Az a felfedezés, hogy a bélmikrobiom az életkorral változik, olyan kutatásokat indított el, amelyek kimondják, hogy a „fiatalság forrása” bennünk lakozik.
A bélmikrobiom a baktériumok, gombák és vírusok összessége, amelyek nagyrészt a vastagbélben élnek. Ezek a mikrobák segítik az emésztést, és olyan molekulákat termelnek, amelyek befolyásolják a fizikai és pszichikai jóllétünket. A székletből vizsgálható mikrobiom összetételét azonban számos tényező befolyásolja, beleértve a genetikát, az étrendet, a környezetet, a gyógyszereket és az életkort – magyarázza Bill Sullivan mikrobiológia professzor a The Conversation-ban.
Hogyan finanszírozható a hosszabb, egészségesebb élet?
Jöjjön el a Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferenciára, és megtudhatja!
A rendezvény nemzetközi kutatók, egészségközgazdászok, HR- és biztosítási vezetők, valamint a biotechnológiai és a digital health szektor szereplőinek közreműködésével mutatja be, hogyan alakítja át a népesség öregedése, a technológiai fejlődés és az adatvezérelt egészségügy a gazdaságot és a munkaerőpiacot.
Annyi idős vagy, mint a bélflóraid
Az emberek leginkább az öregedés külső jeleivel foglalkoznak, mint például a ráncok és az őszülés, de mélyen bennünk mikroszkopikus változások is zajlanak. Az idősebb emberek bélmikrobái általában kevésbé sokrétűek, és több baktérium van bennük, amelyek elősegíthetik a gyulladási folyamatokat, valamint az öregedés egyéb tényezőit.
A mikrobiom változásai lekövetik az életkort, és ma már az algoritmusok megbízhatóan meg tudják jósolni egy személy életkorát a mikrobiom összetétele alapján.
Ám vannak kivételek ez alól a szabály alól. Az idősebb felnőttek és a jól öregedő, százévesek bélmikrobiomja jobban hasonlít a fiatalabbak bélmikrobiomjára. Ezek az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy a fiatalos mikrobiom fenntartása elősegíti az egészséges öregedést és a hosszú élettartamot.
Fotó: DepositPhotos.com
Annak megerősítésére, hogy a fiatalok mikrobái hogyan befolyásolják az öregedést, a tudósok egy székletmikrobióta-transzplantációinak nevezett technikát alkalmaztak. Ez az eljárás magában foglalja az illető bélmikrobiómájának elpusztítását, és a donor székletéből kinyert mikrobákkal való helyettesítését. Egy kutatás szerint a fiatal egér mikrobiotájának idős egérbe történő átültetése visszafordítja az életkorral összefüggő gyulladásokat a bélben, az agyban és a szemben. Ezzel szemben egy idős egér mikrobiotájának fiatal egérbe történő átültetése felgyorsítja ezeket az öregedési paramétereket.
A székletátültetés azonban nem kockázatmentes, ezért nem csak az Egyesült Államokban, hanem Magyarországon is elsősorban csak bizonyos, a hagyományos kezelésekre nem reagáló, kiújuló bélfertőzések esetében végzik el, többek között a Debreceni és a Pécsi Tudományegyetemen. De hazánkban már léteznek magáncégek is, amelyek erre specializálódtak.
A kutatókat a szigorú szabályozás arra késztette, hogy biztonságosabb és finomabb módszereket keressenek az időskori mikrobiom kialakítására.
A diéta és a testmozgás lassíthatja az öregedést
A megfelelő étrend és a testmozgás régóta összefüggésben áll a jobb öregedéssel és a hosszú élettartammal. Ezek az életmódbeli szokások többek között a bélflórára gyakorolt hatásuk miatt is előnyösek. Amit ugyanis az emberek megesznek – vagy nem esznek –, kimutatható hatással van a bélstruktúrájukra. Az amerikai étrend például, amely ultrafeldolgozott, magas cukor-, zsír- és sótartalmú, valamint alacsony tápanyag- és rosttartalmú élelmiszerekkel dúsított, napokon belül erodálja a mikrobiom sokszínűségét.
Merthogy a rosthiány az egyik fő oka a mikrobiom rossz öregedésének. Állatokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a rostkiegészítők javították az általános egészségi állapotot és 20–35 százalékkal meghosszabbították az élettartamot. Egy 2025-ös tanulmány szerint pedig az étrendben lévő rostmennyiség növelése akár 37 százalékkkal is növelheti az egészséges öregedés valószínűségét a nőknél. A rostok javítják az anyagcserét, az agy- és immunfunkciókat, miközben csökkentik a krónikus gyulladást.
A másik fontos dolog a prebiotikumok köre, ide tartozik a legtöbb gyümölcs és zöldség, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, a diófélék és a magvak. A probiotikumok – mint például a joghurt és a kefir – élő mikrobákat tartalmaznak, amelyek szintén jótékony hatással lehetnek a bélmikrobiomra.
Ezek mellett a rendszeres testmozgás is átalakíthatja az idősebb felnőttek mikrobiomját. Egy tanulmány kimutatta, hogy 50-75 év közötti emberek 24 héten át kardioedzésen vettek részt, és mikrobiomjuk egészségesebb baktériumokkal népesült be, vérükben pedig megemelkedett az öregedéssel járó, rövid szénláncú zsírsavak szintje.
Hogyan finanszírozható a hosszabb, egészségesebb élet?
Jöjjön el a Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferenciára, és megtudhatja!
A rendezvény nemzetközi kutatók, egészségközgazdászok, HR- és biztosítási vezetők, valamint a biotechnológiai és a digital health szektor szereplőinek közreműködésével mutatja be, hogyan alakítja át a népesség öregedése, a technológiai fejlődés és az adatvezérelt egészségügy a gazdaságot és a munkaerőpiacot.
A mikrobiom manipulálására szolgáló kezelések
Az egészséges életmódváltás tehát lassíthatja az öregedést. A tudósok most olyan kezeléseket is vizsgálnak, amelyekkel a bélmikrobiom testreszabható lenne. Erre az egyik lehetőség az úgynevezett posztbiotikumok, azaz a probiotikus mikrobák által termelt élettelen, de aktív vegyületek, amelyek hatékonyak. A másik – és talán furcsán hangzik –, hogy a mikrobiomot gyógyszerekkel, különösen antibiotikumokkal is módosítani lehet.
Az úgynevezett „fágok” újabb lehetséges módszer lehet a mikrobiom egészségügyi célú manipulálására. A fágok erős vírusok, és a kutatók most azt vizsgálják, hogy felhasználhatók-e az egészségtelen öregedéssel járó bélbaktériumok eltávolítására.
Tehát rendkívül sokféle kutatás dolgozik azon, hogy az öregedést az egészséges mikrobiom ápolásával szebbé és hosszabbá tegye. Addig is érdemes azokat a módszereket is bevetni, amelyeknek irányítása a mi kezünkben van.
