Egy felmérésből az derült ki, hogy a világjárvány jelentősége még az erősen megosztott Magyarországon is elnyomja a pártközösség befolyását a Coviddal kapcsolatos kérdésekben. Ehhez a kutatás két, Coviddal kapcsolatos problémát elemzett. Azt, hogy az emberek aggódnak-e a járvány negyedik hulláma miatt, illetve, hogy beadják-e a harmadik oltást – derül ki Böcskei Balázs, az Idea Intézet kutatási igazgatója és Farkas Eszter, a Politikatudományi Intézet munkatársának közös új blogbejegyzéséből.
Az elemzők kitérnek arra, hogy Magyarországon a választók élesen polarizálódnak Orbán Viktor Fideszének hívei és az Orbán-ellenes ellenzék között, s mindez negatívan hatott Magyarország gazdasági termelékenységére és demokratikus intézményeinek stabilitására. Sőt, egy darabig még a Covid-jelenségre is.
Az Idea Institute, 2000 résztvevővel végzett felmérése 2021. július 22. és augusztus 1. közötti eredményei azt mutatják, hogy a világjárvány első hullámában a magyarok hajlamosak voltak követni az általuk preferált párt álláspontját a koronavírussal kapcsolatos kérdésekben. Azóta viszont kevésbé figyelhető meg a „partizán polarizáció”, mert a koronavírus egyre gyakoribb közegészségügyi problémává vált.
A felmérés szerint a kormányszavazók 46 százaléka „nagyon” vagy „inkább” tartott a negyedik koronavírus-hullámtól. Ezzel szemben 29 százalék állította, hogy egyáltalán nem félt tőle. Az „egyáltalán nem aggódók” aránya viszont magasabb volt az ellenzéki szavazók körében, mint a kormányzó Fideszre szavazók körében.
Az alábbi ábra a Fideszre szavazás és a harmadik Covid oltás iránti hajlandóság közötti összefüggést vizsgálja. Míg a Fideszre szavazók 35 százaléka állította, hogy szeretné a harmadik oltást, addig a nem Fideszre szavazók 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem hajlandó erre.
Az elemzők szerint érdekes módon két ellentétes tendencia körvonalazódott vizsgálataik során.
Egyrészt a partizán polarizáció nem befolyásolta a negyedik Covid-hullámtól való félelem mértékét, tehát nem osztotta meg a válaszadókat pártpreferenciáik tekintetében. Másrészt a válaszadók pártállása jelentős hatással volt arra, hogy beadják-e a harmadik oltást. Véleményük szerint ennek a különbségnek két oka lehet.
- az első, hogy a magyar kormány proaktív megközelítést alkalmazott a járvány kapcsán, nevezetesen a harmadik védőoltás fontosságával kapcsolatban. Valószínű tehát, hogy a kormánypárt támogatói nagyobb valószínűséggel hallgatnak a kormány üzenetére, és jobban bíznak benne.
- a második, hogy a koronavírus az emberek mindennapi életének részévé vált, s a politikai szereplők kommunikációja már nem különösebben befolyásolja a közvéleményt. Ráadásul az emberek ma már jobban tájékozottak a vírusról, ami megkönnyíti a független véleményalkotást.
Amerikában durva a megosztottság
A két elemző a tanulmányában egyébként érinti az Amerikai Egyesült Államokat is, mint nem éppen pozitív példát, ahol roppant erős a pártdinamika a koronavírus veszélyének és súlyosságának megítélésében. A Kaiser Family Foundation (KFF) szeptember végén közzétett jelentése szerint érdekes módon a faji és etnikai csoportok közötti vakcinázási arányok közötti különbségek gyakorlatilag eltűntek, miközben a politikai hovatartozást tükröző különbségek jelentősen nőttek.
Mindez a számok nyelvén így néz ki: a szeptember 13-22. között megkérdezett amerikaiak közül a 18-nál idősebb felnőttek 72 százaléka beoltatta magát, köztük a fehér amerikaiak 71 százaléka, a fekete amerikaiak 70 százaléka és a spanyolajkúak 73 százaléka.
Szemben a politikán alapuló különbségekkel: míg a demokraták 90 százaléka oltatta be magát, addig a függetlenek 68 százaléka és a republikánusok 58 százaléka.
Ezek az országos eltérések állami és megyei szinten is megjelennek a John Hopkins Egyetem adatai szerint. A 21 államból, ahol az oltások aránya meghaladja az országos átlagot, Joe Biden húszban nyert. A 29 államból, amely az országos átlagot alulmúlja, 24-ben Donald Trump nyert. A Biden és a Trump által megnyert megyék oltási aránya közötti különbség közben közel hatszorosára nőtt az áprilisi 2,2 százalékról szeptember közepére 12,9 százalékra.
„A politikai nézetek nem csak hogy erősen kapcsolódtak az oltási arányokhoz, de jelentős hatással voltak a COVID-19-es esetekre és halálozásokra is”
– írja a bmcpublichealth.biomedcentral.com.
A Trump felé hajló megyékben a COVID-19 megbetegedések és halálozások magasabbak voltak, mint azokban a megyékben, ahol Trump a szavazatok alacsonyabb százalékát kapta. Azokban a megyékben, ahol Trump a szavazatok kevesebb mint 25 százalékát kapta, a 100 000 főre jutó halálozási arány kevesebb, mint fele olyan magas volt, mint azokban a megyékben, ahol Trump a szavazatok 75 százalékát vagy annál többet kapta március 1-je között.
A lap szerint a megosztottság csökkentésének első és létfontosságú lépése a tudományos és egészségügyi szakértőkbe vetett bizalom helyreállítása, s ezt már Magyarországon is sok hiteles járványügyi szakember pedzegeti, köztük Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa is.
Ő egy januári online beszélgetésben kijelentette: „Feladatunk a hiteles tájékoztatás. Azt mondjuk, amit gondolunk és hiszünk, és nem azt, amit más hallani akar.”
Világjelenség
Azt már a colorado.edu cikke állítja, hogy amikor a COVID kezeléséről van szó, az emberek a pártot és a politikát eléhelyezik.
„Amikor egy általunk kedvelt politikus támogatja a COVID-19-politikát, támogatjuk azt. Ám amikor egy politikai ellenség pontosan ugyanazt a tervet támogatja, hajlamosak vagyunk ellenezni azt” – hivatkozik a lap egy január 18-án megjelent tanulmányra, amely Brazíliában, Izraelben, Olaszországban, Svédországban, Dél-Koreában és Angliában készült 13 ezer ember részvételével.
Leaf Van Boven, a pszichológia és idegtudomány professzora szerint ez a tanulmány azt bizonyítja, hogy amikor a COVID-19-ről van szó, ahogy más kortárs kérdéseknél is, az embereket sokkal jobban befolyásolja az, hogy kit képvisel a politika, mint az, ami a politika valójában.
A liberális és konzervatív válaszadók lényegesen nagyobb valószínűséggel támogattak egy politikai dolgot valamennyi országban, amikor azt mondták, hogy pártjuk elitje támogatja azt. Amikor pedig valamit úgy mutattak be, hogy mindkét politikai fél, sőt, még a semleges szakértők is javasolnak, az kapta a legtöbb támogatást.
"Sok helyzetben a politikai polarizáció fejfájást okoz, ami lelassítja a dolgokat. De ennek a világjárványnak az összefüggésében ez több százezer ember életébe kerül” – teszi hozzá Leaf Van Boven.
