Több forrásból megerősítést nyert, hogy az elmúlt 10 nap, vagyis a részleges mozgósítás bejelentése óta több mint 260 ezer orosz hagyta el hazáját, többségük hadköteles. A legtöbben, mintegy 100 ezren Kazahsztánba menekültek – közölte a kazah belügyminisztérium. Az EU határőrizeti szervezete, a Frontex szerint 66 ezren érkeztek uniós országokba az elmúlt egy hétben. A már korábban elmenekült tízezrekkel együtt bizonyosan meghaladja a 300 ezret az orosz menekültek száma. A menekülők egy részét közösségi szálláshelyeken, Lengyelországban mobil házakban helyezték el, de megjelentek már az uniós országok lakásbérleti piacán is, főleg a lengyelen.
Az ingatlan.com lapunk részére készített felmérése szerint az orosz érdeklődők Budapesten a belső kerületeket keresik (VI. VII. VIII. kerület), de tetszik nekik a XIII. kerület is. Vidéken Nyíregyháza és Sopron volt a célterület, de a főváros környékét is nézegették.
Nálunk egyelőre nem érzékelhető orosz roham, de próbálkozások azért vannak és még inkább lehetnek, ha az Oroszország szomszédjaiba menekültek nagyobb számban nyugatra veszik az irányt és át is jutnak a határokon. Ha lesznek ilyen megkeresések, az inkább először az AIRbnb lakásoknál fog megjelenni. Az oroszok, ahogy tavasszal az Ukrajnából érkezettek, az AIRbnb piacon eltöltött pár nap vagy egy-két hét alatt eldönthetik, hogy tovább mennek-e nyugatra vagy maradnak Magyarországon és akkor a hosszú távú lakásbérleti piacra váltanak.
„Nincs még orosz hullám és nem is valószínű, hogy lesz, mint tavasszal az ukrán volt” – mondta Legény Imre, az alberlet.hu ügyvezetője. Elképzelhetőnek tartja viszont, hogy nyugati cégek a még Oroszországban maradt külföldi alkalmazottak számára hosszabb távra keresnek a közeljövőben lakhatást Magyarországon. Ilyen megkeresésük már volt nem régiben, amikor egy távközlési cég 200 embert akart elhelyezni itt.
„A regisztrációnál kötelező megadni az állampolgárságot, ezért kiderül, ha valaki Oroszországból jön. Egyelőre nem tapasztalunk ilyet, de nem kizárt, hogy lesznek” – tájékoztatott Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének vezetője.
Információi szerint Budapesten még mindig elég sok olyan afrikai diák van, aki a harkivi körzetből menekült el tavasszal, nekik segélyszervezetek foglaltak szállást egészen nyárig. Ám a turisztikai főszezonban már annyira felmentek a bérleti díjak, hogy nem tudták fizetni nekik a lakhatást. "Most, hogy lecsengett a főszezon, megint megjelenhetnek a mi piacunkon”- vélekedett.
Szerinte egyébként az AIRbnb-vel foglalkozó szálláshelykiadók akár profitálhatnak is a szuper gyenge forintból, hiszen az ügyfélkörükbe tartozó külföldiek, az általában dollárral rendelkező oroszok is, olcsóbban lakhatnak itt, mint Nyugat-Európában és az infláció ellenére is még mindig kicsit olcsóbb az élelem és a szolgáltatások.
Danóczy Balázs, a Rentingo közösségi albérletkereső portál ügyvezetője szerint a hosszú távú bérleti piacon megismétlődhet a járvány előtti helyzet, amikor a bérleti díjak nagyon elszakadtak a kereslettől. Most azonban az infláció és a rezsipánik miatt egyre nő a bérlő megtalálásának ideje. Folyamatosan nyílik az olló a díjak és a bérlők nettó keresete között. A potenciális bérlők döntéseiben hátrébb sorolódott a lakhatás minősége, először az élelmiszer jön.
„A bérbeadóknak kötelező megjelölniük, hogy mennyi lesz a várható havi rezsi. Ez valójában egy ígéret, hiszen csak a múltbéli fogyasztásról szóló dokumentumokat tudják megmutatni” – mondta.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy ha bérlők vagyunk, akkor gyorsan tisztázni kell, hogy az ingatlant érinti-e a rezsidíj változás. Meg kell győződni arról, hogy a mérőórákat át lehet-e írni a bérlő nevére vagy a bérbeadó nevén maradnak. Tájékozódjunk, hogy a közös költség változott-e szeptembertől, várható-e valamilyen felújítás a házban vagy a lakásban.
Bérbeadók terhei
A hosszú távú bérbeadást magánszemélyként 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, amit két módon fizethetünk meg. Nem tételes elszámolás esetén a bevétel 90 százaléka után kell levonni az szja-t, tételes költségszámolásnál pedig a tételesen nyilvántartott számlákat vonjuk le a bevételből, és ez az összeg képezi az szja alapját.
A portál vezetője megerősítette, amit lapunk is többször megírt, hogy a bérbeadók továbbra is az inflációhoz és az alapkamathoz igazítják hozamelvárásaikat, s nem meglepő módon ez további díjemelést fog hozni.
De nézzük, milyen piaci árakkal találkozhatnak itt a külföldiek, köztük az orosz menekültek!
A fővárosban most 200 ezer forint az átlagos bérleti díj. A három legdrágább kerület az V., a II. és a XII., ezekben a városrészekben 245-280 ezer forint az átlaglakbér. A XXIII. kerület a legolcsóbb 135 ezer forintos összeggel, utána következik a X., a XV., a XVIII., a XIX., XXI. kerület egyaránt 150 ezer forintos bérleti díjjal. Budapesten a 150 ezer forint alatti albérletek aránya a tulajdonosok kínálatában 24 százalékot tett ki szeptember végén, az V. kerületben 8 százalékos, a XXIII.-ban azonban 70 százalékos volt a részesedésük.
Az országos átlagot nézve augusztusban 24,8 százalékkal magasabbak voltak a bérleti díjak, mint egy évvel korábban. Budapesten pedig 23,4 százalékos volt a növekedés a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Júliushoz képest országosan 1,5 százalékkal, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, ez pedig jelentős lassulás a júliusi 2,3 és 3 százalékos havi áremelkedéshez képest.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte: “Az albérletárak hosszabb távon és az infláció hatását is figyelembe véve még a járvány előtti szinten vannak. Ez abból látható, hogy a 2015-höz képest reálértéken 2019 végén 30 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek, míg idén augusztusban 25 százalékkal haladták meg azt a szintet.”
Jótanácsok
Ha megtaláltuk az ideálisnak tűnő ingatlant, érdemes ellenőrizni, hogy a bérbeadó valóban az ingatlan tulajdonosa, illetve haszonélvezője-e, esetleg annak meghatalmazottja, ehhez akár a tulajdoni lapot is lekérhetjük. Évente egy lekérdezés ingyenes. Közjegyző előtt aláírt bérleti szerződést kössünk, ezzel későbbi jogvitákat akadályozhatunk meg.
