, miközben az élelmiszergyártók értékesítési árainak emelkedése ennél nagyobb mértékű.
Az árrésstop értelmetlen és nem segít a valós problémán, a magyar élelmiszer-termelők és -beszállítók magas és emelkedő költségein.
Ezzel szemben számos káros hatása van:
- rontja a kisboltok helyzetét, települések maradnak élelmiszerbolt nélkül
- romlik a kereskedelemnek az a képessége, hogy visszafogja a beszállítók áremelési igényeit, mielőtt azok elérnék a vásárlókat
- visszafogja a kiskereskedelemben az árcsökkentési akciókat, ami pedig sok árérzékeny magyar vásárló fontos beszerzési szempontja, és a kiskereskedelmi láncok egymással folytatott versenyének meghatározó terepe
- növeli az importhányadot, rontja a magyar élelmiszeripar pozícióit, beleértve a beruházási kedv csökkentését a folyamatosan változó jogszabályi környezet miatt
- az elszenvedett veszteség csökkenti a kiskereskedelmi beruházásokra rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat.
Az árrésstop meghosszabbításáról vagy kivezetéséről legközelebb februárban dönt a kormány. Az azonnali kivezetést még mindig érdemes megfontolni, mert a késlekedés fenti hatásai az idővel csak fokozódni fognak – írja közleményében az OKSZ.
Az üzemanyagok ára éves összevetésben 5,0 százalékkal csökkent – itt az alacsonyabb olajár mellett a gyengébb dollárnak és az erősebb forintnak volt szerepe. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit – ezek között arányaiban sok az import, így ez különösen is érzékeny az árfolyamra, azaz itt is segít a forint erősödése.
A szolgáltatások drágulása továbbra is átlag feletti, 6,5 százalék még az ágazati megállapodások ellenére is – itt gyakori a visszatekintő árazás, illetve a béremelések miatti magasabb áremelés. Havi alapon a szolgáltatások ára is minimálisan csökkent, amely megfelel a szezonális trendeknek. A szokottnál nagyobb mértékben csökkentek a belföldi üdülési szolgáltatások árai, ahogyan a közlekedési szolgáltatásoké is (elsősorban a repülőjegyeké). Alapvetően tehát a turizmushoz köthető szolgáltatások húzták lefelé az árindexet – közölte az ING Bank vezető közgazdásza.
A háztartási energia ára jelentősen, 10,6 százalékkal emelkedett – ebben persze legnagyobb mértékben az összetételhatás játszik szerepet, azaz az, hogy a magasabb fogyasztás miatt arányaiban többet vásárolunk a drágább gázból. A GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint az árakat ebben a termékkategóriában a fogyasztás határozza meg, a fűtési igény visszaesése pedig az árakban is megjelenik, a módszertan okán késleltetve. Jelentős lassulás ugyanakkor csak áprilistól jöhet az éves rátában, ha az időjárás az ideinél kedvezőbben alakul.
A szeszesitalok, dohányáruk ára havi alapon a várakozásoknak megfelelően 0,3 százalékkal emelkedett, míg az éves ütem 7,5 százalékon stagnált. Ezen termékcsoport esetében viszont decembertől gyorsulás jöhet, a november második felében bejelentett áremelések hatása akkor jelenik majd meg teljeskörűen az adatokban – hangsúlyozta Molnár.
A ruházkodási és tartós fogyasztási cikkek esetében is a historikus trendeknek megfelelő havi átárazást mutatnak a KSH adatai, amely továbbra is azt jelzi, hogy nincs árnyomás a gazdaságban, miközben a két termékcsoport a teljes inflációt is visszafogja. A hivatalos statisztika is visszaigazolta azt, miszerint az idei évben jóval kisebb körben és kisebb mértékben akcióztak az áruházak a ’Black Friday’ keretében – értékelt Virovácz.
A havi alapon régóta meglehetősen mérsékelt inflációs ráta ellenére az alapfolyamatok nem kedvezőek – hűtötte le a kedélyeket az ING Bank vezető közgazdásza. Erről árulkodik a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató alakulása, amely kismértékben csökkent ugyan, de még mindig nem konzisztens a 3 százalékos jegybanki árstabilitási céllal. Tehát annak ellenére, hogy a magyar gazdaság három éve stagnál és a kormányzat számos inflációt fékező intézkedést vezetett be, Magyarország még mindig árstabilitási gondokkal küzd.
