2024-ben a korábbi években tapasztalt szinthez képest jóval kevesebb támogatást osztott ki a magyar állam cégeknek egyedi kormánydöntések keretében – írta meg a hvg.hu. A dolgot még érdekesebbé teszi, hogy a kedvezményezettek köréből szinte teljes egészében eltűntek a korábban kiemelten kezelt akkumulátorgyárak.
De mi az az egyéni kormánydöntés alapján adott támogatás, és hogyan változott ennek aránya az elmúlt időszakban?
Kevesebb pénz a gazdaságnak, még kevesebb az akkumulátorgyáraknak
A kormány többféle módon támogat beruházókat. A módszerek egyike az egyedi kormánydöntés alapján odaítélt támogatás, amelyet egy adott cég közvetlenül kap meg. Bár nem ekkor jött létre maga a lehetőség, 2012 után kezdett el a kormányzat egyre több esetben ilyen típusú transzfert megítélni. A támogatási forma 2021 és 2023 között volt a csúcson: akkor ugyanis 248 milliárd, 130 milliárd, illetve 294 milliárd forint ment el ily módon a cégek beruházásainak támogatására. A legtöbb kedvezményezett autó-, vagy akkumulátorgyártással foglalkozott.
2024-ben aztán hirtelen az előző évi hatodára csökkent a támogatás: 46 milliárdra. Ebben az évben emellett az is figyelemre méltó, hogy a legtöbb támogatást már nem az említett szektorok, hanem más üzemek kapták, például a Pick-szalámigyár.
Fotó: Pixabay
A hvg.hu mindebből arra következtet, hogy a források apadásával változik a kormány fejlesztési politikája is, ami a kormányzaton belüli feszültségekre is utalhat. Korábban ugyanis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezdeményezésére és támogatásával fordítottak ennyi pénzt az akkugyárakra. Ez a keleti nyitással is összefüggött, hiszen a legtöbb beruházó kínai volt. A 2022 májusától regnáló Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azonban nem híve az iparágnak, vagy legalábbis annak, hogy mindent erre az egy lapra tegyenek fel. Ráadásul a költségvetési hiány elszállása miatt szeretné magát az állami költekezést általában is visszafogni.
A támogatási rendszert egyébként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is bírálta. Szerintük az állami pénzek odaítélésekor elmaradt a nemzetgazdasági hatások vizsgálata és a környezeti, fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele.
De mi állhat a változások mögött?
Elszálló adósság, csökkenő gazdaság, növekvő ellenállás
Számos indoka van magának annak, hogy a támogatási összegek csökkentek, illetve konkrétan annak is, hogy ez az akkumulátorszektort érintette leginkább. Ahogyan arról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár írt, nemcsak az államháztartási hiány, de az államadósság is elszállt, ráadásul azt belföldön sem sikerült „tartani”. Így a kormányzatnak általánosságban vissza kell fognia a költekezést. Ennek egyik terepe, úgy tűnik, a gazdaságélénkítő támogatások megnyirbálása.
A magyar gazdaság teljesítménye az utóbbi években elmaradt az uniós átlagtól. Azaz a kormánynak érzékelnie kellett, hogy az akkugyártásra tenni fel mindent nem működőképes stratégia. Az MBH Elemzési Centrum szerint a tudásalapú gazdaság felé való elmozdulás bár lassú, már megfigyelhető. Ez magyarázhatja, hogy a kormány a támogatások fókuszát az innovációra, a digitális gazdaságra és a magasabb hozzáadott értékű projektekre helyezi át. Akármennyire is innovatív szektor a fenntartható közlekedés, a magyarországi akkumulátorgyárak inkább összeszerelőüzemeknek számítottak.
Emellett azonban globális gazdasági folyamatok is befolyásolhatták a döntést. Az elektromos autók piaca világszerte lassul, azaz kisebb a kereslet az akkumulátorokra is. Ráadásul Donald Trump amerikai elnök vámháborúba kezdett Kínával. Márpedig a kínai CATL az egyik fő partnere a kormánynak az akkumulátorgyártásban, ők viszont emiatt várhatóan vissza fognak szorulni a piacon. A CATL magyarországi leépítései és az újabb beruházások felülvizsgálata is efelé mutatnak. És ez nemcsak a veszteségeik miatt vannak így: Trump többször nyilvánvalóvá tette, hogy nem szeretné, ha Kína Európában terjeszkedne.
A lépés mögött belpolitikai okok is vannak. Országszerte ellenállás alakult ki az akkumulátorgyárakkal szemben. Ráadásul azok – a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásuk miatt – egyfajta vörös posztóvá váltak az ellenzék szemében. Sokaknak pedig a kínai befolyás zászlóshajóit jelentik ezek az üzemek. A Fidesznek – a közvélemény-kutatásokban látható – csökkenő támogatottsága miatt a kormány úgy érezheti, hogy vissza kell vennie az ilyen, népszerűtlenebb intézkedésekből.
Mindeközben a jogállamisági eljárás miatt kevesebb uniós pénz érkezik Magyarországra. Brüsszel akkugyárakat viszonylag ritkán támogatott közvetlenül. Ám mivel más területek (például az egészségügy) forrásoktól esnek el, a kormány kénytelen lehet oda átcsoportosítani pénzeket. Ennek pedig az ilyen beruházások is a kárvallottjai lehetnek, főleg, mivel a kormányzat az utóbbi időben amúgy sem favorizálta őket.
Összességében tehát a gazdaságélénkítési költekezés visszafogása mögött a költségvetési hiány felduzzadása áll. Specifikusan az akkumulátorgyártás támogatásának megvágása mögött pedig számos más tényező. Sem a nemzetközi gazdasági és politikai környezet, sem a magyar politikai helyzet nem segíti elő, hogy a – leginkább kínai – akkumulátorgyártást támogassák további milliárdokkal. Főleg, hogy a növekedési számok nem igazolták vissza ezt a gyakorlatot.
Az egyelőre nem körvonalazódott, hogy mivel pótolná a kormány az akkumulátorgyártást. Az azonban biztos, hogy már nem fókuszálhat csupán erre, mint a „jövő iparágára”…
