10p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Vajon mennyire ragaszkodik a Liget-projekthez Orbán Viktor, ha a Néprajzi Múzeum és az Új Nemzeti Galéria kiesik belőle? Elvégre éppen azért karolta fel a tervet annak idején, hogy a kormány megszerezhesse a múzeumoknak most otthont adó Kossuth téri, illetve vári  épületeket. 

Könnyen két épület között rekedhet a Néprajzi Múzeum, miután a Fővárosi Közgyűlés első ülésen úgy döntött, hogy részlegesen leállítja a Liget-projektet. A már előrehaladott beruházásokat még befejezheti a beruházó Várolsiget Zrt., de újabbakba már nem foghat bele. Köztes helyzetben van a Néprajzi Múzeum új épülete, amely egyelőre a mélyépítésnél tart. A fővárosi önkormányzat egyeztetni kíván a kormánnyal arról, hogy mi készül el belőle a felszínen. A fentieket Karácsony Gergely főpolgármester a kabinettel is közölte a szerdai kormányülésen. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig úgy fogalmazott a találkozó utáni sajtótájékoztatón, hogy "senkivel nem tesznek jót akarata ellenére". Mindez erősen kérdésessé teszi, hogy felépülhet-e a Napur Architect építésziroda tervei alapján az új kiállítótér. Új épület nélkül pedig a Kossuth téri épületben ragadhat a múzeum, hiába zárt be két évvel ezelőtt. B-terv ugyanis nincs.

Az elmúlt években visszatérően felmerült a páratlan etnográfiai gyűjtemény Üllői út-Ferenc körút sarkán álló Kilián-laktanyába költöztetése. Többek között Bugár Mészáros Károly építész, a Műemlékek Állami Gondnoksága, majd az Építészeti Múzeum volt igazgatója többször is előadta ezt a koncepcióját a Néprajzi Múzeum raktárainak, teljes anyagának ismeretében és a Kilián Laktanya többszöri bejárása után. De felmerült ez az ötlet már 1999-ben is, de már akkor is azért vetették el, mert túlságosan rossz állapotban volt az épület. Ráadásul – szólt a másik érv  – sokkal könnyebb és olcsóbb egy új múzeumot felhúzni, mint egy régi, másnak épült, rozzant épületet átalakítani. 

A kormány döntését vélhetőleg az is befolyásolta, hogy a felújítás várhatóan hosszabb ideig tartana, mint az új megépítése. Márpedig az Orbán-kormány nem akart várni.  Hirtelen sürgetővé vált a Kúria visszatelepítése a Néprajzi Múzeum által 1975 óta használt Kossuth téri épületbe. (Korábban is itt működött a legmagasabb bírói fórum.) A Kilián ötletét tehát elvetették, aminek egyébként a múzeum dolgozói nagyon örültek.  Az Mfor által megkérdezettek egyébként nem tagadták, hogy furcsa meghasonlásként élték meg a Városligetbe költözés tervét, mivel a park beépítésével sokan nem értettek egyet, ugyanakkor az új épület terve, a gyűjtemény bemutatásának új lehetőségei nagyon imponálóak voltak számukra. Annak pedig mindenki egyöntetűen örült, hogy végre olyan épületbe költözhetnek, amely eleve a Néprajzi Múzeumnak épül.  A Magyar Néprajzi Társaság szintén azon a véleményen volt, hogy az új tervezésű és kivitelezésű épület messzemenően jobb megoldás a Néprajzi Múzeum számára, mint a volt laktanya épülete. (A lenti képen a Napur látványterve a Ligetbe tervezett épületről.)

Az egykori Igazságügyi Palotát a többször módosított, legutóbb 2020 végére kitolt határidőig kell elhagyniuk. Csak éppen azt nem tudja senki, hogy hová is hurcolkodnak majd. Nem csupán a városligeti új épület átadási határideje – sőt most már az építés ténye – kérdőjeleződött meg, hanem a gyűjtemény raktározása is.

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot (OMRRK) ugyanis májusban úgy sikerült átadni, mint annak idején a Várkert Bazárt. Orbán Viktor kormányfő és Baán László, a Liget-projekt atyja nagy csinnadrattával egy üres épületet avatott fel. Szó szerint a csupasz falakat. A 11 milliárd helyett végül 20 milliárd forintot felemésztő  beruházás eredményeként elkészült intézmény belső építészeti kialakítása, a múzeumtechnológia beépítése csak az átadó után, nyáron kezdődött el.

