TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Interjú Szalay-Berzeviczy Attilával, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki főtanácsadójával, volt tőzsdeelnökkel a tokiói olimpia halasztásáról, a budapesti olimpia megrendezésének feltételeiről, valamint a sport, a gazdaság és a vírus viszonyáról.

Mostanra túl lennénk a 2020-as labdarúgó Eb-n, már a tokiói olimpia versenyeit néznénk, ha nem lenne járvány. Volt foglalása valamelyik eseményre?

Az Eb-re nem volt. Az utolsó pillanatra szoktam hagyni a belépők megvásárlását. Ez a korábbi nagy labdarúgó tornák esetében is így volt. A 2002-es japán-koreai rendezésű VB volt az első ilyen élményem, de még oda is úgy utaztam ki, hogy majd a helyszínen elintézem. 

Szalay-Berzeviczy Attila (Fotó: Fényes Gábor) Szalay-Berzeviczy Attila (Fotó: Fényes Gábor)

És az olimpiára?

Oda hivatalból utaztam volna.

Egy évvel elhalasztották a tokiói nyári játékokat, de komolyan téma volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban (NOB) az is, hogy véglegesen kikerüljön a versenynaptárból?

Ez bizony egy valós opció volt. Ráadásul a szigetország esetében ez sajnos nem is lett volna precedens nélküli. Az 1940-es olimpiának is ők voltak a megválasztott házigazdái, ami aztán a második világháború miatt végleg elmaradt. A NOB és a tokiói szervezőbizottság végül idén úgy döntött, hogy vállalják a halasztást, ami számos olyan jelentős kihívás elé állította Tokiót, amelyekre nem volt korábban precedens, ezért nem léteztek azokra jó és kidolgozott válaszok.

Mondok egy példát: az olimpiai és a médiafalu mintegy tízezer embernek biztosít szállást a játékok idején. Ezeket az ingatlanokat mindig a versenyszektor vállalkozásai építik meg úgy, hogy azokat már évekkel a nyári vagy a téli játékok előtt értékesítik olimpia utáni beköltözéssel. De mi a teendő akkor, ha az évekkel ezelőtt megvásárolt újépítésű lakásunkra fél évvel a beköltözésünk előtt az eladónak váratlanul még további egy évre szüksége van?

A rendezési kihívások egy halasztás esetén elsősorban abból adódnak, hogy az olimpia lebonyolítása teljes egészében just-in-time alapon működik. Az ehhez szükséges összes fejlesztési, áru, szolgáltatási és humán erőforrás igény arra a két hétre van sebészi pontosággal kicentizve, ráadásul a méretek és a mennyiségek miatt ezeket nem véletlenül hét évvel előre kell a rendező városnak megrendelni és lekötni.

Akkor a sportszakmai szempontokon túl, ha nézzük az egyéb szempontokat, nem lett volna racionálisabb elengedni ezt az olimpiát?

A NOB szempontjából valószínűleg egyszerűbb lett volna, de ők tudják a legjobban, hogy az olimpikonok hetven százalékának csak egyszer adatik meg az életben, hogy kijusson egy olimpiára.

Tokiót győzködni kellett arról, hogy ne mondják le az első pillanatban a rendezést?

Tokiót senkinek nem kellett győzködni. Ők hét éve készülnek erre az eseményre, a pályázattal együtt pedig már több, mint egy évtizede. Tehát náluk jobban senki nem akarja, hogy a 2020-as tokiói olimpia legalább 2021-ben megvalósuljon. 

Mi volt az utolsó csepp, ami véglegesen eldöntötte, hogy nem lesz idén olimpia?

Amikor nyilvánvalóvá vált az év elején, hogy a Covid-19 nem lokalizálható Ázsiában és az már egy világjárványba ment át, az olimpia idei megrendezését is egyre többen kezdték el azonnal megkérdőjelezni. De ekkor még kevés információval rendelkezett a világ a vírusról, ezért a NOB és a japán szervezők nem kívántak elhamarkodott döntést hozni. Viszont március 22-én Kanada és Ausztrália kész helyzetet teremtett azzal, hogy bejelentették, a sportolóik biztos, hogy nem utaznak idén az olimpiára. Innentől valóban csak az volt a kérdés, hogy a játékokat végleg törlik, vagy elhalasztják 2021-re, esetleg 2022-re.

