Jelenleg abban a különleges helyzetben vagyunk pár napig, hogy egyszerre van háborús és járványügyi veszélyhelyzet, miközben a koronavírus-számokat már csak hetente egyszer közlik. Utánajártunk, mennyiben más a szomszédban dúló háború miatt elrendelt veszélyhelyzet a járvány miatt elrendeltnél, és megnéztük, van-e még olyan ország, mely indokoltnak tartotta ennek bevezetését.
Háborús veszélyhelyzet Magyarországon – mit jelent mindez?
Megkerestük Pásztor Emesét, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének projektvezetőjét kérdéseinkkel. A szakember azon kérdésünkre, hogy milyen körülmények szükségesek a háborús veszélyhelyzet elrendeséhez, úgy fogalmazott, hogy erre az Alaptörvény új módosításának indokolásából következtethetünk. Eszerint Magyarország területén kívül, Magyarországgal szomszédos államban kell a háborús helyzetnek vagy a humanitárius katasztrófának fennállnia. A „háborús veszély” önmagában nem háborús helyzet, ténylegesen meg kell valósulni háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni. Az viszont, hogy a szomszédos országban háborús cselekmények történnek, nem jelenti azt, hogy ezeknek ténylegesen súlyos hatása jelentkezik Magyarországon, illetve ezek bekövetkeztének reális a veszélye – tette hozzá.
"A veszélyhelyzetet csak ilyen hatások indokolhatják, de még ha az Ukrajnában zajló háborús cselekményeknek humanitárius vagy gazdasági hatásai jelentkeznek is Magyarországon, azt a kormány nem indokolta meg, hogy ez miért teszi szükségessé a rendeleti kormányzást, tehát azt, hogy törvényeket rendeletekkel írjanak felül"
- jelentette ki.
Sokszor arra használják a veszélyhelyzetet, ami nem is indokolt
Pásztor Emese szerint azt ezen a ponton még nehéz megmondani, hogy a gyakorlatban mit jelent majd a veszélyhelyzeti kormányzás, de a koronavírus-járványra tekintettel elrendelt veszélyhelyzetben azt láttuk, hogy a veszélyhelyzetet sokszor olyan célokra használták, amelynek nem volt köze a járványkezeléshez - ilyen volt például a pedagógusok sztrájkjogának kiüresítése.
A fő probléma, hogy nem tudjuk, mit takar majd ez a gyakorlatban, mert az Alaptörvény nagyon széles körben engedi meg a kormánynak, hogy törvényektől eltérjen, az Alkotmánybíróság pedig nem képes arra, hogy ellentartson. Még ha az akarat meg is van, az AB lassú eljárása nem alkalmas arra, hogy az alapjogsértő veszélyhelyzeti rendeleteket azonnal megsemmisítse.
Jogilag nem indokolt a jelenlegi veszélyhelyzet
Nincs jogi magyarázat, amely a mostani veszélyhelyzet kihirdetését indokolná – fogalmazott a projektvezető.
Az Alaptörvény eddig is foglalkozott a háború kérdésével, eddig is voltak különleges jogrendek, amelyek lehetővé tették, hogy háborús veszély vagy külső fegyveres támadás veszélye esetén lépni lehessen. Ezeknek a különleges jogrendeknek viszont nem álltak fenn a feltételei, ezeket most nem lett volna indok működésbe hozni.
A kétharmados többség birtokában a kormány bármilyen törvény módosítását megszavaztathatja, adott esetben akár 1-2 nap leforgása alatt, arra pedig nem adott magyarázatot, hogy az Ukrajnában zajló háború elsődlegesen gazdasági következményei miért indokolják kényszerítő szükségességgel, hogy a parlamentet megkerüljék.
A kormány számára a veszélyhelyzet egyszerűen kényelmes, mert így még vitára sem kerül sor a parlamentben, ezért az ellenzéki képviselők kérdéseire sem kell válaszolni a korlátozások bevezetésekor, és a döntéshozatal teljesen a nyilvánosságtól elzárva történhet.
A háború végéig biztosan maradhat a veszélyhelyzet
Azzal kapcsolatban, hogy meddig tarthat a veszélyhelyzet, Pásztor Emese úgy fogalmazott, hogy addig tarthat, amíg az elrendelésére okot adó körülmények fennállnak – tehát amíg a háború tart, a veszélyhelyzet is fenntartható, viszont ami igazán nyugtalanító, hogy ezt a veszélyhelyzetet olyan indok miatt rendelték el, ami a múlt héten még nem is létezett.
„A veszélyhelyzet két éve folyamatosan tart, a fő probléma a különleges jogrend állandósulása, ami így már nem különleges, hanem az új normális. Ezt viszont a parlamenti nyilvánosság teljes leépítése és az alapjogok korlátozásának széleskörű lehetősége miatt nem lehetne megengedni.”
Más-más elnevezések a különböző országokban
Szükségállapot - rendkívüli állapot - háborús veszélyhelyzet. Az országokban különböző elnevezéssel illethetik a speciális, hosszabban elhúzódó szituációt, s még eltérések is vannak ezek értelmezésében. A parlament.org.ua (amely két évvel ezelőtt 30 ország rendkívüli állapotát elemezte, köztük Magyarországét is), szerint mindenesetre a szükségállapot olyan jogi rendszer, amelyet akkor vezetnek be, ha az állam a fennálló fenyegetéseket más, szokásos eszközökkel nem tudja megszüntetni. Ez szélsőséges intézkedés.
