<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Budapesten egyelőre alig van a középületeken ilyen eszköz, de szolár-térkép már készült. A betáplálás körüli huzavona viszont visszaveti az egész telepítési törekvést.

„Tízmillió négyzetméter napelem telepítésével nagyon jelentősen tudnánk csökkenteni Budapest károsanyag-kibocsátását és energia-függőségét. Ennek érdekében a Fővárosi Önkormányzat programot indított, amelynek célja a napenergia széleskörű elterjesztése és integrálása Budapest életébe” – mondta egy nemrégiben tartott tájékoztatón Kerpel-Frónius Gábor főpolgármester-helyettes. Egyelőre odáig jutottak, hogy egyes, a főváros tulajdonában lévő cégek telephelyein már vannak napelemek és más energiatakarékossági beruházásokat is végeztek, továbbá elkészült Budapest Szolár Térképe, amelyen a potenciális telepítési helyeket jelölték meg.

Többszáz olyan bérház van Budapesten, ahova azonnal felszerelhetnének napelemeket. Fotó:DepositphotosTöbbszáz olyan bérház van Budapesten, ahova azonnal felszerelhetnének napelemeket. Fotó:Depositphotos

A fővárosi program összesen 1500 megawatt teljesítményű napelem telepítésével számolt, ezekkel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg. Ez annyi, mint amennyi az összes budapesti lakos egy évi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. A napelem-program eredményeképp Budapest összes CO2-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne.

Az említett térképet bemutató eseményen rákérdeztünk arra, hogy milyen külföldi példák léteznek, amelyeket figyelembe vettek a tervezéskor. Kiderült, hogy számos nyugat-európai nagyvárosban jóval előbbre tartanak ezen a téren. Egyszerűen nagyságrendekkel jobban figyelnek az energiatakarékosságra és már jóval a mostani energiasokk előtt beindítottak különféle programokat. 

A budapesti városvezetők szerint az ezen a téren jól szereplő európai településeken az adott önkormányzat igen kiterjedt ösztönzőkkel támogatja a napelemek térnyerését, egyes államokban a közösségi forrásgyűjtéshez az állam is hozzájárul kedvezményekkel. Budapestnek azonban jelenleg a túlélésért kell küzdenie és mivel az energiatakarékosság össznemzeti ügy, a kormánynak is inkább támogatnia, semmint akadályoznia kellene ezeket a fejlesztéseket – mondták akkor a budapesti városvezetők. Azóta a kormány több olyan lépést is tett, ami pont ellentétes az általa korábban szavakban hangoztatott szándékokkal.

Tegyük hozzá, hogy bármilyen napelem-beruházás jelentősen növeli az adott ingatlan értékét. Ez a növekedés már a nyugati és a magyarországi ingatlanforgalmi statisztikákon is látszik. Sokkal keresettebbek a napelemmel felszerelt családi házak, a közvetítők 5-10 százalékos értéknövekedésről beszélnek egy napelemes beruházás kapcsán. Nyugat-Európában egyre több bérházra is felkerültek már ilyen eszközök.

Nézzünk néhány nyugati példát!

Barcelonában a napelemek telepítését többek között azzal ösztönzik, hogy három évre elengedik az adott épületre vonatkozó ingatlanadó 50 százalékát. Már több tucat ilyen telepítés volt, további százakat terveznek a közeljövőben. Kell is a sietség, mert 2030-ra a város a jelenlegi napelemes kapacitásokat ötszörösre akarja emelni mind a közszféra, mind a lakossági szektor beruházásain keresztül. Az önkormányzat az adókedvezményen kívül szakmai és műszaki tanácsadással, valamint a kivitelezők és a megrendelők közötti kapcsolatteremtéssel segíti az egyéni beruházókat és az energiaközösségeket.

Bécsben a helyi Wien Energie  energiaszolgáltató tíz évvel ezelőtt hozta létre első közösségi naperőművét, és azóta már összesen 28 ilyen egység termel tiszta energiát az osztrák fővárosban, illetve Alsó-Ausztriában. Az egyik ilyen erőmű a jobb kihasználás érdekében közös villamosenergia-hálózati csatlakozással rendelkezik a Wien Energie andlersdorfi szélerőműparkjával, amit az indokol, hogy a szélerőművek és a naperőművek ritkán termelnek egyidejűleg. Ezen kívül az erőmű mellé egy kis (körülbelül 200 kW kapacitású) villamosenergia-tároló rendszert is építettek, amely tárolja a termelési csúcsokból származó villamosenergiát, és amikor szükséges, betáplálja a hálózatba.

A modell lényege, hogy a lakosok részesedést vásárolhatnak az erőműben, és a megtermelt áram eladása után hozamot kaphatnak. Az energiaközösségektől eltérően itt nem pedig tulajdonrészt vásárolnak, azonban magát a telepítést és a működtetést nem ők, hanem valamilyen üzleti szereplő, jelen esetben a Wien Energie végzi.