Elképzelhető, hogy jövőre sem lesz olimpia?

Azt gondolom, hogy 2021-ben megrendezésre kerül az olimpia. A meglátásom az, hogy jövő júliusára vagy meglesz az oltóanyag, vagy a tesztelések és a védekezés olyan hatékonnyá válik, hogy az emberiség megtanul együttélni a Covid-19-el. Ami biztos, hogy több halasztás nem lesz. Ha jövőre sem lenne tokiói olimpia, akkor csak 2024-ben Párizsban lesz a következő.

Azért a magyar csapatnak is volt már része csalódásban, amikor 1984-ben politikai okokból nem vettünk részt a Los Angeles-i olimpián. Akkor ez sportkarriereket tört ketté. Reméljük, hogy jövőre sikerül megrendezni az olimpiát, de ugyanazzal a kerettel fogunk kiutazni, mint amelyikkel idén mentünk volna? Vagy megint felülírhatnak karrierterveket a külső körülmények?

Senki sem ugyanazzal a csapattal fog jövőre kiutazni az olimpiára, mint amivel indult volna idén. A versenyzői kvóták döntő többsége nem névre szól, hanem az adott nemzet szerzi meg. Ezért jövőre azok a sportolók fogják a hazájukat képviselni akik akkor a legjobbak. A pandémia miatt a legtöbb hazai kvalifikációs versenyt meg sem rendezték, és lesznek, amelyeket jövőre meg kell majd ismételni. Az olimpia elhalasztásával sajnos vannak, akiket nagyon rosszul érint, míg másoknak nem várt lehetőséget biztosít.

Nekem most kapásból Szász Emese vívó ugrik be.

Igen, ezzel a szülésről idén márciusban visszatérő Emese jó esély kapott a címvédésére. Ugyanakkor ott van a háromszoros olimpiai bajnokunk, Szabó Gabriella, aki a tokiói játékok elhalasztásáról szóló döntést követően bejelentette, hogy visszavonul, mert még egy évig nem tudja a kajakozást ezzel az intenzitással tovább folytatni.

Összességében Japán, mint rendező ország mennyit bukhat a járványon?

Ezt leghamarabb 2022-ben fogjuk megtudni, amikorra az olimpia pénzügyi beszámolói elkészülnek. Ma számomra még az sem ismert, hogy a halasztás miatt felmerülő többletköltségeken hogyan osztozik a szervezőbizottság és a NOB.

Hogy látja, Tokió kálváriája mennyire befolyásolhatja a pályázási kedvet jövőben a 2032-es olimpiára vonatkozóan?

Szerintem semennyire. Eddig három olimpia maradt el világháború miatt, míg az 1976-os, az 1980-as és az 1984-es játékok mind csonka olimpiák voltak a nagyszabású politikai bojkottok miatt. A müncheni játékok pedig egy jelentős terrorcselekmény áldozata lett. Tehát az olimpiai játékok eddig is hordoztak magukban biztonsági és politikai kockázatokat, mégis az egyik legjobban várt és leginkább nézett esemény maradt az életünkben, népszerűsége pedig töretlen. A vírus most a meglévő kockázatokhoz tett hozzá még egy tényezőt, amire majd oda kell figyelnie a rendező városoknak. De azt gondolom, hogy 2023-ra, amikor pályázni kell majd a 2032-es játékokra, a Covid-19 pandémia már messze a múlté lesz és teljesen más témák fogják lekötni a közvélemény figyelmét.

Magyarország ott lesz a jelentkezők között? Vagy ha nem most, akkor a következő alkalommal?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre megtudjuk a választ, szükség lesz a jelenlegi gazdasági válság és a most elfogadott EU költségvetés fényében egy új makrogazdasági hatástanulmány elkészítésére. Továbbá, számba kell venni, hogy tulajdonképpen hány olyan sportlétesítményt épített Magyarország az elmúlt tíz évben, amely ténylegesen megfelel az olimpiarendezés szigorú kritériumrendszerének. Látnunk kell azt is, hogy az elfogadott és beütemezett fővárosi és országos közlekedési fejlesztések hogyan is viszonyulnak egy ilyen jelentős méretű vállalkozáshoz. És végül de nem utolsó sorban szükség lesz hozzá az ország döntő többségének a támogatására

A tokiói szurkolói jegyek továbbra is érvényesek?

