<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Hálózati betáplálás nélkül nem éri meg napelemet telepíteni. Vagy mégis? Ha az a napelem egyben a szél energiáját is hasznosítani tudná, akkor rögtön máshogy néznének ki a számok.

Mint ismeretes, a magyar kormány október végén gyakorlatilag egy tollvonással megszüntette a háztartási méretű kiserőműnek számító napelemeket telepítők számára a villamosenergia-hálózatba történő betáplálás lehetőségét. Aki nem adott be ilyen igényt október 31-ig, annak most határozatlan ideig várnia kell erre a lehetőségre, a rendelet ugyanis az „ideiglenes felfüggesztés” megszüntetéséről csak annyit mond, hogy erről majd a hálózat- és rendszerfejlesztés függvényében a technológiai és ipari miniszter határozhat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatára.

Ez azt jelenti, hogy a jelen helyzetben egyszerűen nem éri meg saját pénzből napelemet telepíteni, mivel a megtermelt energiát csak a háztartás pillanatnyi energiafelhasználásának kielégítésére lehet használni. Mivel a légkondicionáló-berendezéseken kívül egy háztartásban általában nem jó időben és a napsütéses órákban használják a legtöbb energiát, így a beruházás belátható időn nem térülhet meg. Az elméletileg 0 forintos önerőt igénylő állami támogatású napelemes projektekre pályázók számára is kérdéses, hogy érdemes-e a még kifizetni sem elkezdett pályázatokat a közben megemelkedett árak miatt önerővel kiegészíteni, ha nem tudják majd többlettermelésüket elszámolni, és levonni a villanyszámlájukból. Áthidaló megoldásként szóba jöhet, hogy valaki komolyabb kapacitású akkumulátorokat is telepít a napelemek mellé, de ezek is csak egy-két napra képesek elegendő áramot tárolni, a hosszabb borongós időszakok problémáját nem oldják meg.

Persze ha napsütés hiányában szeretne valaki megújuló energiát termelni, az is megoldható, például egy szélerőmű segítségével. Elméletben egy napelemekből és egy kisméretű szélerőműből álló rendszer a napos és a szeles napokon is tudja nagyrészt fedezni egy háztartás energiafelhasználását, így csak a szélcsendes és borús napokon szorulnánk rá az áramszolgáltatótól vásárolt villamos energiára.

Miközben Magyarországon a kormány hosszú évek óta gyakorlatilag betiltotta az ipari méretű szélturbinák telepítését, a háztartási méretben erre jelenleg is van lehetőség. A probléma azonban az, hogy a klasszikus szélkerekekhez Magyarországon kevés helyen van elég szél, és ha lenne is, akkor is a lakóépületektől legalább 150 méteres távolságra lehet ilyen építeni, és ennek ráadásul jó magasnak is kell lennie, mivel a szél a földfelszíntől legalább 10 méteres magasságban fúj megfelelő erősséggel. Azonban függőleges szélturbinákat akár családi házak tetőszerkezetére is lehet telepíteni, itt viszont az okozhat problémát, hogy a napelemek és a szélturbina együtt már nem férnek el jól, valamint két független rendszer esetén vezérlésüket is problémás lehet összehangolni.

Kombinált megoldás

Itt jön be a képbe egy francia startup, az Unéole fejlesztése. A cég ugyanis egy olyan, háztetőkre telepíthető energiatermelő berendezést hozott létre, amely kombinálja a napelemeket a szélturbinákkal. A fejlesztők számításai szerint az egybeépített, egyben telepíthet rendszer a csak napelemes panelekhez képest 40 százalékkal több energiát képes termelni, ez a többlet ráadásul zömmel azokban az időszakokban jelentkezik, amikor a napelemek éppen nem, vagy csak kevés áramot tudnak előállítani.

Egy tesztelés alatt álló Unéole-modul. Fotó: UnéoleEgy tesztelés alatt álló Unéole-modul. Fotó: Unéole

A fejlesztők arra is figyeltek, hogy a szélturbinák nagyon halkak legyenek, és azt is bemérették, hogy semmilyen káros elektromágneses sugárzást nem bocsátanak ki, így valóban gond nélkül telepíthető lenne az Unéole akár lakóépületek tetejére is. A rendszert már évek óta tesztelik több helyen is, és a tapasztalatok igen bíztatók.

„Megoldásunkkal kétszer-négyszer több fotovoltaikus panel telepíthető egy tetőszerkezetre, mint standard installáció esetén, mivel a paneleket egy négy méter magas acélszerkezetre helyezzük el, így ezek be tudják fedni a tetőn található egyéb struktúrákat is”

mondja Louis Dubar, a cég egyik vezető mérnöke, aki azt is elárulta, hogy a rendszer bármilyen, a kereskedelmi forgalomban kapható napelempanelekkel kialakítható, az egyes szélturbinák névleges teljesítménye pedig 2000 MW.

A rendszer további előnye, hogy a turbinalapátokat újrafelhasznált anyagokból készítenék el, ráadásul a telepítés helyszínéhez közel, minden bizonnyal valamilyen 3D nyomtatási megoldással, így a rendszer teljes környezetterhelési „lábnyoma” igen kicsi lehet.

Így nézne ki egy teljes tető, beborítva a hibrid nap- és szélerőműegységekkel. Fotó: UnéoleÍgy nézne ki egy teljes tető, beborítva a hibrid nap- és szélerőműegységekkel. Fotó: Unéole

Sajnos azért egyelőre még nem érdemes sietve megkeresni a céget, hogy ajánlatot kérjünk egy ilyen rendszerre. A tervek szerint az első, nem tesztüzemben felszerelt egységet jövőre telepíthetik Franciaországban, a környező országokban pedig majd csak 2024-ben tervezik az első telepítéseket. Ugyan a rendszer jól skálázható, de a mostani állapotában csak lapostetőkre, és azon belül is legalább 150 négyzetméteres területre telepíthető. Az ár is egyébként a cég közölt becslései szerint nem lenne túlságosan magas, hiszen négyzetméterenként nagyjából 300-500 euróra jön ki a telepítés teljes költsége, ez nagyjából összemérhető egy most Magyarországon telepíthető napelemes rendszer négyzetméterre vetített árával.

Érdemes lehet tehát figyelni a fejleményeket, hogy az Unéole vagy más cég elkezd-e ilyen kombinált paneleket lakossági vásárlók részére is forgalmazni, mivel ha valós körülmények között is bebizonyosodik az ígért, 40 százalékos teljesítménynövekedés a sima napelempanelekhez képest, az sokat javíthat a háztartási kiserőművek megtérülésére vonatkozó kilátásokon – akár engedélyezik a közeljövőben újra Magyarországon a hálózati betáplálást, akár nem.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.