Évtizedek óta elképzelhetetlen volt, hogy a budapesti szállodák bármilyen mutatóban lepipálják a bécsi szállodákat, mostanában viszont ez egyre gyakrabban fordul elő. A Szállodaszövetség júliusi ágazati elemzése tele van olyan adattal, amely szerint a magyar főváros szállodái a legjobban és legeredményesebben teljesítettek a régióban. Például a közép- és kelet-európai régió öt vizsgált fővárosa (Budapest, Bécs, Prága, Pozsony és Varsó) közül a budapesti szállodák 80,6 százalékos szobafoglaltsággal ugyan csak a szokásos harmadik helyen végeztek, de a 140,2 eurós (jelenlegi árfolyamon 47 ezer forint) nettó átlag szobaárral és 113 eurós nettó REVPAR-ral (Revenue Per Available Room) Budapest mindkét mutató tekintetében az első helyen végzett. Ez májusban is így történt, amikor a labdarúgó BL-döntő elképesztően felvitte az árakat.
Fotó: Depositphotos
Utóbbi a szállodaipar legfontosabb mutatója, azt jelenti, hogy mekkora bevétel jut egy rendelkezésre álló szobára átlagosan.
Bécs, Prága és Budapest összehasonlításában a nettó REVPAR tekintetében Budapest Luxury & Upper Upscale és Upscale kategóriában, valamint a Midscale & Economy kategóriában egyaránt az 1. helyen végzett
– szerepel a szállodaszövetségi elemzésben.
A Luxury és Upper Upscale a szállodaipar legmagasabb minőségi és árszintjét képviselő kategóriái. Míg a Midscale (középkategória) és az Economy (turista/gazdaságos kategória) a két legnépszerűbb szegmens, amelyek a kiváló ár-érték arányra és a funkcionalitásra építenek. Célközönsége többnyire a hátizsákos utazók, a diákok és a szűk költségvetéssel utazó üzletemberek.
A következő időszakban érdemes lesz figyelni, hogy miként hat Bécs és Budapest versenyére, hogy az osztrák főváros tovább emeli az idegenforgalmi adót: a jelenlegi 5 százalékos kulcs 2027-től 8 százalékra nő, ami jóval magasabb terhet jelent majd, mint Budapesten (4 százalék) vagy Prágában. A bécsi városvezetés szerint a többletbevétel a közszolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztését szolgálja, a turisztikai ágazat azonban attól tart, hogy a drágulás rontja az osztrák főváros versenyképességét.
Nemcsak a régióban, hanem egész Európában jól teljesítettek a budapesti szállodák. Az elemzésben szereplő 35 európai desztináció és főváros összevetésében Budapest 80,6 százalékos szobafoglaltsággal a 13., 140,2 eurós nettó átlagárral a 17., míg 113 eurós nettó REVPAR-ral a 16. helyen végzett. Ez hatalmas előrelépést jelent, hiszen a korábbi hónapokban és években többnyire inkább a 30. hely környékén szokott a magyar főváros tanyázni.
Tele volt a reptér
Már a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér júliusi adataiból lehetett sejteni, hogy Budapest iránt nagy a kereslet, ami felfelé hajtotta az árakat. A Budapest Airport adatai szerint összesen 2,1 millió utas fordult meg a repülőtéren a nyár második hónapjában. Ez 16 százalékkal több az előző év azonos hónapjában regisztrált forgalomnál. Ebből a forgalomból hatalmasat kaszáltak a szállodák: Budapesten a hotelek összes árbevétele júliusban 40,4 milliárd forint volt, ami 19 százalékos növekedés.
Mindez pedig leginkább a Forma–1-nek köszönhető, a Magyar Nagydíj eseményeit négy nap alatt több mint 310 ezren követték a helyszínen. A Hungaroring közlése szerint ezzel a verseny megdöntötte a pálya korábbi látogatottsági csúcsát. A fővárosban a Forma-1 idején rendszeresen megemelkednek a szállásárak, különösen a jobb elhelyezkedésű és magasabb kategóriájú szállodákban.
Ugyanakkor az országos összkép már nem ilyen jó. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júliusi adatai szerint a vendégek száma 0,4 százalékkal mérséklődött, a vendégéjszakáké 0,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi vendégek száma 0,8 százalékkal bővült, ám az általuk eltöltött vendégéjszakáké ugyanilyen mértékben csökkent az előző év azonos hónapjához képest, vagyis több vendég átlagosan rövidebb ideig tartózkodott a hazai szálláshelyeken. A külföldi vendégek száma 1,9 százalékkal csökkent, az általuk eltöltött vendégéjszakáké ugyanilyen mértékben nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, így a kevesebb külföldi vendég jellemzően hosszabb időt töltött el Magyarországon.
A hazai turizmus ágazati irányítása amúgy éppen teljes átalakításon esik át. Épp júliusban jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, hogy menesztette a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatóságából Guller Zoltánt, helyére Csendes Olivér érkezett az MTÜ élére. Ő a napokban közölte: az ügynökség új modellje szakít azzal a korábbi gyakorlattal, amelyben nagy feladatcsomagokat tartottak fenn szűkebb partneri kör számára. A szakmai teljesítményen, a specializáción és a transzparens, objektív értékelési szempontokon alapuló kiválasztás szerinte egyszerre növelheti a hatékonyságot és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.