Természetesen. Aki pedig 2021-ben nem tud elutazni Tokióba, azoknak a NOB visszaváltja a jegyeit.

Sokan mondják, hogy az életünk teljesen megváltozik a járvány után. Én ebben nem hiszek, de nem zárom ki, hogy lesz lenyomata a hétköznapokban. Vajon a sportban hozhat gyökeres változást a pandémia?

A járvány soha korábban nem látott pusztítást okozott a sportban. A versenyek az egész világon leálltak, majd ahol újraindultak, ott mindezek nézők nélkül és jelentős távolságtartási szabályok bevezetése mellett történhettek meg. Ez komoly anyagi válságba sodort számos egyesületet, szövetséget és sportágat.

Azok, amelyeknek a bevételei nagyobb részt a tévéközvetítésekből jönnek, sokkal válságállóbbak, mint azok amelyek ritkán vagy soha nem kerülnek képernyőre. A sportágak szabályait és a versenyek lebonyolításait illetően egyelőre nem látok hosszútávon változást, de az biztos, hogy a tévéközvetítések szerepe a sportban méginkább felértékelődik a pandémia után.

Szükség lesz arra, hogy a rendszeres sportorvosi vizsgálatoknak mostantól része legyen a koronavírus szűrésre?

Akik jártak már Afrikában vagy Ázsiában, tudják, hogy utazás előtt el kell menni a nemzetközi oltóba, hogy megkapjuk a megfelelő védettséget a sárgaláz, a tífusz, a hepatitisz és egyéb más csúnyaságok ellen. Az oltásról kapunk ilyenkor egy igazoló pecsétet a kis sárga oltási könyvünkbe, amit magunkkal kell vinni és amit a távol-keleti vagy afrikai országba való érkezésünkkor be kell mutatnunk a reptéren az útlevélellenőrzéskor.

Azt gondolom, hogy ez lesz jövő. Ha meglesz a vakcina, akkor majd mindenkinek lesz egy kis Covid-19 oltási igazolványa, és majd csak azzal együtt tudunk repülőre ülni, versenyezni vagy tömegrendezvényekre belépni.

Színészek mondják, akiket a sportolókhoz hasonlóan érintett a pandémia, vagyis nem volt előadásuk, hogy kifejezetten jót tett nekik az a három hónap, ameddig a korlátozások hatályban voltak. Hiányzott nekik a szereplés, de úgy ki tudták pihenni magukat mentálisan, ahogy soha. A sportolóknál lehet ilyen jótékony hatás, mondjuk a regenerálódást tekintve? Születhetnek erre visszavezethetően jobb eredmények jövőre?

A sportolóknak ebben nem volt semmi áldás, főleg, akik az olimpiára vagy más nagy versenyekre készültek. Ez a kényszerpihenés nem az volt, amitől majd jobb eredmények és több világrekord születik. A járvány inkább felelős a túlsúlyért, amit most le kell dolgozni. A formába lendülés soha nem egy kellemes folyamat, ráadásul a bizonytalan és tétlen várakozás, a versenyélmény teljes hiánya és az antiszociális körülmények nem azok a dolgok, amiket a sportolók nagyon szeretnének. Szintén nem a pihenést segíti, ha közben azért is izgulhat mindenki, hogy a szponzorok túlélik-e a Covid-19 által generált gazdasági válságot. Arról pedig már nem is beszélek, hogy most úgy kell felpörögniük megint, hogy senki nem tudja nekik garantálni, hogy ősszel lesznek-e versenyek.

Akkor egy szó erejéig térjünk ki a sportszponzorációra, annak is az egyéni részére. Veszélybe kerülhetnek a sportolók felkészülését közvetlenül szolgáló támogatások?

Magyarországon nem igazán van erről szó, hiszen a pénzek döntő többsége a sportba az államtól érkezik. De nyilván nem lesz egyszerű a helyzet az elkövetkező legalább egy évben a vállalati szponzorációk terén, hiszen most kevés kivételtől eltekintve a legtöbb vállalat költségcsökkentési intézkedésekkel próbálja stabilizálni az idei és a következő évét. És ilyen helyzetben mindig első áldozat a társadalmi felelősségvállalás címen odaítélendő támogatás.

Tud olyan cégről, amelyik magyar versenyzőt szponzorál és nehéz helyzetbe került?

