Ahogy várható volt, decemberben is tovább csökkent az infláció üteme, a kérdés a péntek reggel publikált adat kapcsán nem is ez volt, hanem a mérték. A KSH által közzétett számok szerint az év utolsó hónapjában 5,5 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak, a drágulás éves üteme pedig tavaly 17,6 százalékos volt. A decemberi éves adat kapcsán az előzetes elemzői várakozások 6 százalék körül szórtak.
Ha az infláció szempontjából nézzük a tavalyi számokat, akkor kétarcú volt a folyamat, hiszen az év elején még 25,7 százalékkal több mint negyedszázados rekordszintre ugrott a drágulás üteme, majd onnan gyors csökkenés következett. Utóbbi abból a szempontból kevésbé meglepő, hogy 2022 nyarától 2023 kora tavaszáig tapasztalhattunk igazán durva ársokkot. Mivel ez a múlt évben már nem ismétlődött meg, így
az úgynevezett bázishatás nagyon sokat segített,
hiszen ahogy haladtunk előre az időben, és az éves összevetésekből ezek a korábbi nagy drágulások kikerültek, úgy jelentősen csökkent a növekedési ütem. Ennek is köszönhető, hogy az év elején még az inflációt erősen felfelé húzó termékcsoportoknál decemberre az átlagos érték alatti mutató jött ki.
A visszaesés másik fontos magyarázata, hogy a nemzetközi piacokon több fontos termékcsoport esetén nagyon komoly áresést láthattunk.
A legfontosabb talán az energiaárak csökkenése volt, amely Magyarország számára a jelentős import miatt az infláción túl a külkereskedelmi mérlegre és más egyensúlyi mutatókra is jelentős hatást gyakorol.
Nemcsak a gáz és az elektromos áram lett olcsóbb, hanem az olaj és ennek köszönhetően a finomított termékek, így az üzemanyag is. Ez az árucikk az aktuális infláció kapcsán mind a bázishatás, mind az áresés kapcsán figyelemre méltó. 2022 decemberében törölték el ugyanis az üzemanyagokra alkalmazott hatósági árat, amelyet követően hatalmasat ugrott ezek ára, jócskán meghaladva a 2023 végi szintet. Az előzetes elemzői számítások szerint önmagában a benzin és gázolaj árának csökkenése 1,5 százalékponttal csökkentette a decemberi inflációt.
De számottevő volt a defláció az agrártermékeknél (például a gabonafélék vagy a tejtermékek esetén) is. Az élelmiszerek esetében a drágulás üteme részben ezért, részben pedig azért esett vissza látványosan, mert az elszegényedő lakosság látványosan spórolni kezdett és talán nem túlzás azt állítani, hogy a hazai kiskereskedelem összeomlott. Olyan mértékű volt ugyanis a visszaesés, amilyet a 2008-as pénzügyi válságot követő időszakban sem láttunk, pedig akkor a GDP látványosan zuhant, ellentétben a tavalyi stagnálással.
A gyenge vásárlóerő miatt pedig tényleg komolyabb verseny alakult ki a kiskereskedelmi láncok között, ez pedig az élelmiszereknél is szűkülő árréseket hozott.
A fenti tények ellenére a kormánytagok rendre azt hangoztatták, hogy nekik köszönhető az infláció szelídülése. Pedig, ha valamiben szerepük volt, az sokkal inkább abban az inflációs többletben manifesztálódott, ami 2023-ban a magyar embereket sújtotta. Gyakorlatilag majdnem a teljes tavalyi évben Magyarországon volt az Európai Unióban messze a legmagasabb az árak emelkedése - ahogy arról a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó laptársunk Privátbankár Európai Inflációs Körképe hónapról hónapra beszámolt.
Ha a fenti szempontok alapján megnézzük a most közzétett számokat, akkor nem jelent nagy meglepetést, hogy az év végén már nem az élelmiszerárak húzták felfele az inflációt. A KSH szerint ennél a termékcsoportnál az éves drágulás mértéke 4,8 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy havi szinten is csökkentek az ételek és italok ellenértékei. Ez egybevág laptársunk, a Privátankár Árkosár felmérésével, a 30 termékből álló fogyasztói kosár ára a nagyobb láncokban valóban olcsóbb lett.
Ugyanakkor jelentős szélsőségek vannak a változást tekintve, hiszen vannak jelentősen drágulók. Így a cukor 42,1, a csokoládé és a kakaó 17,2, az alkoholmentes üdítőitalok 16,1, valamint a kávé 14,1 százalékkal került többe, mint 2022 decemberében. Ellenben a tojás ára 18,1, a liszté 17,8, a sajté 15,5, a vaj és vajkrémé 14,5, a száraztésztáé 11, a tejé 10,3 százalékkal csökkent.
Az egy évvel korábbi árak alapján némileg meglepőnek tűnik, hogy a KSH szerint a járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal lett kisebb, hiszen a hatósági ár megszűnését követően hatalmas áremelkedést láthattunk. Ugyanakkor, mivel ez hónap közben történt, a statisztikusok vélhetőleg arányosítottak. Novemberről decemberre a hivatalos adatok szerint a járműüzemanyagok ára 5 százalékkal csökkent.