Ami az infláció szerkezetét illeti, Virovácz szerint továbbra is két fő tétel felelős az áremelkedés 70 százalékáért: a szolgáltatások és az élelmiszerek drágulása. Érdekes kérdés, hogy a vártnál kisebb novemberi árleszállítások mennyire befolyásolták az érzékelt inflációt. Könnyen lehet ugyanis, hogy ennek hatására megakadhat a lakosság inflációs várakozásának lassú mérséklődése, amely továbbra is túl magas szinten tartózkodik és nem konzisztens az árstabilitás elérésével.
Ráadásul a szép adatok ellenére sem állunk túl jól európai összevetésben.
És a jövő?
A forint erősödésének hatása persze sokkal lassabban, fokozatosabban jelenik meg az adatokban, mint a gyengülése, hiszen az árak lefelé kevésbé rugalmasak – véli Regős. Ennek megfelelően nem zárja ki, hogy az év eleji átárazások a szokásosnál kisebbek lesznek, az infláció pedig az első negyedévben eléri a jegybanki célt vagy akár be is néz alá. Ez persze nem lesz egyelőre egy tartós elérés, az erőteljes kereslet, illetve a bázishatások nyomán várható, hogy utána lesz egy kisebb növekedés az árakban. Az idei 4,5 százalékra várt pénzromlást jövőre egy ehhez hasonló vagy ennél akár érdemben alacsonyabb infláció követheti, attól függően, hogy mi lesz az árrésstopok sorsa.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra számít, hogy a monetáris politika egyelőre nem változik, a jegybank várhatóan továbbra is szigorú marad, kamatcsökkentés talán jövőre lesz – itt az árrésstopok, a kockázati megítélés, a beérkező inflációs adatok és a forintárfolyam lesz meghatározó. Ugyanakkor a forint sérülékenységét mutatja a Fitch pénteki kilátásrontása utáni jelentős gyengülés, ami szintén nem arra utal, hogy a jegybanknak kapkodnia kéne a kamatcsökkentéssel, de arra is rámutat, hogy a kockázati megítélés javítása nagyban segíthetné a monetáris kondíciók lazítását. A kedd reggeli inflációs adat után a forint meglepő módon erősödni tudott – de könnyen lehet, hogy ez részben a hétfői gyengülés korrekciója és csak részben az inflációs adatra (változatlan kamatpálya és így nagyobb reálkamat) adott reakció.
Virovácz szerint a következő hónapokban tovább menetelhet lefelé az inflációs ráta a bázishatások következtében. Az infláció mélypontja nagyrészt az árrésstop kibővítésének hatásától függ, amely már a decemberi inflációs mutatóban is tetten érhető lesz. Ezzel szemben hathat a számítástechnikai cikkek árának elszállása. Mindazonáltal könnyen lehet, hogy akár 2 százalék alatti mutatót is látunk majd februárban, és ezt követően gyorsulhat ismét az infláció.
A jövő évi átlagos áremelkedés ütemét nagyban befolyásolja majd az árréstop intézkedések jövője, de nagy valószínűség szerint számíthatunk egy újabb hosszabbításra. Jövőre 3,4 százalék körül lehet az átlagos pénzromlás üteme, míg 2027-ben 4,3 százalék körül alakulhat. 2026-2027 fordulóján átmenetileg akár ismét 5 százalékra körülire felszökő inflációs mutatót is láthatunk.
Mindezek fényében – folytatja az elemző – rövid távon velünk maradhat a szigorú monetáris politikai hangvétel és a változatlan alapkamat. Jelentős esélyét látják annak, hogy 2026 nagy részében vagy akár egészében is változatlanul 6,50 százalékon áll majd az irányadó ráta. Ennek oka, hogy a következő egy-két évben olyan jellegű sokkok érhetik a magyar gazdaságot, amelyek egyértelműen inflációs kockázatokat hordoznak, például a lakosság anyagi helyzetét érintő kormányzati keresletélénkítés és magasabb deficit, az árrésstopok kivezetése és a két számjegyű minimálbér-emelés.
