Hogyan jött a turisztikai kártya ötlete?
A Hotelinfo Kft. 1991-ben indult. Akkor a piacon még nem volt olyan katalógus, amely bemutatta volna a hazai szállodákat, azok elérhetőségét és árait. Az ingyenes katalógus évről-évre népszerűbbé vált, és felmerült annak az igénye, hogy azok a turisták, akik ezt használják, valamilyen megkülönböztetésben részesüljenek a szolgáltatóktól – azaz kedvezményt kapjanak. Az első kártya 1995-ben látott napvilágot, egy 50 egységes telefonkártyával kombinálva, ami akkor még nagyon praktikusnak bizonyult. Az évek folyamán folyamatosan bővült a partnerek száma, akik meglátták ebben az eszközben a vendégcsalogatás eszközét. A belföldön utazó turistákat egyre többféle kedvezmény fogadta. Ma már nem ritka az 50-100 százalékos kedvezmény sem, a majd ezernyi partner az ország teljes területét lefedi. Idéntől nem a naptári rend szerint haladunk, bármikor veszi meg valaki, az aktiválástól számított 365 napon keresztül érvényes. A kártya átruházható és általában két felnőtt részére nyújtja a kedvezményeket. A családok számára néhány napos programajánlókat is megterveznek a katalógusban, hogy a vevők még jobban kihasználják az előnyöket.
Jellemzően kik a legfőbb vásárlók?
Nemcsak magánszemélyek, hanem cégek is, majdnem fele-fele arányban, vásárolnak ilyet munkavállalóknak, úgynevezett csekély értékű juttatás formájában. Sokan a SZÉP-kártya kiegészítőjeként, illetve azzal együtt használják, ami ez esetben a vásárlóértéket 40-50 százalékkal növelheti.
Mekkora stábbal dolgoznak, és hogyan érintette önöket a koronavírus-járvány?
Hatfős szerkesztőség figyeli folyamatosan a belföldi turisztikai piacot. Egyrészt, hogy megtalálja az új szolgáltatókat, a lehetséges partnereket, másrészt a Heti Hírlevélben igyekszik az újdonságokról informálni a kártyatulajdonosokat. Mint mindenkit, a Covid minket is megtépázott. Túl kell(ett) élni ezt az időszakot, lehetőleg átmenteni az értékeket. Ezt az időszakot – némi hitel felvétele után – az informatikai rendszer fejlesztésére és új turisztikai partnerek felkutatására fordítottuk. Szerencsére akadtak nyitott, önként jelentkező szolgáltatók is, így az elmúlt két évet jelentős partnerbővüléssel zárhattuk. Sajnos, a vásárlói kör erősen visszaesett, de tavasztól növekedésre számítunk.
Hogyan érintette a céget, hogy a SZÉP-kártyán lévő pénz élelmiszerboltokban is levásárolható?
Meggyőződésem, hogy nyárra a belföldi turizmus a Covid mellett újabb sokkal szembesül. Félő ugyanis, hogy a SZÉP-kártyazsebek addigra kiürülnek a szakmában erősen vitatott rendelet hatására. A turisztikai piac szereplői ebből a pénzből semmit sem látnak majd. Úgy gondolom, ha valakinek mégis telik rá, inkább külföldre megy pihenni. Ma úgy látom, hogy 2023-ban talán magához tér a belföld, reméljük, új gondokba már nem ütközünk.
Hány ilyen kártyát szoktak értékesíteni?
Idén szeretnénk visszatornászni magunkat a két évvel ezelőtti, 18 ezres szám feletti szintre.
Melyek a legnépszerűbb szolgáltatások „békeidőben”?
Például az ingyenes múzeumi belépők, és a féláron látogatható strandok, gyógyfürdők, kastélyok, kalandparkok. Ugyancsak féláron vehető igénybe a közlekedés szinte minden ága: vasút, busz, vidéki nagyvárosi közlekedés. Mahart-, Bahart-jegyek, valamint autópálya-matrica is megtalálható a palettán, a szokásos, 10-30 százalékos szállodai és vendéglátóipari kedvezmények mellett. Kedveltek a budapesti gyógyfürdők, a Miskolctapolcai Barlangfürdő, a Gödöllői Királyi Kastély, az egri Dobó István Vármúzeum, a Csontváry Múzeum, a Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri Színház, az Aquaworld és a Bringóhintó, valamint a balatoni hajózás is.