Ami számunkra meglepetéssel szolgált, az a háztartási energia árának változása. Arról többször írtunk, hogy vannak, akik szerint a KSH által alkalmazott metódus csak arra jó, hogy papíron lehessen csökkenteni az inflációt. Ugyanakkor eddig "kijött a matek", hiszen a fogyasztás csökkenésével a KSH magyarázata szerint többen maradtak az átlagfogyasztás alatt és így kapták olcsóbban a földgázt és az elektromos áramot. Ami számunkra meglepetést okozott, hogy az Energiaügyi Minisztérium egy hete kiadott közleménye szerint a földgáz esetén a negyedik negyedéves mutatók kismértékű fogyasztásnövekedést jeleznek, a mintegy 2,7 milliárd köbméteres összes igénybevétel 1,3 százalékkal múlta felül 2022 utolsó három hónapjának szintjét. Miután a KSH októberre és novemberre is komolyabb visszaesést kalkulált a korábbi inflációs számokban, ezért (az időjárás miatt is) azt lehetett feltételezni, hogy decemberben kumulálódott a növekedés és ez az inflációban is visszaköszön majd. A most közzétett számok ellenben azt mutatják, hogy a statisztikusok szerint az év utolsó hónapjában is csökkent a lakossági fogyasztás. Ennek megfelelően az inflációs adat bontása szerint éves összevetésben a háztartási energia 13,9 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 29,6, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, ellenben a tűzifáért 0,6, a palackos gázért 0,4 százalékkal többet kellett fizetni. De nemcsak éves, hanem havi bázison is csökkentek az árak. A gyorsjelentésben azt írják, novemberhez képest a háztartási energiáért 1,1, ezen belül a vezetékes gázért 2,8 százalékkal kevesebbet, ugyanakkor a tűzifáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. (A témáról a lenti cikkben írtunk részletesen.)
Ami a 2023-as teljes évet illeti, a KSH szerint a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal. Érdekesség, hogy a tavalyi évre vonatkozóan a hivatal szerint a háztartási energia ára 22,1, az egyéb cikkeké, üzemanyagoké 18,6, a szeszes italoké, dohányáruké 15,4, a szolgáltatásoké 13,2, a ruházkodási cikkeké 8,3, a tartós fogyasztási cikkeké 5,6 százalékkal emelkedett.
A fogyasztókat és így olvasóinkat vélhetőleg a múltnál jobban érdekli a jövő, mire lehet számítani az idei évben. A szakértők az valószínűsítik, hogy az év elején a korábban jelentős csökkenést hozó bázishatás már nem fog érvényesülni, így a nyártól tapasztalható dinamikára nem lehet számítani. Ahogy az is figyelmeztető, hogy a maginfláció, ami az inflációnak a gyorsan változó hatásoktól és az adóemelésektől megtisztított része, és ami az általános inflációs rátánál jobban jelzi a nemzetgazdaság árszínvonalának hosszabb távú tendenciáit, decemberben is jobban emelkedett, méghozzá jóval, 2,1 százalékponttal volt magasabb, mint az alapmutató. Konyhanyelven ez azt jelenti, hogy a hivatalos alapmutató szebb képet fest, mint amilyenek a valós folyamatok.
Azzal is érdemes számolni, hogy az év első hónapjaiban az ilyenkor szokásos átárazások miatt számos termék megdrágul. Elég csak az infláció szempontjából is kulcsfontosságú üzemanyagokra gondolni, amelynek 41 forintos jövedékiadó-emelése a fogyasztóiár-indexben is visszaköszön majd. De a kiterjesztett gyártói felelősség miatt a csomagolások díjának az árakban való megjelenése is növelheti az inflációt, hacsak a KSH nem talál ki ezekre a termékekre is egy új módszertant.
2023 második felében az inflációt leginkább a szolgáltatások húzták felfelé, és ez a decemberi adatokban is visszaköszönt. Havi bázison e tételeknél 0,6 százalékos áremelkedést láthattunk decemberben, éves szinten a szolgáltatások 8,1 százalékkal drágultak. Tekintve a feszes munkaerőpiacot, a szakemberek elvándorlását és azt, hogy ilyen munkakörökben nehezebb ázsiai vendégmunkásokkal pótolni a magyarokat, meglepő lenne, ha a szolgáltatások nem drágulnának tovább 2024-ben is. Ez pedig továbbra is felfele húzhatja majd az árindexet.
Emellett az inflációt meghaladó mértékű minimálbéremelés is hozzájárulhat az eddig zuhanó kereslet ismételt növekedéséhez, ami miatt a kiskereskedelemben felpuhulhat az árverseny. Nagy kérdés lesz persze a nemzetközi környezet alakulása. Ha stagnálás vagy recesszió köszöntene be, akkor az könnyen a fontos alapanyagok árának csökkenésével járhat, ez pedig később a fogyasztói árakban is jelentkezhet. (Természetesen fordított összefüggés is lehet, a vártnál élénkebb növekedés esetén magasabb lehet az infláció.)
Így az sem elképzelhetetlen, hogy a tavaly decemberi 5,5 százalékos infláció után az idei év első hónapjaiban akár növekvő értéket látunk majd. A jövő évre a kormány és a független elemzők is 5-6 százalékos átlagos drágulást prognosztizálnak, így egy kisebb mértékű év eleji megugrás ezt még nem veszélyeztetné.