Molnár szerint a következő hónapokban az infláció tovább lassulhat, amelyben a decemberben életbe lépő, a termékek szélesebb körére vonatkozó árrésstop, valamint a bázishatások is szerepet játszanak: a tavalyi év végén és az idei év elején a historikusnál erősebbek voltak az átárazások, amelyek hatása ki fog esni, miközben az év eleji inflációkövető jövedékiadó-emelés is fél évvel elhalasztásra került. Ezen hatások eredőjeként az áremelkedési ütem a jövő év elején a 3 százalékos jegybanki cél alá mérséklődhet. Az árrésstopok kivezetésének ütemezésétől is függően az év közepétől várható gyorsulás az infláció mértékében, azonban még ezzel együtt is a toleranciasávon belüli, bár a felső széléhez közeli áremelkedés jöhet, miközben az inflációs cél tartós elérése 2027 elejére tolódhat.
Az inflációs pálya kapcsán a külpiaci helyzet jelent kockázatot, a világpiaci olajárak alakulása, a forint árfolyama is erőteljesen befolyásolja a pénzromlási ütemet, de kulcskérdés lesz a téli időjárás is. Enyhébb tél esetében az alacsonyabb fűtési igény miatt a rezsiköltségek emelkedése fokozatosan kifuthat, amely jelenleg a leginkább felhúzza a teljes inflációt.
Az Erste makrogazdasági elemzője amondó, hogy a termelőiár-nyomás csökkenése, az alacsony energiaárak kedvező képet vetítenek előre a rövidebb távú folyamatok alakulása szempontjából, de a monetáris politika elsősorban továbbra is a mögöttes folyamatokra fókuszál (piaci szolgáltatások árdinamikája, bérek, várakozások). A külkereskedelmi forgalomban versengő termékek (tradables) inflációja sem lassult még kellő mértékben, dacára az erős forintnak. Emellett a hatósági árkorlátozások szerepe továbbra is fennmaradt, elfedve a valós képet arról, hogy mennyire lehetnek erősek a mögöttes inflációs folyamatok, mennyire van ténylegesen jelen a strukturális árnyomás a magyar gazdaságban.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Mindenesetre az infláció novemberben a jegybanki célsávba került ismét, és az elkövetkező hónapokban tovább mérséklődés jöhet az éves indexekben. Az jövő év elején nagy valószínűséggel 3 százalék alatti éves inflációs rátákat látunk majd, azonban a fentebb említett tényezők miatt ez nem lesz tartós. Mindez pedig továbbra is szigorú monetáris politika irányába mutat.
Nagyon érdekesen alakulhat 2026 első néhány hónapja, amikor bőven 3 százalék alatti infláció várható, majd a tavaszi hónapokban visszaemelkedhet a cél környékére – prognosztizálja az MBH Bank. Ezt követően, év közepétől egy ideig újra valamivel 4 százalék fölötti értékeket láthatunk majd a jelenlegi kilátásaink szerint. Az árrésstop valószínűsíthető jövő év közepi kivezetése mellett ugyanis a kormányzati fogyasztásélénkítő intézkedések is az áremelkedés irányába hatnak jövőre, míg az üzemanyagok jövedékiadó emelésének fél éves elhalasztása miatt az üzemanyagok drágulása később jön.
Az elmúlt hónapok forinterősödése ugyanakkor segíti a dezinflációt, a hazai fizetőeszköz várhatóan jövőre sem fog túlzottan gyengülni az MNB szigorú kommunikációjának köszönhetően.
Az MBH 2025-ben 4,5 százalékos átlagos inflációs rátával számol, 2026-ban viszont már visszatérhet a toleranciasávba az átlagos értéke, 3,5 százalékra becsülik a jövő évi átlagot, és 2027-ben is 3,5 százalékon alakulhat az éves áremelkedési ütem. Bár a kedd reggeli adat is jobb lett a vártnál és az inflációs kilátások a jövő év tekintetében a néhány hónappal ezelőttihez képest egyértelműen jobbnak tűnnek, a jegybank várhatóan nem fog hamar elkezdeni kamatot csökkenteni. Az elmúlt hónapokban sokat erősödő forint támogatja a dezinflációt, de egy vártnál hamarabb bekövetkező kamatcsökkentés ezt gyorsan alááshatná. Annak a valószínűsége, hogy a jövő év közepénél (ami a jelenlegi várakozása az MBH-nak) előbb elkezdjen csökkenteni az MNB, valamelyest nőtt, de egyelőre ezt csak kockázatként fogalmazzák meg e pénzintézetnél.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