Akkor úgy tűnt, hogy néhány hónap múlva megkezdődhet az etnográfiai gyűjtemény költöztetése. De természetesen ismét megcsúsztak a dolgok. A Néprajzi Múzeum a költözés előkészítés nyilvántartási szakaszának háromnegyedén ugyan már augusztusra túljutott, de jött egy körlevél, amely szerint a több mint 250 ezer különböző méretű, korú és állagú műtárgy áthurcolásával 2020 nyaráig várni kell. A volt Szabolcs utcai kórház helyén felépült összesen 37 000 négyzetméteres, hét szintes raktározási központ ugyanis még mindig nincs teljesen kész. Majd jött egy újabb levél, ami szerint a költözés még tovább, 2020 végére csúszik. 

A múzeum dolgozói egyébként semmit sem tudnak a költözés üteméről, mert azt a Városliget Zrt. által kiválasztott cég bonyolítja. Ők fognak csomagolni és szállítani is. A múzeum dolgozói a műtárgyak megvizsgálását, befotózását, egyedi QR kód alapú azonosítóval való ellátását végzik. A speciális védőcsomagolás a költöztető cég feladata, ezt most nem is tudnák megtenni, hiszen nincs elég hely a dobozolásra a Kossuth téri épületben.

Az egyetlen öröm az ürömben, hogy az OMRRK 21. századi körülményeket biztosít majd az egyedülálló etnográfiai gyűjtemény számára, a legmodernebb raktározási sztenderdeknek megfelelően. Az új raktárakban a műtárgyak igényeire szabják a tárolórendszereket, és a modern légkezelési megoldásoknak köszönhetően a helyiségekben végre egyforma hőmérséklet, illetve a páratartalom lesz, ezzel hosszútávon jelentősen csökkenthető az állagromlás, és ritkábban lesz szükség a tárgyak restaurálására is. Az épületben egyébként a  Néprajzi Múzeum műtárgyai mellett a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kincsei is helyet kapnak. (A lenti képen az OMRRK új épülete látható.)

Az viszont egyre kérdésesebb, hogy a 2017-ben bezárt Néprajzi Múzeum mikor és hol nyithatja meg újra a kapuit a közönség előtt. A Városliget Zrt. utoljára azt állította, hogy az új épület a jövő év végére szerkezetkész állapotban lesz. Jelenleg a munka úgy a harmadánál tarthat, de közgyűlés döntésével és a kormány belegyezésnek tűnő nyilatkozatai alapján új helyzet állt elő. A beruházás leállítása, az épülettorzó más irányú hasznosítása szintén milliárdokat emészthet fel. Ráadásul új helyet kellene találni a Néprajzi Múzeumnak is. Az Orbán-kormány ugyanis aligha mond le régi vágyáról: a három hatalmi ág - a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás -  Kossuth Lajos téren való egyesítéséről.

A Kossuth téren Hauszmann Alajos tervei szerint 1894–1896 között felépült Igazságügyi Palotát eredetileg is a Magyar Királyi Kúria, a Koronaügyészség, a Budapesti Királyi Ítélőtábla és a Királyi Főügyészség otthonának szánták. Az 1950-es években az épületet a Munkásmozgalmi Intézet és annak múzeuma vette birtokba, majd utóbbi helyét 1957-től az újonnan alapított Magyar Nemzeti Galéria számára alakították át. Az intézmény később az egykori budai királyi palotába költözött, és helyét az 1970-es évek közepétől a Néprajzi Múzeum foglalta el, míg a déli részen a Politikatörténeti Intézet (PTI) működik. Az intézet egyébként nem volt hajlandó önként kiköltözni, így  évek óta bonyolult pereskedésben áll az állammal, amelyből hol egyik, hol a másik fél kerül ki győzedelmesen. Az intézet idén szeptemberben alkut ajánlott a kormánynak: mintegy 2,5 milliárd forintért kiköltözik az épületből. A megállapodás egyelőre nem köttetett meg.

A rekonstrukció tervezése az intézet és a múzeum körüli megválaszolatlan kérdések ellenére az Mfor információi szerint az elmúlt hónapokban meglódult. Az épület felújítása része az évek óta futó Steindl Imre programnak. A tervek szerint a korszerűsítéssel párhuzamosan mélygarázs épülne az Agrárminisztérium épülete alá, amely a Kúria dolgozóinak a parkolását is biztosítaná. De hogy mi lesz a múzeummal, azt nem tudja senki. 

