2019. november 11. 05:30

Vajon mennyire ragaszkodik a Liget-projekthez Orbán Viktor, ha a Néprajzi Múzeum és az Új Nemzeti Galéria kiesik belőle? Elvégre éppen azért karolta fel a tervet annak idején, hogy a kormány megszerezhesse a múzeumoknak most otthont adó Kossuth téri, illetve vári  épületeket. 

Könnyen két épület között rekedhet a Néprajzi Múzeum, miután a Fővárosi Közgyűlés első ülésen úgy döntött, hogy részlegesen leállítja a Liget-projektet. A már előrehaladott beruházásokat még befejezheti a beruházó Várolsiget Zrt., de újabbakba már nem foghat bele. Köztes helyzetben van a Néprajzi Múzeum új épülete, amely egyelőre a mélyépítésnél tart. A fővárosi önkormányzat egyeztetni kíván a kormánnyal arról, hogy mi készül el belőle a felszínen. A fentieket Karácsony Gergely főpolgármester a kabinettel is közölte a szerdai kormányülésen. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig úgy fogalmazott a találkozó utáni sajtótájékoztatón, hogy "senkivel nem tesznek jót akarata ellenére". Mindez erősen kérdésessé teszi, hogy felépülhet-e a Napur Architect építésziroda tervei alapján az új kiállítótér. Új épület nélkül pedig a Kossuth téri épületben ragadhat a múzeum, hiába zárt be két évvel ezelőtt. B-terv ugyanis nincs.

Az elmúlt években visszatérően felmerült a páratlan etnográfiai gyűjtemény Üllői út-Ferenc körút sarkán álló Kilián-laktanyába költöztetése. Többek között Bugár Mészáros Károly építész, a Műemlékek Állami Gondnoksága, majd az Építészeti Múzeum volt igazgatója többször is előadta ezt a koncepcióját a Néprajzi Múzeum raktárainak, teljes anyagának ismeretében és a Kilián Laktanya többszöri bejárása után. De felmerült ez az ötlet már 1999-ben is, de már akkor is azért vetették el, mert túlságosan rossz állapotban volt az épület. Ráadásul – szólt a másik érv  – sokkal könnyebb és olcsóbb egy új múzeumot felhúzni, mint egy régi, másnak épült, rozzant épületet átalakítani. 

A kormány döntését vélhetőleg az is befolyásolta, hogy a felújítás várhatóan hosszabb ideig tartana, mint az új megépítése. Márpedig az Orbán-kormány nem akart várni.  Hirtelen sürgetővé vált a Kúria visszatelepítése a Néprajzi Múzeum által 1975 óta használt Kossuth téri épületbe. (Korábban is itt működött a legmagasabb bírói fórum.) A Kilián ötletét tehát elvetették, aminek egyébként a múzeum dolgozói nagyon örültek.  Az Mfor által megkérdezettek egyébként nem tagadták, hogy furcsa meghasonlásként élték meg a Városligetbe költözés tervét, mivel a park beépítésével sokan nem értettek egyet, ugyanakkor az új épület terve, a gyűjtemény bemutatásának új lehetőségei nagyon imponálóak voltak számukra. Annak pedig mindenki egyöntetűen örült, hogy végre olyan épületbe költözhetnek, amely eleve a Néprajzi Múzeumnak épül.  A Magyar Néprajzi Társaság szintén azon a véleményen volt, hogy az új tervezésű és kivitelezésű épület messzemenően jobb megoldás a Néprajzi Múzeum számára, mint a volt laktanya épülete. (A lenti képen a Napur látványterve a Ligetbe tervezett épületről.)

Az egykori Igazságügyi Palotát a többször módosított, legutóbb 2020 végére kitolt határidőig kell elhagyniuk. Csak éppen azt nem tudja senki, hogy hová is hurcolkodnak majd. Nem csupán a városligeti új épület átadási határideje – sőt most már az építés ténye – kérdőjeleződött meg, hanem a gyűjtemény raktározása is.

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot (OMRRK) ugyanis májusban úgy sikerült átadni, mint annak idején a Várkert Bazárt. Orbán Viktor kormányfő és Baán László, a Liget-projekt atyja nagy csinnadrattával egy üres épületet avatott fel. Szó szerint a csupasz falakat. A 11 milliárd helyett végül 20 milliárd forintot felemésztő  beruházás eredményeként elkészült intézmény belső építészeti kialakítása, a múzeumtechnológia beépítése csak az átadó után, nyáron kezdődött el.

