Az idei Konvergencia Program a versenyképesség javítását, a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedést, valamint az átlagos európai fejlettséghez történő további felzárkózást célozza – szögezi le a dokumentum. A növekedés pilléreit a kedvező munkaerő piaci helyzet és a fogyasztás, a magas beruházási ráta, a kiépülő új kapacitások, valamint a visszaépülő szektorok jelenthetik, áll a Pénzügyminisztérium közleményében.
A dokumentum 2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban 4,1 százalékos növekedést jelez, míg a következő négy évben a bővülés mindvégig meghaladhatja a 4 százalékot. A Konvergencia Program emellett az egyensúlyi mutatók tartós javítását irányozza elő: 2026-ig a hiány mértéke a GDP 1 százalékára, míg az államadósság 63,1 százalékra csökkenhet. A tárca a bruttó hazai termék 4,9 százalékára csökkenő költségvetési hiányt jelez előre.
A dokumentum szerint bár a koronavírus-járvány egyre kevésbé jelent növekedési kockázatot, az orosz-ukrán háború elhúzódása több oldalról is kedvezőtlenül hat a gazdaságra, amely növeli az előrejelzések bizonytalanságát. A Konvergencia Program erre az évre 8,9 százalékos inflációt jelez előre, a pénzromlás mértéke 2023-ban csökkenhet érdemben. A kormány célja továbbra is az, hogy a családokat megvédje az áremelkedési folyamatoktól, ezt szolgálja a rezsicsökkentés politikája, az üzemanyagárak rögzítése, a lakossági kamatstop, valamint egyes élelmiszerek árának rögzítése.