Az mostanra olvasóinknak biztosan nem újdonság, hogy lapcsoportunk folyamatosan követi a magyarországi infláció alakulását. Van azonban egy terület, amely általában kevéssé jelenik meg az áremelkedést taglaló statisztikákban és szakértői anyagokban. Így hadd tegyek most fel önöknek egy fontos kérdést:
észrevették, hogy az elmúlt hónapokban mennyire megdrágult a sör?
Az Európai Unió közös statisztikai hivatalának számai közt kétfajta söradat szerepel. Egyrészt simán csak a gyűjtőfogalom, amely magában foglalja az összes típust, amellyel a boltok polcain találkozhatunk, másrészt a lager, amely címke alá tartoznak az olyan általános népszerűségnek örvendő márkák alapsörei is, mint például a Heineken, a Pilsner Urquell, vagy a Soproni.
Elsőként grafikonunkon a sör, mint gyűjtőfogalom adatait ábrázoltuk. Ami rögtön feltűnik, az az, hogy a hazai áremelkedés mértéke egyértelműen kiemelkedik a régió más országaiban mért drágulások közül. Ráadásul, míg a nyári, hasonló témájú cikkünkben azon borzadtunk el, hogy megközelítette a tíz százalékot a sörinfláció, mostanra már 37 százalék felett jár, azaz az áremelkedés üteme csak gyorsul.
A régióban a legjobb helyzetben a csehek voltak, ami egy nagy sörgyártó nemzettől kevésbé meglepő eredmény, ott a folyékony kenyér 11,4 százalékkal volt drágább idén januárban, mint az előző év azonos időszakában.
Mi a helyzet a lagerekkel?
Nagyrészt hasonló kép rajzolódik ki a lagereknél is, csupán az arányok különböznek: csak néhány tizeden múlt az, hogy nem érte el januárban a 40 százalékot a lager sörök inflációja Magyarországon. Éles kontrasztban a lista másik végén álló Csehországgal, ahol mindössze 7,5 százalék volt az áremelkedés – ez egyébként annak fényében nem meglepő, hogy az egyik legnépszerűbb sörmárka, a Pilsner Urquell is cseh.
Összességében azonban nehezen vitatható az, hogy Magyarországon kiugró mértékben drágulnak a sörök, ezt pedig alátámasztja Kántor Sándornak, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatójának azon, a 444 által szemlézett nyilatkozata is, amelyben arról beszélt még nyáron, hogy az energiaválság és az orosz-ukrán háború okozta nehézségek mellett július elsejétől jövedékiadó-emelés is sújtja a söripart. A szakember ekkor egyébként azt jósolta, hogy a sör árának emelkedése nem haladja meg az élelmiszerek piacán tapasztalható átlagos drágulást. Ez igaznak bizonyult, hiszen az élelmiszerek inflációja 43 százalék felett volt januárban.
Ha drága a sör, jöjjön a bor?
A sörök drágulása tehát egyértelmű, de mi a helyzet a borokkal? Az Eurostat egy egységként kezeli a borokat a statisztikájában, így csak az általános tendenciát mutató adatokat tudtunk felvinni grafikonunkra:
Csakúgy, mint a sör esetében, a boroknál is hízni kezdett az árnövekedés. Így januárban már átlagosan 19,3 százalékkal fizettünk többet egy üveg borért, mint az előző év azonos időszakában, ez pedig szintén kiemelkedik a régióban tapasztalt átlagos drágulások közül, míg a legkevésbé Csehországban emelkedett a borok ára.
Összességében tehát, ha szombat este egy kis alkohollal kapcsolódna ki, vacsorázni, vagy szórakozni megy, esetleg kezdődik meccs, egyértelműen készüljön arra, hogy az infláció az alkoholféléknél is egyre inkább megjelenik, így egyre magasabb összegek tűnhetnek majd fel az árcédulákon. Az már más kérdés, ha meglátja, hogy laptársunk, a Privátbankár.hu mit tapasztalt a nagybevásárlás drágulásával kapcsolatban februárban, bánatában mégis kedve támadhat legurítani egy sört.
