3p

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) rendszeres statisztikát vezet az egyes tagországok mindennapjairól, köztük a munkavállalásról és a fizetésekről is. Hogy áll Magyarország a nemzetközi összehasonlításban? Megnéztük.

Ha a foglalkoztatottsági adatokról van szó, a nemzetközi összehasonlítást elnézve nem sok ok lehet a panaszra, hiszen Magyarország jócskán az OECD-s átlag felett teljesít ezen a téren: a legfrissebb elérhető, 2023. I. negyedévére vonatkozó számok szerint a 15-64 évesek körében a ráta 74,6 százalékon állt, míg a munkanélküliségi mutató 3,8 százalék volt ugyanebben az időszakban.

Ahogy az az általunk készített grafikonon is látszik, a jó munkaerőpiaci adatoknak köszönhetően mindkét mutatóban az élvonalban helyezkedik el, a Visegrádi Négyek országai közül egyedül Csehországban mértek jobb számokat, itt a foglalkoztatottság 75,9 százalék, míg a munkanélküliség 2,6 százalék volt.

Kinek, mennyit ér a munkája…

A szép teljesítményt mutató adat után jöjjön egy olyan eredmény, amelyre egyáltalán nem lehetünk büszkék, hiszen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet számai segítségével összehasonlítottuk az egyes országok bérszintjét is. Az egyébként 38 tagú OECD 34 országból közölt friss béradatokat 2022-ből.

A tárgyévben Mexikó, Görögország és Szlovákia rendelkezett rosszabb számokkal, mint hazánk, ezen országokban 16 685 dollár, 25 979 dollár, és 26 263 dollár volt az átlagbér, alig lemaradva a magyarországi 28 475 dollár mögött - a bérek mindegyikét bruttóban tüntették fel. Mindez persze azt is jelenti, hogy az OECD 30 országában magasabbak voltak a fizetések 2022-ben, mint idehaza, az akkori forint árfolyamon nagyjából 10,62 millió forintnak megfelelő összeg, azaz havonta nagyjából bruttó 885 ezer forint. 

A pontosság kedvéért ugyanakkor fontos megjegyezni, az, hogy a statisztikában szereplő hazai átlagbér jelentősen magasabb, mint a KSH által havonta közölt adat, azzal magyarázható, hogy az OECD módszertanában az átlagfizetéseket úgy számolták, hogy a nemzeti számlákon alapuló teljes bérköltséget elosztották a gazdaságban foglalkoztatottak átlagos létszámával, majd ezt megszorozták az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra jutó átlagos heti munkaidő és az összes munkavállaló átlagos heti munkaidejének arányával. 2022-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján egyébként a hazai átlagbér havonta bruttó 515 800 forint volt.

A lista hátsó felében kullognak a magyar fizetések. Fotó: Depositphotos
A lista hátsó felében kullognak a magyar fizetések. Fotó: Depositphotos

Mennyire tudják tartani a lépést a magyar bérek?

Az általunk alkalmazott 10 éves visszatekintés mindezek mellett arra is lehetőséget ad, hogy a fizetések növekedésének ütemét is kiszámoljuk, ezzel is viszonyítva a magyar lakosság helyzetét más országokéhoz.

Az egyértelmű, hogy a laptársunk, a Privátbankár által, a 2021-es adatokból készített statisztikához képest 2022-ben jobb volt a helyzet, hiszen a magyar bérek 2012 és 2022 között 21,14 százalékkal növekedtek, szemben például az OECD-átlagfizetések 9 százalékos emelkedésével. Lengyelország ugyanakkor továbbra is verhetetlen, hiszen itt a járandóságok 31,9 százalékkal szökkentek meg 10 év alatt.

Ok az örömre azonban még így sincsen, hiszen ameddig az OECD-s bérszínvonal több mint 40 százalékkal magasabb a hazainál, a hőn áhított felzárkózáshoz jóval többre lenne szükség, mint 21 százalékos emelkedésre tíz év alatt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!