|
Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének tájékoztatása szerint a bővítés kérdéséről már a 2020 májusában tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt döntés születhet. A két érintett ország nem hibás azért, hogy a tárgyalások megkezdéséről nem volt egyetértés az uniós tagállamok között. A két ország készen áll, de van néhány uniós tagállam, amely sajnos még nincs kész az újabb bővítési folyamat megkezdésére - mondta. "Nem kételkedem abban, hogy mind Észak-Macedónia, mind Albánia egy napon tagja lesz az Európai Uniónak" - mondta Tusk. Aláhúzta, csalódottságuk érthető, ugyanis elvégezték a feladatukat, az Európai Unió azonban nem. "Azt kérem macedón és albán barátainktól, ne adják fel az uniós csatlakozásba vetett reményüket" - tette hozzá.
Az unió hétéves, 2021-től érvényes keretköltségvetésével összefüggésben annyit árult el, hogy a "rendkívül fontos megbeszélés" a következő hónapokban folytatódik. Az október 9-én indult szíriai török offenzíváról, valamint az Egyesült Államok és Törökország között létrejött tűzszüneti megállapodásról kijelentette, az nem valódi tűzszünet, nem vehető komolyan, nem olyan, amire az EU számított - mondta. Tusk az Európai Tanács nevében ismételten felszólította Ankarát, hogy végérvényesen állítsa le a kurd erők elleni katonai támadásait.
"Nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy bizottsági elnöki megbízatásom utolsó EU-csúcsa ilyen kimenetelű vitával záródott" - mondta. A bővítésről folytatott, éjszakába nyúló eszmecsere nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait - húzta alá. A közös uniós költségvetéssel összefüggésben elmondta, nincs előrelépés az elfogadni kívánt szöveget illetően, és nem számít arra sem, hogy decemberig döntés születhet róla. Szavai szerint az EU-tagállamok csak régi, jól ismert álláspontjukat ismételték, új elemek nem kerültek elő. Az EU kötelessége gyors döntést hozni a kérdésben, ellenkező esetben akár kétéves késedelmet is szenvedhet az uniós programok finanszírozása - tette hozzá Juncker.
Sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a következő hetekben négyoldalú találkozót tartanak Angela Merkel német kancellár, Boris Johnson brit kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök részvételével, s addig is szoros kapcsolatban lesznek a felek egymással és Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Kijelentette továbbá, hogy a Közel-Kelet stratégiai fontossággal bír Európa számára, önálló katonai képességeket kellene kiépíteni a térségben. Angela Merkel német kancellár sajnálatosnak nevezte, hogy most sem sikerült megállapodni Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Sajtóértekezletén elmondta, hogy nem tartotta volna helyesnek különválasztani a két nyugat-balkáni ország előrehaladását az integrációs folyamatban. Hozzátette, nem csak Franciaország ellenezte a lépést, több más ország is ezen az állásponton volt. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a csúcson elfogadott zárónyilatkozat Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásairól szóló fejezetével összefüggésben hangsúlyozta, mindkét ország és polgáraik óriási erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy teljesítsék a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. Ha mások eleget tesznek az EU követelményeinek, az uniónak is kötelessége tartania magát adott szavához - tette hozzá az EP elnöke. |
