A cikk eredetileg a Piac & Profit magazin júniusi számában jelent meg.
Az elmúlt egy-másfél évben szinte csak arról lehetett hallani, hogy a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag szinte teljesen leállt a hazai turizmus, az ágazat pedig hatalmas veszteségeket szenvedett el, amiket a kormány különféle támogatásokkal próbált kompenzálni. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója szerint az ágazat ugyan tavaly tavasszal tüdőlövést kapott, de most már újraindul a turizmus Magyarországon: több ezer helyszínen folytatódnak a fejlesztések, tucatnyi attrakció, kastély, vár és gyógyhely fejlődik párhuzamosan, 35 új szálloda épül, 14 ezer magánszálláshely, csaknem 600 panzió és 114 strand újul meg. A kérdés csak az, hogy miből, ki és hogyan indítja újra, építi fel a turizmust és ezeket az új attrakciókat, szállodákat és magánszálláshelyeket.
A Kormány kiemelt stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése nemzetgazdasági szinten, azaz a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása és költésük növelése. E célok megvalósítása érdekében egyetért a Kisfaludy Szállásfejlesztési Konstrukció 2030-ig tartó programjával – olvasható a 2020. március 12-én megjelent kormányhatározatban.
Megnéztük, hogy ekkor hol tartott éppen a járvány Magyarországon: 16 új koronavírus- fertőzöttet tartottak nyilván, közülük 9 iráni, 1 brit, és 6 magyar állampolgár volt. A kormányhatározatban nincs szó a koronavírus-járványról, tehát azt nem a járvány okozta károk enyhítésére vagy a turizmus majdani újraindítása miatt hozták meg. Egy csinos összeg is szerepel a dokumentumban: a Kisfaludy-programot 581,3 milliárd forinttal hirdették meg.
Illetve újra meghirdették, ugyanis korábban is létezett már. A kormány eredetileg 2017-ben 300 milliárd forintos keretösszeggel hívta életre a fejlesztési programot a 2019 és 2030 közötti időszakra. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter áprilisban viszont már ezt az összeget a gazdasági mentőcsomag részeként mutatta be, pedig igazából csak átneveztek egy korábban már létező konstrukciót.
Az Orbán-kormány pedig gondosan odafigyelt arra, hogy ne csak a kormányközeli nagyvállalkozók nyerjenek milliárdokat szállodaépítésre, hanem szerte az országban - a 19 fős zsákfalutól Hajdúszoboszlóig - néhány millió forinttal azért a kisvállalkozókat is megtámogassák. Az ünnepélyes bejelentés pedig a nyár közepén érkezett és ez gyakorlatilag egy olyan Kisfaludy-pályázat volt, amelyen mindenki nyert, aki elindult rajta. Összesen 13 471 vidéki szálláshely tulajdonosa kaphatott augusztus folyamán szobánként egymillió
forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól.
Mindenki ünnepel
Gyakorlatilag fél Hajdúszoboszló pezsgőt bonthatott, mert összesen 734 szoboszlói magánszemély vagy cég pályázata nyert 1-7 millió forint közötti állami támogatást. Budapest ugyan a hazai turizmus központja, de a fővárosban nem kapott senki egy fillér támogatást sem, ellenben az ország második leglátogatottabb üdülőhelyén szinte minden szálláshely tulajdonosa örülhetett a kormányzati ingyenpénznek. Tokaj város polgármestere pedig ahhoz tudott gratulálni a Facebook-oldalán, hogy a Kisfaludy-program magánszálláshely fejlesztés pályázatán 47 tokaji projektet támogatottak, összesen 166,5 millió forint értékben. Tehát a tokaji nyertesek átlagban 3,5 millió forintot kaptak a kormánytól.
Persze számos politikus vagy milliárdos nagyvállalkozó is úgy érezte, hogy szüksége van a közpénzre ahhoz, hogy felújítsa a panzióját. Például a Fidesz volt pénztárnokának, Simicska Lajosnak az utolsó megmaradt cége, a Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. nem is egy, hanem rögtön két pályázattal is nyert összesen 8 millió forintot. Szatmáry Kristóf fideszes képviselő Nimfeum Kft. nevű cége szintén 8 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy badacsonytomaji szálláshely fejlesztésre. Demeter Ervin Borsod-Abaúj-Zemplén megyei volt kormánymegbízott sem érezte illetlennek, hogy cége vissza nem térítendő állami támogatásra pályázzon egy tokaji szálláshelyének fejlesztésére. De az MSZP volt pénztárnokának és gazdasági háttéremberének (Puch László) cége is 315 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy balatoni panzióra.
Az elnyert pénz pedig gyakorlatilag szabadon felhasználható. A boldog nyertesek jakuzzit, mosogatógépet és porszívót is vehettek közpénzből. A Facebook-on külön csoport jött létre Kisfaludy Program Nyertesei néven. Csak néhány jellemző kérdés az oldalról: ma kaptam egy email-t a Kisfaludytól, hogy a támogató 5 évig jogosult az ellenőrzés lefolytatására? Nem 3 évről volt szó? Mi van, ha 3 év múlva eladjuk az apartmant, mert már nem akarunk vele foglalkozni? Nálunk is volt fürdőszoba felújítás, azt szeretném kérdezni, hogy a villanybojler is felújítás, mivel be van építve? Egy kérdés: fűnyíró elszámolható?
Ezekben a kérdésekben benne van minden. Egyrészt Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója elmondta, hogy csak szúrópróbaszerű ellenőrzést tartanak a megvalósítást követően, de a számlákat bekérik. Másrészt a legvonzóbb a konstrukcióban pedig az lehetett, hogy a nyerteseknek csak azt kellett vállalniuk, hogy legalább 3 évig kell csak szálláshelyként működniük. Utána lehet egyszerű otthon, közpénzből felturbózva.