A legtöbb elemzett országban a rendkívüli állapot bevezetésének eljárása nem különbözik az ostromállapot vagy a hadiállapot elrendelésétől. Vagyis a rendkívüli állapot egyenlő a hadüzenettel – cizellálja tovább a bejelentés súlyát. Azt is hozzáteszik: A szükségállapot egyik fő intézkedése az alkotmányban biztosított jogok és szabadságok korlátozása.
Körbenéztünk, hol van még háborús veszélyhelyzet Magyarországon kívül.
MOLDOVA
A moldovai parlament február 24-én, mikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, egyből megszavazta a 60 napos rendkívüli állapotot, utalva arra, hogy a második világháború óta ez a legnagyobb támadás egy európai állam ellen. Április 12-én aztán meghosszabbították a szükségállapotot, de esetükben érthető is, hiszen rendre felmerül, hogy az oroszok következő célpontja akár Moldova is lehet.
„A moldovai vezetés ígéretet tett arra, hogy a rendkívüli állapot közepette nem él vissza a hatáskörével” – jelentette ki Natalia Gavrilita modovai miniszterelnök.
"A rendkívüli állapot egy kényszerintézkedés, amelyet az ukrajnai válság következményeinek minimalizálása érdekében hajtunk végre. Moldávia polgárai így biztonságban érezhetik magukat, mert lesz egy gyors döntéshozatali eszközünk - a sürgősségi bizottság. De a hagyományos döntéshozatali mechanizmus, a parlament is elérhető marad” – tette hozzá Gavrilita.
OLASZORSZÁG
2022. március 1-december 31-ig szükségállapotot hirdettek az olaszok, amelynek célja az ország területén tartózkodó ukrán lakosság segélyezése és megsegítése a folyamatban lévő súlyos nemzetközi válság következtében. Olaszországban a COVID-19 világjárvány miatt 2020 márciusában életbe lépett rendkívüli állapotnak 2022. március 31-én kellett volna véget érnie, de Magyarországhoz hasonlóan váltotta egymást a két veszélyhelyzet. A különbség annyi, hogy az olasz parlament az Ukrajnának küldendő katonai eszközök, anyagok és felszerelések átadása miatt hirdetett szükségállapotot.
LENGYELORSZÁG
Február 24-én Lengyelország rendkívüli készenléti állapotba helyezte hadseregét. Az ukrán menekülteket segítő intézkedések egyébként pártokon átívelő támogatást élveznek Lengyelországban, de március 10-én vitákat váltott ki, mert a kormány a törvényjavaslatba olyan záradékokat is be akart építeni, amelyek mentelmi jogot biztosítanak a tisztviselőknek az államháztartási törvények alól, amikor rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos döntéseket hoznak.
A lengyel kormány szerint ez egy hagyományos intézkedés a tisztviselők érdekében, akiknek nehéz körülmények között kell gyors döntéseket hozniuk. A mentelmi intézkedések széleskörű változatát – beleértve a járványhoz kapcsolódó intézkedéseket is – a Szejm szigorúan elutasította. Ugyanakkor egy szűkített változatot, amely csak a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos dolgokra vonatkozott, elfogadták.
A trancparency.org szerint nem ez az első eset, hogy a lengyel kormány a válságot arra használta fel, hogy törvényeket hozzon és olyan rendeleteket hajtson végre, amelyek lehetővé teszik a korrupciót.
CSEHORSZÁG
Az országban március 4-én hirdettek rendkívüli szükségállapotot a háborús menekültek és a nekik azonnali segítséget nyújtók számára, de ez nem érinti a Cseh Köztársaság állampolgárait, azaz nem azonos a Magyarországon kihirdetett rendkívüli állapottal. Ezt június végéig meghosszabbították, s Petr Fiala miniszterelnök szerint ez lesz az utolsó hosszabbítás.
SZLOVÁKIA
Február 26-án rendkívüli állapotot hirdettek a nagyszámú menekült miatt.
LITVÁNIA
Február 24-március 10. között rendkívüli állapotot hirdetettek az országban.
"A rendkívüli állapot célja a közbiztonságot fenyegető súlyos fenyegetés kezelése... válaszul az Orosz Föderációban és a Fehérorosz Köztársaságban előforduló esetleges zavargásokra és provokációkra, amelyekben nagyszabású katonai erők is részt vesznek" - mondta Ingrida Simonyte litván miniszterelnök, aki szerint a lépés nagyobb rugalmasságot biztosít a hatóságoknak, hogy "reagáljanak bármilyen infrastrukturális vagy kiberbiztonsági vészhelyzetre".
Ezek után, végignézve azokat az országokat, ahol bármilyen rendkívüli intézkedéseket hoztak, kiderül, hogy ezek főként a menekültekkel és az ellátásukkal vannak összefüggésben, de általános és mindenre kiterjedő veszélyhelyzetet nem hirdettek, mint Magyarországon. Ellenben Orbán Viktor háborús veszélyhelyzeti bejelentésében még csak említésre sem kerültek az ukrán menekültek, csak a fenyegető globális éhínség miatt potenciálisan kialakuló migrációt említette, mint lehetséges jövőbeli veszélyt.
