Tavaly a második hullám, idén a negyedik hullám járványgörbéje emelkedik. Van egy óriási különbség azonban, hogy közel 6 milióan már megkapták a koronavírus elleni vakcinát. Megnéztük, hogy mindez látszódik-e a számokból is.
Több volt a fertőzött a második hullámban
A grafikonon jól követhető, hogy a 2021-es adatok mennyivel maradnak alatta a tavalyi második hullám napi fertőzöttségi adatainak. Ez alól két kivétel akadt. Az egyik szeptember 1-jén, amikor 8 fővel több fertőzöttet detektáltak a hatóságok, mint 2020-ban, a második hullámban. Szeptember 8-án ugyan megközelíti egymást a két görbe, de a másik kivétel mégis október 7., amikor a két görbe szintén találkozott. Ezen a napon meghaladta a negyedik hullám napi fertőzöttségi adatai a tavalyit, akkor 19 fővel több beteget jelentettek le. Ezt a két napot leszámítva a második hullám kezdetén volt több fertőzött, ebben a pillanatban 386 fővel kevesebb fertőzöttről adott hírt a koronavírus.gov.hu portál, mint tavaly ugyanezen a napon.
Kevesebb napi fertőzött idén
Meglepetésre augusztus 30-án még az idei fertőzésszám volt magasabb, mint a tavalyi, második hullámban mértek, ez azonban – minden bizonnyal az átoltottság növekedésének köszönhetően – teljesen felcserélődött. Azaz szeptember 11-ei fordulóponttal az idei fertőzésszámok tendenciózusan elkezdett alatta maradni a tavalyinak. Így jelen pillanatban 15 719 fővel kevesebb fertőzöttet tartanak nyilván, mint tavaly, ugyanezen a napon.
Összességében kevesebben halnak meg
A két év halálozási statisztikája már kicsit összetettebb képet mutat, de összességében kijelenthető, hogy a halálozás is kedvezőbb képet mutat a negyedik hullámban. Szeptember 5-6-án egyaránt 3-3 fő halt meg mindkét évben, majd a továbbiakban idén kevesebben hunytak el egészen szeptember 15-ig, amikor nagy ugrás volt tapasztalható. Idén 8 fővel többen haltak meg azon a napon, mint 2020-ban a második hullámban. Aztán szeptember 21-én és még október 5-én is meghaladta az idei halálozás a tavalyit, ám jelen pillanatban az idei, negyedik hullámos adat a kedvezőbb. Tavaly október 11-én 21, idén pedig 10 fő halt meg koronavírus következtében.
Fordulat a lélegeztetőgépen lévők számában
Augusztus 30-a a közös origó: mindkét évben egyaránt 7 főt kezeltek lélegeztetőgépen. Ám ezek után aggasztó és meglepő, hogy idén több beteg szorult lélegeztetőgépes kezelésre, mint a tavalyi második hullámban, amikor a kormány szigorú járványügyi szabályokat vezetett be, amelyeknek ma nyoma sincs. A tendencia egészen október 10-ig eltartott, amikor jelentős fordult állt be a pillanatnyi adatokban. A mai napon ugyanis gyökeres változás történt, hiszen míg tavaly október 11-én 138 fő, addig idén 109 fő van lélegeztetőgépen. Kérdés, hogyan alakul tovább ez a görbe október folyamán, hiszen láthatóan elindult a negyedik hullám, a delta variáns pedig főként az oltatlanok között terjed és okoz súlyosabb lefolyású betegséget. Az átoltottság ellenére is akkora nyomás helyeződik az egészségügyre, mint egy évvel ezelőtt.
Kevesebb a kórházban kezelt beteg
Bár augusztus 30-tól a 2021-es adatok a magasabbak, szeptember 9-én már a második hullám alatt marad, csak szeptember 14-én haladja meg ismét a tavalyi adatokat, de azt is csak minimálisan. Szeptember 18-ától azonban ismét felülkerekedik a tavalyi görbe, ami a mai napra egészen szét is nyílt. Jelenleg ugyanis 1252, míg tavaly 715 beteg feküdt kórházban középsúlyos, vagy súlyos koronavírus megbetegedésben.
Ami érdekesség, hogy most napi 13 ezer PCR-tesztet végeztek el a hétvégén, az összesített három napban, amelynek 5,2 százaléka lett pozitív, míg egy évvel ezelőtt ugyanezen a napon 10 203 tesztből 10,46 százalékánál mutatták ki a koronavírus jelenlétét. Azaz, annak ellenére, hogy az „alacsony tesztelések országa” vagyunk, reményeink szerint ez kezd változni, s többet tesztelnek, mint tavaly. Ezen túlmenően a pozitív minták számának alakulása is bíztató, hiszen a tavalyi pozitivitás felére csökkent a minták idei koronavírus-találata.
Különbség még ezen kívül az is, hogy:
- a kormány egy éve még az általános óvintézkedések betartására hívta fel a figyelmet, mint például a maszk használatára a zárt terekben és a tömegközlekedési eszközökön, hogy 23 óra után a vendéglátóhelyeket és szórakozóhelyeket bezárták. Fontosnak tartották a szociális távolság betartását, valamint a kézmosást, amelyről oly sokat beszélt Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív Törzs tájékoztatóin. De dübörögtek a hatósági házi karanténok is, amelyet a rendőrség rendelt el sokak számára
- tavaly október 1-jétől az iskolákban és óvodákban kötelező volt a kormány által biztosított lázmérőkkel a testhőmérséklet-mérése az intézmények kapujában, s ezen a napon 52 óvodában és 22 iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet, 185 osztálynál és 10 teljes iskolánál pedig digitális munkarendet a koronavírus-megbetegedések miatt. Idén ősszel is előfordult már, hogy osztályokat kellett bezárni és karanténba küldeni, ahol rendkívüli szünetet igen, ám digitális oktatást már nem rendelnek el a diákoknak
- ekkor már több, mint egy hónapja a kórházakban és az idősotthonokban látogatási tilalom volt érvényben
- hogy tavaly ilyenkor még csak álmodoztunk a vakcinákról, ma pedig már oltottsági napi adatokat is kapunk. Az idei kedvezőbb számok pedig a járványügyi szakemberek szerint is a közel 60 százalékos átoltottságnak köszönhető.
Összefoglalva jól látható, hogy az átoltottságnak köszönhetően a negyedik hullám sokkal laposabb és kiegyenlítettebb felfutású, mint a korábbi hullámok idején. Ez alól kivételként a kórházi kezelést igénylők és a lélegeztetőgépen lévők számát lehet említeni. A most terjedő delta variáns zömében az oltatlanok körében súlyos lefolyású betegséget is eredményezhet. Tehát az egy évvel ezelőtti és a mostani állapotot tekintve nem lehet azt mondani, hogy az egészségügyre kisebb terhelés hárulna most a negyedik hullám idején.