Egyelőre annyit tudok, hogy a Volkswagen kényszerült ebben a helyzetben visszalépni a Magyar Úszószövetség további támogatásától. A TwoCircles, a sportiparágat elemző amerikai cég szerint a nemzetközi sportszponzorációs pénzek összege a 2019-es 46,1 milliárd dollárról idén 37 százalékkal 28,9 milliárd dollárra fog visszaesni a Covid-19-nek köszönhetően. Ez jelentős szűkülés, főleg ha azt vesszük, hogy a világ legnagyobb és legsikeresebb vállalatai, az amerikai technológiai cégek – az Apple, a Microsoft, a Google, a Facebook, az Intel és az Amazon – mind nyertesei lettek ennek a válságnak és a részvényárfolyamuk ma magasabban van mint valaha. Ennek ellenére nincs tudomásom arról, hogy egyikük is akár egyetlen dollárt is költene a sport és az olimpizmus támogatására. De azért szerencsére akad néhány pozitív példa is mint a Vodafone, amelyik éppen néhány hete állapodott meg jelentős támogatásról a brit és az ír rögbisekkel.

Akkor nyissuk ki ezt a dossziét. Általában sokakat foglalkoztat ez a kérdés, hogy hol lehet megtalálni ezeknek a technológiai óriásoknak a helyét a világban. Alakulóban van egy konszenzus arról, hogy miközben kikerülhetetlen véleményformálók, politikacsinálók lettek, látszólag többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. Jól értem, hogy önben is vannak kételyek e cégek globálisan betöltött szerepével kapcsolatban?

Ma már a technológia és a digitalizáció az emberiség fejlődésének a legfontosabb hajtómotorjai. Ebben a térben pedig az előbb említett amerikai hatos a világ legnagyobb szereplőivé nőtték ki magukat. Sikerüknek sok eleme van, kettő ezekből a fókusz és a részvényesi követelményeknek való maradéktalan megfelelés.

A sport a társadalmi felelősségvállalás fiókba tartozik, de ez a fiók az elmúlt években elkezdett háttérbe szorulni. Az eddigi szerepét pedig egyre erőteljesebben átveszi két új téma: a nemek közti egyenlőség és a fenntartható - vagyis a zöld - fejlődés ügye.

Ezáltal a sport, a kultúra támogatása ennek a két új feltörekvő témának válik a vesztesévé. De ha már a technológiai cégekről beszélünk, azért illik itt megjegyezni, hogy az Airbnb éppen tavaly év végén kötött egy nyolcéves szponzorációs szerződést az olimpiai játékok támogatásával kapcsolatban a NOB-bal.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi törlesztőrészletekre számíthatsz, ha másfél millió forintra van szükséged:

Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 253 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. A THM-plafon miatt ezt az összeget 2021. januártól kell fizetni, év végéig 28 410 forint a havi törlesztőrészlet. Az Erste Banknál az induló törlesztőrészlet 28 721 Ft, majd 2021. januártól 32 355 forint, míg a Cetelemnél 28 721 forint a kezdő törlesztőrészlet, később pedig 32 643 forint. Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.

Jelez ez bármit az értékek fontosságáról? Mert a sportszponzoráció tulajdonképpen értékválasztás is.

A lényeg azért továbbra is az, hogy a szponzorációk mindig attól függenek, hogy az adott cég vezérigazgatója mit is gondol a világról, a társadalmi elvárásokról és a jövőről, mit jelent neki a sport és az olimpia, mennyire szimpatizál egy adott sportoló személyével.

Mikor azt mondja, hogy kérdés, megmaradnak-e a szponzorok, akkor azt is mondja tulajdonképpen, hogy a válság mélyebb lesz, mint amire gondolni lehet, és alaposan meg fogja rostálni a versenyszektort?

A gazdasági válság mélysége és hossza teljes mértékben járványfüggő. Ha az élet még 2021-ben sem tud normalizálódni, akkor a világgazdaság valóban és tartósan nehéz helyzetbe kerülhet, mert az azzal szembeni védekezés már olyan adósságállomány felhalmozást fog jelenteni a nyugati országokban, amivel nem lesz egyszerű mit kezdeni. Hiszen a nyugati világ nem tud olyan erős növekedést produkálni, ami szükséges a fájdalommentes elporlasztásához. Akkor pedig nem maradna más, mint az extra adók vagy az infláció.

 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.