Akkor úgy tűnt, hogy néhány hónap múlva megkezdődhet az etnográfiai gyűjtemény költöztetése. De természetesen ismét megcsúsztak a dolgok. A Néprajzi Múzeum a költözés előkészítés nyilvántartási szakaszának háromnegyedén ugyan már augusztusra túljutott, de jött egy körlevél, amely szerint a több mint 250 ezer különböző méretű, korú és állagú műtárgy áthurcolásával 2020 nyaráig várni kell. A volt Szabolcs utcai kórház helyén felépült összesen 37 000 négyzetméteres, hét szintes raktározási központ ugyanis még mindig nincs teljesen kész. Majd jött egy újabb levél, ami szerint a költözés még tovább, 2020 végére csúszik. 

A múzeum dolgozói egyébként semmit sem tudnak a költözés üteméről, mert azt a Városliget Zrt. által kiválasztott cég bonyolítja. Ők fognak csomagolni és szállítani is. A múzeum dolgozói a műtárgyak megvizsgálását, befotózását, egyedi QR kód alapú azonosítóval való ellátását végzik. A speciális védőcsomagolás a költöztető cég feladata, ezt most nem is tudnák megtenni, hiszen nincs elég hely a dobozolásra a Kossuth téri épületben.

Az egyetlen öröm az ürömben, hogy az OMRRK 21. századi körülményeket biztosít majd az egyedülálló etnográfiai gyűjtemény számára, a legmodernebb raktározási sztenderdeknek megfelelően. Az új raktárakban a műtárgyak igényeire szabják a tárolórendszereket, és a modern légkezelési megoldásoknak köszönhetően a helyiségekben végre egyforma hőmérséklet, illetve a páratartalom lesz, ezzel hosszútávon jelentősen csökkenthető az állagromlás, és ritkábban lesz szükség a tárgyak restaurálására is. Az épületben egyébként a  Néprajzi Múzeum műtárgyai mellett a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kincsei is helyet kapnak. (A lenti képen az OMRRK új épülete látható.)

Az viszont egyre kérdésesebb, hogy a 2017-ben bezárt Néprajzi Múzeum mikor és hol nyithatja meg újra a kapuit a közönség előtt. A Városliget Zrt. utoljára azt állította, hogy az új épület a jövő év végére szerkezetkész állapotban lesz. Jelenleg a munka úgy a harmadánál tarthat, de közgyűlés döntésével és a kormány belegyezésnek tűnő nyilatkozatai alapján új helyzet állt elő. A beruházás leállítása, az épülettorzó más irányú hasznosítása szintén milliárdokat emészthet fel. Ráadásul új helyet kellene találni a Néprajzi Múzeumnak is. Az Orbán-kormány ugyanis aligha mond le régi vágyáról: a három hatalmi ág - a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás -  Kossuth Lajos téren való egyesítéséről.

A Kossuth téren Hauszmann Alajos tervei szerint 1894–1896 között felépült Igazságügyi Palotát eredetileg is a Magyar Királyi Kúria, a Koronaügyészség, a Budapesti Királyi Ítélőtábla és a Királyi Főügyészség otthonának szánták. Az 1950-es években az épületet a Munkásmozgalmi Intézet és annak múzeuma vette birtokba, majd utóbbi helyét 1957-től az újonnan alapított Magyar Nemzeti Galéria számára alakították át. Az intézmény később az egykori budai királyi palotába költözött, és helyét az 1970-es évek közepétől a Néprajzi Múzeum foglalta el, míg a déli részen a Politikatörténeti Intézet (PTI) működik. Az intézet egyébként nem volt hajlandó önként kiköltözni, így  évek óta bonyolult pereskedésben áll az állammal, amelyből hol egyik, hol a másik fél kerül ki győzedelmesen. Az intézet idén szeptemberben alkut ajánlott a kormánynak: mintegy 2,5 milliárd forintért kiköltözik az épületből. A megállapodás egyelőre nem köttetett meg.

A rekonstrukció tervezése az intézet és a múzeum körüli megválaszolatlan kérdések ellenére az Mfor információi szerint az elmúlt hónapokban meglódult. Az épület felújítása része az évek óta futó Steindl Imre programnak. A tervek szerint a korszerűsítéssel párhuzamosan mélygarázs épülne az Agrárminisztérium épülete alá, amely a Kúria dolgozóinak a parkolását is biztosítaná. De hogy mi lesz a múzeummal, azt nem tudja senki. 

