A napilap hétfői számában megjelent cikk szerint a bérek emelkedése a következő években is fennmaradhat, amennyiben a kormány folytathatja jelenlegi gazdaságpolitikáját, mivel a közép-európai tagállamok jelentik az unió gazdasági motorját, amelyet a 2004 és 2008 közötti időszakkal szemben ma már kihasznál Magyarország. Nyugat-Európában a jelentős hazai, 12 százalék feletti bruttó keresetemelkedéssel szemben stagnálás vagy alacsony, átlagosan kétszázalékos bővülés volt a jellemző, így az országok közötti fizetéskülönbségek csökkentek.
Szalai Piroska elmondta, hogy a
tavalyihoz hasonlóan a következő 3-5 évben is folytatódik a keresetek
átlagosnál nagyobb mértékű felzárkózása, ha fennmarad a sikeres
gazdaságpolitika Magyarországon, mivel a közép-európai régió jelenleg az
Európai Unió gazdasági motorja, a növekedés így a közösségen belül
kimagaslóan nagy. Kiemelte: minden jel arra mutat, hogy 2018-ban is
meglesz a nyolc százalék feletti, forintban mért reálkereset-emelkedés,
ami tíz százalék körüli bruttó fizetésemelést eredményez.
Az OECD
decemberben kiadott, dolláralapon számolt előrejelzése szerint 2018-ban
Magyarországon várható a legnagyobb bérnövekedés. A tanácsadó szerint
ha a mostani kormány a választások után is folytathatja munkáját,
további bérszínvonal-felzárkózásra számíthatunk, köszönhetően a 2016-ban
megkötött hosszú távú bérmegállapodásnak. A kormány és a munkáltatók,
munkavállalók közötti egyezség értelmében ugyanis 2019-től összesen négy
éven át csökken majd a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke évi
két százalékponttal, ha a reálkereseti mutató legalább hat százalékkal
nő. Szalai Piroska kiemelte: ez is mutatja, hogy a jelenlegi
gazdaságpolitikai vezetés a következő ciklus alatt is folytatni kívánja a
kereseti különbségek lebontására hozott intézkedéseket, s minden
bizonnyal egyéb más ösztönzőkkel is segíti a béremelkedést - olvasható a
Magyar Időkben.