Bécs következő közösségi naperőművének telepítése jelenleg zajlik a Bécsi Központi Temetőben. A megtermelt áram egy részét helyben használják majd fel: a temetkezési vállalat járműveit töltik fel vele. A Wien-Energie bécsi, illetve Alsó-Ausztria-i közösségi naperőműveiben eddig több mint tízezer ember 38 millió eurót meghaladó értékben vásárolt napelem-csomagokat.

Berlinben már évek óta fut az úgynevezett Solarcity program, ezzel az a cél, hogy a városban felhasznált áram egynegyedét napelemek termeljék 2050-re. Számításaik szerint a kiaknázható potenciál közel felét a kereskedelmi épületek, másik felét pedig a lakóépületek tetői adják. Azaz nem elég csak a piaci szereplők beruházásaira támaszkodni, a berlini lakosok részvétele is elengedhetetlen az átállásban.

A program egyik lényeges eredménye a tavaly bevezetett új szabályozás, amely értelmében az új épületet építőknek kötelező a tető legalább 30 százalékán napelemeket telepíteni. Az önkormányzat pénzzel és információval is támogatja a városlakók napelem-használatát: három évvel ezelőtt megnyitott tanácsadó-irodájukban ingyenes tanácsadást nyújtanak a napelemes rendszerek tervezéséhez. Elmondásuk szerint az ukrajnai háború kitörése óta megsokszorozódott az érdeklődés a napelemek iránt. 

A berlini városvezetés tavaly megvásárolta a városi áramszolgáltatót, így is biztosítva azt, hogy a hálózat fejlesztése összhangban legyen a berlini klímastratégia és a Solarcity program célkitűzéseivel. Egy városlakók által alapított energiaszövetkezet pedig szeretné elérni, hogy részesedést vásárolhasson a hálózatot üzemeltető cégben, hogy az állampolgárok közvetlenül is ráhatással lehessenek erre a stratégiai területre.

Párizs tíz évvel megelőzte Budapestet az adatgyűjtésben: már 2013-ban elkészült a háztetők interaktív napenergia-adatbázisa, amely az adott felületre eső éves besugárzás, illetve az esetleges árnyékoló hatások alapján határozza meg az adott épületen napelemekkel termelhető áram éves mennyiségét (kWh/m2/év). Az adatbázis színkódja segítségével a lakosok, üzleti szereplők és közintézmények egyaránt meg tudják határozni azt, hogy az optimális termelés érdekében a tető mely pontjaira érdemes napelemeket telepíteniük – írta a budapest.hu. 

Francia szakértők szerint ahhoz, hogy Párizs elérje 2050-ig a karbonsemlegességet, a háztetők ötödére kell napelemeket telepíteni. A 2016-os párizsi közösségi költségvetés tervezésekor az egyik javaslat a párizsi lakosok részéről az volt, hogy a francia főváros vonja be a lakosokat a fenntartható energiatermelésbe. A javaslatot 7000 párizsi támogatta, és ennek következtében a város számottevő forrásokat (eredetileg 2 millió eurót) különített el erre a célra. A pályázat 2018-as kiírását követően alakult szövetkezetté az addig egyesületi formában működő, több mint 300 tagot számláló energiaközösség, amely végül jogot nyert arra, hogy Párizs kilenc önkormányzati tulajdonban lévő épületének (iskolák, kollégiumok, sportközpontok) tetejére napelemeket telepítsen, és azokat a következő húsz évben működtesse. 

Ugyanebben az évben további hat szociális bérház tetejéről is megállapodás történt, így a közösség összesen 15 naperőmű telepítését vállalta. A teljes beruházás végül körülbelül 1 millió euróra rúgott, melynek kétharmadát fedezte a párizsi önkormányzat, a fennmaradó részt pedig részben kölcsönből, részben pedig a szövetkezeti tagok részvényvásárlása útján biztosította az energiaközösség. 

Ilyen energiaközösség másutt is működik, például Glasgowban, ahol nemcsak sok eső, de napfény is van, ha nem is annyi, mint a mediterrán térségben. Az egyik helyi ilyen közösség a GCE (Glasgow Community Energy), amelyik 2017 februárja óta a városi önkormányzattal közösen olyan önkormányzati fenntartású épületeket azonosított be, amelyek tetői alkalmasak a gazdaságos közösségi napenergia-termelésre. Végül két iskolát szemeltek ki, amelyek tetőit az önkormányzat 20 évre ingyen adta használatba az energiaközösségnek. Ezekre a GCE 2020 folyamán összesen 91 kW teljesítményű napelemet telepített. A két közösségi naperőmű a működés első évében 79 ezer kWh napenergiát termelt, 50 tonna CO2-kibocsátást váltva ki ezzel.

A GCE a teljes beruházási összeg (107 ezer font) körülbelül kétharmadát az SPEN energiaszolgáltató Sustainable Energy Fund-jának vissza nem térítendő támogatásából fedezte, a fennmaradó közel egyharmadot pedig egy áthidaló kormányzati kölcsönből biztosították, mely utóbbit a GCE a tagok részvényvásárlásából befolyt összegből rövid időn belül vissza is fizetett. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.