Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a 24.hu-nak úgy fogalmazott, hogy jellemzően a kisebb üzletek azok, amelyek jellemzően az átlagár felett értékesítik a termékeket, így náluk lehet nagyobb az árbevétel-kiesés is.
A január 14-én a Magyar Közlönyben megjelent rendelet óta tudjuk, hogy pontosan mely termékeknek fagyasztja be az árát február elsejétől három hónapra a kormány:
- kristálycukor (fehér cukor)
- búzafinomliszt BL 55
- finomított napraforgó étolaj
- házi sertéscomb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva)
- csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva)
- ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej
Vámos György értelmezése szerint mivel csak termék-meghatározás szerepel a rendeletben, így az üzleteknek a kiszerelés mértékétől függetlenül be kell tartania az árstopot és a készletezési szabályt. Azaz ha például a bolt a BL55-ös lisztből kínált egy- és kétkilós kiszerelésűt is, akkor február 1-től három hónapig mindkettőt árulnia kell, legfeljebb a tavaly október 15-i teljes árán – fogalmazott a 24.hu kérdésére.
Mint mondta, az „árusítási kötelezettségen” valójában készletezési kötelezettséget kell érteni. Ha tavaly hétfőnként átlagban 1 mázsa lisztje volt készleten, négy szállítótól, akkor most is minden hétfőn legalább egy mázsa lisztje kell, hogy legyen készleten a reggeli nyitásra, de az mindegy, hogy hány és milyen szállítótól. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kereskedő megteheti, hogy a korábbitól eltérő márkát árul az árstoppal érintett termékekből.
Ezért járhatnak rosszul a legkisebbek
A portál cikke szerint a nagyobb üzletek, üzletláncok a szükséges adatokat ki tudják keresni az online kassza adataiból, főleg ha az a készletnyilvántartással is össze van kötve, viszont ez kisebb társaiknak nehézséget okozhat. Márpedig ahhoz, hogy a kereskedő meg tudjon felelni az árstop előírásának, tisztában kell lennie forgalmi adataival, ki kell gyűjtenie azokat, ehhez pedig hatalmas adathalmazt kell összefésülnie, ami jelentős adminisztrációs teher.
Vámos György gyakorlati példával érzékeltette, hogy mi a gond – ha például egy kisbolt az október 15-én 1500 forintért árulta az árstopos terméket, most meg 1800 forintért, februártól újra 1500 forintért kellene adnia azt, azaz egységenként 300 forintot bukna. A legrosszabb esetben, ha a kisbolt nem rendelkezik igazolható árnyilvántartással, akkor a KSH átlagárát kell alkalmaznia – ez pedig feltehetően az ő áránál alacsonyabb – így a bevételkiesés még nagyobb lehet.
Minél kisebb egy bolt, annál nagyobb az esélye, hogy a KSH-s átlagárral rosszabbul jár, mintha előkeríti a saját októberi árát - tette hozzá Vámos György.
(24.hu)