A Budai Vár kiürítése

Ahol most könyvtár van, ott nem lesz könyvtár. Ahol a Nemzeti Galéria volt, ott nem lesz Nemzeti Galéria. (…) Ugye, arról szólt a diskurzus a bizottsági ülésen, hogy mit teszünk a kulturális terekért. Ha valamivel nyer a magyar kultúra, az az, ha kivisszük innen őket, ezzel megduplázva a kulturális tereket. Mert mivel kivisszük onnan a Széchényi Könyvtárat, akkor valahol azt el kell helyezni. Kell egy új, korszerű könyvtárépület. Kivisszük onnan a Nemzeti Galériát, azt meg kell dupláznunk, és lesz egy új nagy Nemzeti Galéria épület. A Várban felszabadult tereket pedig odaadjuk egy másfajta történelmi, kulturális térnek” – ismertette a kormányzati krédót L. Simon László a Budai Vár és múzeumi negyed című kerekasztal-beszélgetésen még 2016. januárjában.

A korábbi miniszterelnöki döntés értelmében csak a Nemzeti Levéltár, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum maradna a Várban, a Nemzeti Táncszínházat és a Collegium Budapestet már korábban kipenderítette az Orbán-kormány a várnegyedből. (A lenti képen Karácsony Gergely és Gulyás Gergely a Karmelita kolostor épülete előtt, ahonnan a Nemzeti Táncszínháznak zért kellett mennie, hogy a MIniszterelnökség beköltözhessen a felújított épületbe.)

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria újraegyesítésének ötlete egyébként Baán Lászlótól, a Szépművészeti Múzeum szinte már örökös igazgatójától (legutóbb idén szeptemberben hosszabbították meg újabb öt évre a kinevezését) származik. A soklépcsős, többéves folyamat egyik alapvető lépése a korábbi tervek szerint az volt, hogy a mintegy 2300 darabból álló gyűjtemény elhagyja a megújult Szépművészeti Múzeum épületét és átköltözik az új raktározási központba. Majd az utolsó dátum szerint 2023-ban a Liget-projekt keretében elkészülő az új épületében talál otthonra, amely Baán ígérete szerint a legkorszerűbb bemutatási körülményeket biztosította volna az újraegyesített intézmény 19-20. századi és kortárs, magyar és nemzetközi anyagának.

Nem így lesz. Az új raktározási központba legfeljebb jövőre költöztethetik át a kollekciót, míg az új épület a Ligetben jelen állás szerint soha nem épül fel. Mi lesz akkor az Nemzeti Galériával? A kormány aligha mond le a vár kormányzati hasznosításáról, így vélhetőleg a gyűjtemény sokáig a raktárban pihen majd. Az is lehet, hogy régi új ötletként a galéria gyűjteményét költöztetik a laktanyába, vagy hirtelen gondolattal elfogadják a frissen megválasztott ferencvárosi polgármester ajánlatát, miszerint a kerület déli részén lévő rozsdazóna tárt karokkal várja az állami beruházásokat. De még az is lehetséges, hogy a volt közlekedési múzeum helyén nem Innováció Háza épül, hanem mondjuk galéria. Minden lehetséges, de az a legkevésbé, hogy a kormány a Budai Várban hagyja a múzeumot. 

A Budai Vár átépítésének sok irányból támadott elképzeléseit a Hauszmann Program foglalja magába, amelyről legutóbb Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztosa és a Várkapitányság igazgatóságának elnöke mesélt a kormánypárti Origónak. A várkapitány szerint a jelenleg zajló felújítások és visszaépítések sem jelentik azt, hogy a Vár kormányzati negyed lesz. 

A program fő célja, hogy „régi fényében adja vissza a várat a magyaroknak”. A helyet olyan élményforrássá szeretnék alakítani, amely XXI. századi módon képes megjeleníteni és gazdagabbá tenni nemzeti identitásunkat.” 

A színes kormányzati álmokat most egyetlen döntéssel áthúzta Budapest új vezetése. Orbán Viktor kormányfő pénteken a Kossuth rádióban azt mondta, hogy a fővárolgármesterrel történt egyeztetés után "le kellett húznia a fejlesztési listáról a Nemzeti Galériát és a Városligeti Színház újraépítését is.) Baán László szerint bűn lenne nem megépíteni a galériát a Városligetben, és ezzel Gulyás Gergely is egyetért, aki szerint a Liget-projekt a galériával lenne teljes. A kancelláriaminiszter szerint a kormány egyelőre nem gondolkodik más helyszínben. Inkább megvárnák, amíg olyan vezetése lesz Budapestnek, amelyik szeretné az új galériát. De mi lesz addig a gyűjteménnyel?

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.