A Budai Vár kiürítése

Ahol most könyvtár van, ott nem lesz könyvtár. Ahol a Nemzeti Galéria volt, ott nem lesz Nemzeti Galéria. (…) Ugye, arról szólt a diskurzus a bizottsági ülésen, hogy mit teszünk a kulturális terekért. Ha valamivel nyer a magyar kultúra, az az, ha kivisszük innen őket, ezzel megduplázva a kulturális tereket. Mert mivel kivisszük onnan a Széchényi Könyvtárat, akkor valahol azt el kell helyezni. Kell egy új, korszerű könyvtárépület. Kivisszük onnan a Nemzeti Galériát, azt meg kell dupláznunk, és lesz egy új nagy Nemzeti Galéria épület. A Várban felszabadult tereket pedig odaadjuk egy másfajta történelmi, kulturális térnek” – ismertette a kormányzati krédót L. Simon László a Budai Vár és múzeumi negyed című kerekasztal-beszélgetésen még 2016. januárjában.

A korábbi miniszterelnöki döntés értelmében csak a Nemzeti Levéltár, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum maradna a Várban, a Nemzeti Táncszínházat és a Collegium Budapestet már korábban kipenderítette az Orbán-kormány a várnegyedből. (A lenti képen Karácsony Gergely és Gulyás Gergely a Karmelita kolostor épülete előtt, ahonnan a Nemzeti Táncszínháznak zért kellett mennie, hogy a MIniszterelnökség beköltözhessen a felújított épületbe.)

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria újraegyesítésének ötlete egyébként Baán Lászlótól, a Szépművészeti Múzeum szinte már örökös igazgatójától (legutóbb idén szeptemberben hosszabbították meg újabb öt évre a kinevezését) származik. A soklépcsős, többéves folyamat egyik alapvető lépése a korábbi tervek szerint az volt, hogy a mintegy 2300 darabból álló gyűjtemény elhagyja a megújult Szépművészeti Múzeum épületét és átköltözik az új raktározási központba. Majd az utolsó dátum szerint 2023-ban a Liget-projekt keretében elkészülő az új épületében talál otthonra, amely Baán ígérete szerint a legkorszerűbb bemutatási körülményeket biztosította volna az újraegyesített intézmény 19-20. századi és kortárs, magyar és nemzetközi anyagának.

Nem így lesz. Az új raktározási központba legfeljebb jövőre költöztethetik át a kollekciót, míg az új épület a Ligetben jelen állás szerint soha nem épül fel. Mi lesz akkor az Nemzeti Galériával? A kormány aligha mond le a vár kormányzati hasznosításáról, így vélhetőleg a gyűjtemény sokáig a raktárban pihen majd. Az is lehet, hogy régi új ötletként a galéria gyűjteményét költöztetik a laktanyába, vagy hirtelen gondolattal elfogadják a frissen megválasztott ferencvárosi polgármester ajánlatát, miszerint a kerület déli részén lévő rozsdazóna tárt karokkal várja az állami beruházásokat. De még az is lehetséges, hogy a volt közlekedési múzeum helyén nem Innováció Háza épül, hanem mondjuk galéria. Minden lehetséges, de az a legkevésbé, hogy a kormány a Budai Várban hagyja a múzeumot. 

A Budai Vár átépítésének sok irányból támadott elképzeléseit a Hauszmann Program foglalja magába, amelyről legutóbb Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztosa és a Várkapitányság igazgatóságának elnöke mesélt a kormánypárti Origónak. A várkapitány szerint a jelenleg zajló felújítások és visszaépítések sem jelentik azt, hogy a Vár kormányzati negyed lesz. 

A program fő célja, hogy „régi fényében adja vissza a várat a magyaroknak”. A helyet olyan élményforrássá szeretnék alakítani, amely XXI. századi módon képes megjeleníteni és gazdagabbá tenni nemzeti identitásunkat.” 

A színes kormányzati álmokat most egyetlen döntéssel áthúzta Budapest új vezetése. Orbán Viktor kormányfő pénteken a Kossuth rádióban azt mondta, hogy a fővárolgármesterrel történt egyeztetés után "le kellett húznia a fejlesztési listáról a Nemzeti Galériát és a Városligeti Színház újraépítését is.) Baán László szerint bűn lenne nem megépíteni a galériát a Városligetben, és ezzel Gulyás Gergely is egyetért, aki szerint a Liget-projekt a galériával lenne teljes. A kancelláriaminiszter szerint a kormány egyelőre nem gondolkodik más helyszínben. Inkább megvárnák, amíg olyan vezetése lesz Budapestnek, amelyik szeretné az új galériát. De mi lesz addig a gyűjteménnyel?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!