<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Kimarad a CBA és a Coop is.

Összesen 60 milliárd forintot akar beszedni idén a kormány a kiskereskedelmi láncoktól úgynevezett extraprofit különadó formájában. Mégpedig a bevételre számított eddigi adókulcsot megemelve: a csütörtöki kormányinfón kiderült részletek szerint leginkább a legnagyobbak, a külföldiek (Lidl, Spar, Tesco, Penny Market, Aldi, Auchan) érintettek, hiszen az ő bevételük tartozik a 100 milliárd forint feletti sávba.

„Nekik az eddigi 2,78 százalékról 4,1 százalékra növelik a profitadót, amit a már meglévő különadón felül kell kifizetniük” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hozzátéve: csak az extraprofit egy részét vonják el.  

Látványosan kimaradnak a felső csoportból a magyar hálózatok, amelyek közül több (például a Coop vagy a CBA) bőven oda tartozna, de döntően önálló cégekből álló laza vállalatcsoportokról van szó. (A CO-OP Csoport például tavaly 674 milliárd forintot ért el, de a benne lévő a Coop üzletlánc is 404 milliárd forintot.) Egy-egy ilyen hálózatban a többség általában franchise formában működik, s csak néhány éri el akárcsak a különadók második bevételi kategóriáját, a 30 és 100 milliárd forint közötti értéket. Ha meghaladja éves forgalmuk a 30 milliárd forintot, akkor idén az eddigi 0,4 százalék helyett már 1 százaléknyi extrapofit adót kell fizetniük.

Különböző okokból egyelőre nem ismeretesek a legnagyobb kiskereskedelmi láncok tavalyi pénzügyi eredményei, kivéve a Spar Csoportét. Több cégnél is eltérő időpontban zárják az üzleti éveket a naptári évtől, ezért nehéz az összehasonlítás. A Spar esetében azt tudjuk, hogy 792 milliárd forintos forgalommal zárta 2021-et, ezzel vélhetően feljött a második helyre a Lidl mögé. Ezt az adatot márciusban közölte a Spar Csoport, de a nyereségről akkor nem nyilatkozott és a teljes tavalyi pénzügyi beszámolója még nem nyilvános.

Akkor a cég vezérigazgatója azt mondta.
„Minden adót befizetünk, bár nem jön jól az újabb teher”

A Spar Csoportot várhatóan bizonyosan megelőzi idén a Lidl a bevételt tekintve, akárcsak 2020-ban, amikor 667 milliárd forintot mutatott ki, míg a Spar 630 milliárd forintot. A német diszkont lánc tiszta nyeresége vélhetően magasabb lesz, mint tavaly, amikor 28 milliárd forint volt. 

Nagy Márton szerint azért lehet extraprofitja a kiskereskedelmi láncoknak, mert nagyon megugrott a forgalmuk. Idén áprilisban év/év alapon 16 százalékos bővülést mértek a kiskereskedelemben – mondta. Egyúttal  szigorú ellenőrzéseket helyezett kilátásba arról, hogy áthárítják-e a cégek a most kivetendő új adót a vásárlókra. Megvizsgálják továbbá, hogy milyen a cégek költségszerkezete, szerinte a beszámolóikból kiderül majd, hogy mekkora extra profitjuk keletkezett.

Ágazati források egyértelműen jelezték lapuknak, hogy a nagy cégek vélhetően kivárnak majd, de úgy vélték, hogy nem lesz elviselhetetlenül nagy nekik a pótlólagos teher. Jelezték, ugyanakkor, hogy minden költségnövekedést be fognak építeni az áraikba, hogy saját profitelvárásaik teljesüljenek. Ha még az újabb adóval együtt is megéri nekik, akkor nem változtatnak politikájukon, de ha nem, akkor meghozzák a szükséges lépéseket. A lépések között lehet bizonyos fejlesztések elhalasztása vagy a hálózatbővítés lassítása. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.