Ma, amikor közel 1000 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, és 16 beteg hunyt el az előző napon, Dr. Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem epidemiológusa, járványügyi szakértője a Portfolió Budapest Economic Fórumán úgy fogalmazott:
„A negyedik hullámnak filmes szimbolikával élve három kimenete lehet. A Jó, a Rossz és a Csúf. Ha az oltások mellett nem védekezünk a jól bevált maszkhasználattal, távolságtartással, teszteléssel, kontaktuskutatással és karanténnal, akkor csak csúnyán tudunk kilábalni a pandémiából”.
Kifejtette, hogy a pandémia egészen addig folytatódni fog, és egészen addig vissza-visszatérnek a hullámok, amíg a populáció nagy része elég védetté nem válik. Mint mondta, már túl vagyunk azon, hogyan kezdődik egy pandémia, és ma már inkább az foglalkoztat mindenkit, hogy hogyan végződik.
„Nehéz belemenni, de még nehezebb kilábalni belőle, hiszen nehéz elérni a megfelelő immunitást, miközben még az emberek életét is védeni kell” – hangsúlyozta a szakértő. Szerinte jelenleg stagnálnak az oltottsági adatok, s míg az előző hullámok idején az emberek betartották a szabályokat, addig most már nem hajlandók erre.
Más ez a hullám
„Eddig három hullám zajlott le, amelyek több mint 30 ezer halálesettel jártak, de a negyedik hullám másként néz ki az előzőekhez képest. Most jóval kevésbé meredek a járványgörbe” – magyarázta Oroszi Beatrix.
Átoltottságunk jelenleg 59 százalék, harmadik oltásban a populáció 11,4 százaléka részesült. Összehasonlításképpen: Spanyolország átoltottsága már közel 80 százalék, a negyedik hullámban kevesebb a halálozás, mint a korábbiakban, s épp ezt várjuk az oltásoktól.
Magyarország azonban még a felfutás elején tart, de az már most látszódik, hogy nem olyan meredek a járványgörbe, mint a spanyoloknál, az angoloknál vagy az izraelieknél volt. Bár gyorsul a fertőzés terjedése (1,2 a reprodukciós ráta), mégsem nő a fertőzöttségi-halálozási mutató úgy, mint a spanyoloknál. Mi lehet ennek az oka?
Jó lenne egyből válaszokat adni erre, de egyelőre hipotézisek vannak. Lehet, hogy Magyarországon természetes úton többen szereztek védelmet, tehát nagyobb arányban védett a magyar lakosság, mint az oltások alapján gondolnánk. Az így immunizáltak pedig épp a fiatalok lehetnek, akik körében alacsonyabb az átoltottság. Ez megmagyarázhatja a járvány lassabb terjedését – jelentette ki a szakértő.
A harmadik oltás lehet a kulcs?
A Pfizer oltóanyagát vizsgálva látható, hogy idővel minden korosztályban csökken az immunitás, de a súlyos állapot kialakulását így is hatékonyan megelőzi a vakcina. Dr. Oroszi Beatrix úgy látja, a harmadik oltás kulcsfontosságú lesz a pandémia legyőzésében.
„Lehet, hogy a harmadik oltás nem emlékeztető oltás lesz, hanem része az immunizálásnak, azaz nem kettő, hanem három lesz az alapoltások száma. Ha ez bebizonyosodik, akkor több évig védettek lehetünk, s nem kell évről-évre oltatnunk”.
A negyedik hullám csúcsa után sem dőlhetünk azonban hátra, elnyújtott járványhullám is lehet belőle, aminek a fent vázolt három forgatókönyve lehet, az enyhébbtől a súlyosig.
„A legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében fontos visszahoznunk a már jól bevált szabályokat! Az pedig már jól látszik, hogy a vírus velünk marad, de nem pandémiás vírusként, mert le fog csengeni, ha okosan kezeljük” – hívta fel a figyelmet a járványügyi szakértő.