Egyedi lehetőségek
A Kisfaludy-pályázatok másik nagy csokrát az úgynevezett „egyedi elbírálású pályázatok” alkotják. Ezek közös jellemzője, hogy igazából pályázat sincs, a vissza nem térítendő támogatásokat célzó kérelmeket nem is egy nyilvánosan meghirdetett pályázatra nyújtották be. „Hallottuk, hogy lehet strandfejlesztésre pályázni, de a közép-magyarországi régióra nem volt pályázat, ezért egyedi kérelmet nyújtottunk be az MTÜ-höz, amit pozitívan bíráltak el. Az elnyerhető összeg felső határát kaptuk, amiből a horgászcentrumot és a csúszdát is építettük, de a kerékpárutat is fejlesztjük. Alapvetően méltánytalannak éreztem, hogy a versenytársakat közpénzből fejlesztik, de a Lupát nekem kizárólag a saját költségemen kellett volna fejlesztenem. Vagy mindeni kapjon, vagy senki” – mondta például Gerendai Károly, akinek cége 140 millió forintot kapott a Lupa-strand fejlesztésére.
A másik nagy „egyedileg elbírált” nyertesek a strandok mellett az éttermek és a borászatok voltak. Magyarországon azonban kismillió étterem, borászat és strand található, amelyek a koronavírus-járvány miatt kisebb-nagyobb veszteségeket szenvedtek el, de pályázat nélkül nem lehet tudni, hogy miért éppen a vidéki csúcséttermek olyan képviselői kaptak 20-70 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást, mint a balatonszemesi Kistücsök, a köveskáli Mi a Kő, az egri Macok, a győri Lamareda, a debreceni Ikon vagy az őriszentpéteri Pajta. Szintén kismillió borászat van Magyarországon, de nem lehet tudni, hogy milyen
szempontok alapján kapott éppen a Laposa, a Gilvesy, a Bujdosó vagy a Pálffy pince állami segítséget. Vagy éppen miért pont éppen a Lupa-strand milliárdos tulajdonosa kapott állami támogatást. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója tavaly nyáron beszélt arról, hogy újabb 3 milliárd forintot biztosít a kormány arra, hogy Magyarország szabadvízi strandjai megújuljanak a Balatonnál, a Duna mentén, a Tiszánál, a Tisza-tónál és a Velencei-tónál, de ezeket a pénzeket nem magánemberek magánvállalkozásai, hanem települési önkormányzatok kapták meg.
Mindezek még aprópénzek. Tavaly májusban hozták nyilvánosságra a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat nyerteseinek névsorát. A felhívás keretösszege eredetileg 20 milliárd forint volt, ehhez képest az MTÜ legalább 80 milliárd forintot osztott szét. Pályázni még 2019 decemberétől 2020 januárjáig lehetett, vagyis szintén semmi köze nem volt a koronavírus-járványhoz, de a közvéleménynek már úgy tálalták az eredményhirdetéskor, mintha eleve a bajba jutott szállodaipar megmentésére találták volna ki a pályázatot.
A pályázatok legnagyobb nyertese pedig Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó lett, aki az Opus Global Nyrt.-n keresztül a Hunguest Hotels szállodáit összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatja fel. Szintén szemmel látható támogatást kapott a Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-vezérhez és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére, összesen 8 milliárd 632 millió forintot.
A kormány szerint azonban a Kisfaludy-pályázatokkal nincs semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára fejtette ki, hogy nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dőlt el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá.
A PM sem akart lemaradni
Ugyanakkor nem csak az MTÜ-nek, hanem a Pénzügyminisztériumnak (PM) is voltak a koronavírus-járvány ideje alatt panzió- és szállodafejlesztési pályázatai. Varga Mihály még tavaly nyáron beszélt arról, hogy újabb gazdaságvédelmi intézkedésként a pénzügyi tárca hazai forrásból indít szállodák fejlesztését és bővítését támogató pályázatot 2 milliárd forint keretösszeggel Pest megyei vállalkozások részére. Pest megye ugyanis az uniós előírások miatt a hasonló fejlettségű megyékhez képest kevesebb uniós fejlesztési forráshoz jut hozzá.
Új panziók építésére pedig 1,8 milliárd forintos pályázati keretösszeget szántak. Itt is érdekes pályázókat hirdettek ki győztesnek. Visegrádon gyakorlatilag az összes jelentősebb hotel befért a nyertesek közé, például a Thermal Hotel Visgrád 299 millió forintot kapott, ez Dunai György milliárdos üzletember és családjának tulajdonában van. A legérdekesebb győztes a Forster Vadászkastély Szálloda, amely 150 millió forintnak örülhet. Igazán sikeres pályázóról van szó, ugyanis a Forster Rendezvény Kft. szerepel az MTÜ által kiírt pályázatok nyertesei között is, tehát dupla sikerről van szó. A PM is azt közölte: a kormány pályázata a járvány miatt veszteségeket elszenvedő hazai turizmust támogatja több száz munkahely megvédésével és létrehozásával.
Mindezek valamilyen szintű megtérüléséhez már csak a hazai és a külföldi vendégek hiányoznak. A hazaival nem is lesz gond, a vidéki szállodák iránt ugyanolyan volumenű a kereslet mint 2020-ban, amikor a főszezont teltház közeli foglaltsággal tudták teljesíteni a balatoni és wellness szállodák. A külföldiek visszatérése azonban sokkal lassabb folyamat lesz, aminek Budapest látja leginkább kárát, ahol ráadásul sokkal alacsonyabb szintű volt az állami támogatás, mint vidéken.
