A Weltwoche című svájci hetilapnak adott interjút Orbán Viktor. A beszélgetést az MTI szemlézte. A lap csütörtökön megjelent számában arra a kérdésre, hogy miként viseli Magyarország az ukrajnai háborút, a kormányfő kijelentette: "minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak", amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát. Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell - mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.
A miniszterelnök közölte: a háború "megterheli a lelkünket, a pszichénket". "Ukrajna a szomszédunk, ahol magyarok is élnek. Katonának hívják be őket és százával halnak meg a fronton" - tette hozzá, kiemelve, hogy ez a háború "tőlünk nem messze folyik", ezért akar mindenki békét Magyarországon. "Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket. Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben. Eddig sikerült ellenállnunk. Ez ad nekem reményt. Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól. Ezt kellő alázattal, ugyanakkor magabiztosan állítom" - mondta Orbán Viktor, azt is kiemelve, a keresztény tanítást a politikában is érvényesnek tartja.
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök az ukrajnai háború legfontosabb felismerésének nevezte, hogy "ma Európa kivonult a vitából". "A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat" - fűzte hozzá, arra is kitérve, hogy az Európában zajló háborúban "ma az amerikaiaké az utolsó szó". Úgy folytatta: "sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai identitást". Megfogalmazása szerint "ha komolyan, tabuk nélkül folytattuk volna a vitát Európa jövőjéről (...), akkor valószínűleg már a háború elején szilárd énképünk lett volna". A miniszterelnök egyúttal balszerencsének nevezte, hogy Donald Trump elvesztette az amerikai elnökválasztást, mivel ha a korábbi, republikánus elnök nyerte volna meg a választást, "nem került volna sor háborúra". Orbán Viktor ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy a német kormányváltás is "megtette a magáét".
A kormányfő egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy Európa gyengeségének mélyebb oka az Európai Unióban keresendő, mert "szétzilálja a nemzetállamokat anélkül, hogy bármi működőképes dolgot helyezne a helyükre". Orbán Viktor azt mondta: "én is így látom. Az EU +egyre szorosabb uniót+ akar. A célban nem értünk egyet, de az útban igen. Ez az oka Európa betegségének".
A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: azt "senki sem nyerheti meg". "Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat" - mutatott rá.
A kormányfő azt mondta, hogy Európának képesnek kell lennie megvédeni magát. "Egy európai NATO lenne a megoldás. Ezt már 2012-ben javasoltam" - emlékeztetett.
Mit mondott Vlagyimir Putyin Orbán Viktornak két héttel a háború előtt?
Orbán Viktor felidézte: két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé.
"Putyin problémája - ezt mondta nekem - a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka" - mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte: "megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett".
Orbán Viktor elképzelni sem szeretné, mi lesz, ha az oroszok elvesztik a háborút
A magyar kormányfő az interjúban az MTI szemléje szerint kifejtette azt is, hogy "Oroszország egy másik civilizáció", ahol az európai politikai normák nem működnek. "Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem" - jegyezte meg. Hozzátette: meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország.
Orbán Viktor közölte: elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút. "Oroszország egy atomhatalom. Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik" - hangsúlyozta.
Mit tenne Orbán Viktor, ha egy napra Európa diktátora lehetne? Azt amit Juncker: berúgna
Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra "az unió diktátora" lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt: "azt tenném, amit Juncker úr is szívesen tett: berúgnék. Szerencsére nincs ilyen lehetőség."
Majd úgy folytatta, hogy létezik egy Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök által jegyzett jó kézikönyv, amiben Stoiber leírja, miként lehetne az EU-t újjászervezni a szubszidiaritás alapján. "Nem a tudás hiányzik, hanem a szándék" - mondta Orbán Viktor, és annak szükségessége mellet érvelt, hogy "minden olyan hatáskört, amit az EU a tagállamok felhatalmazása nélkül magának tulajdonított, vissza kell adni a tagállamoknak".
A magyar-amerikai viszonyról
Arra az újságírói felvetésre, hogy minek kell az Egyesült Államokban történnie, megváltozhat-e a politika, Orbán Viktor világosnak nevezte a magyar tapasztalatot. "Amikor Washingtonban a demokraták vannak hatalmon, mi fedezékbe menekülünk. Mindig meg akarnak változtatni minket, akárcsak a brüsszeli politikusok. Elő akarják írni nekünk, hogyan kezeljük a migrációt és hogyan tanítsuk a gyerekeinket. Ez tiszteletlenség" - fogalmazott.
Hozzátette: "mi egy sikeres ország vagyunk, és Európáért megtesszük a magunkét. Mi vagyunk a kontinens peremén lévő várak védelmezői. Ezt a munkát nem ismerik el. Ezért várjuk, hogy republikánus barátaink újra hatalomra kerüljenek".
Orbán Viktor azt mondta, hogy Donald Trump nem a világ utolsó reménye a békére, "de ő egy remény". A miniszterelnök álláspontja szerint Donald Trumpnak "valószínűleg néhány hét alatt sikerülne" a béketeremtés.
A béketeremtésről egyébként azt mondta, hogy "a béke a szívben kezdődik, el kell érnie a fejet, amely aztán a kezet vezeti". "Ez a sorrend: kívánni kell a békét, aztán akarni kell, majd meg kell teremteni. Ma már hiányzik az akarat, legalábbis Nyugaton" - fűzte hozzá, majd arról beszélt, hogy a kínaiak, az indiaiak, az arabok, a törökök, a brazilok békét akarnak. Orbán Viktor Magyarországnak a béketeremtésben játszott szerepét úgy fogalmazta meg: "ha barátaink és szövetségeseink fel akarják adni a háborús álláspontot, látniuk kell egy alternatívát".
A globalizációról és Svájcról
A miniszterelnök beszélgetőpartnerének azon kijelentéseire, miszerint "a globalizáció és szabadkereskedelem minden évben a davosi Világgazdasági Fórumon találkozó prédikátorainak" új evangéliuma van: "a globalizációs visszarendeződés", amelyben "mi vagyunk a jók, ők a rosszak", Orbán Viktor rögzítette, hogy ez komoly veszélyt jelent Magyarország számára. "Exportorientált ország vagyunk. A bruttó hazai termékünk 85 százaléka exportból származik. Fontos kulturális és gazdasági kapcsolataink vannak Keleten. A visszarendeződés végzetes lenne Magyarország számára. De szerintem Németország számára is" - mondta az MTI szemléje szerint.
A miniszterelnök Svájcra térve fontosnak nevezte az alpesi országot, amely "olyan, amilyen lenni akar, ugyanakkor nincs elszigetelve". "Tehát a saját identitás megőrzése nem feltétlenül vezet provincializmushoz. Svájc fontos pozitív példa" - mondta Orbán Viktor, aki úgy folytatta: ha Magyarország ott lenne, ahol Svájc, akkor "mi is semlegesek lennénk". "Ez a svájci luxus. Nekünk nem jár" - mondta.
