Alig egy évvel ezelőtt, 2022 júliusában került eleinte enyhe, majd egyre meredekebb emelkedőre a magyarországi infláció. Az átlagkeresetek, valamint a valós bérhelyetez sokkal pontosabban mutató medián bérek pedig kétszámjegyű növekedésben voltak 2022-ben és az idén is. A vásárlóerő azonban ezek eredőjeként csökkent. Hogy pontosan mennyivel, azt a fizetések és az infláció alakulásából számolt reálbérindex mutatja a legjobban.
Fogyóban a "vevők ereje"
A reálbéreknél pedig a többéves emelkedés után tavaly tavasszal történt a fordulat, onnantól ugyanis egyre visszafogottabb lett a növekedés üteme, tavaly szeptemberben pedig már negatív előjelet kaptak. Másként fogalmazva, az áprilisi közel 7 százalékos reálbércsökkenés azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb elkölthető pénz marad a háztartások költségvetésében.
Mivel a reálbérindex alapján fogyóban van a vásárlóerő, ezért a boltokban is kevesebb terméket vásároltak a háztartások. A fenti interaktív adatgrafikonon jól látszik, hogy a reálbérek csökkenésével párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom volumene is lejtőre került. Fontos, hogy volumenről van szó, nem pedig a kiskereskedelmi forgalom értékéről, az ugyanis pont a megugró infláció miatt emelkedést mutat. A hivatalos adatok szerint az idei év első négy hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összege 13 százalékkal 5633 milliárd forintra nőtt, miközben a volumenindex csökkent. Nagyon leegyszerűsítve, drágábban, kevesebb darabszámú termék került a háztartásokhoz.
A korábbi években, amikor alacsony infláció mellett tempósan nőttek a bérek, akkor a kiskereskedelem jól szerepelt. Felfelé meneteltek az nem élelmiszerek csoportjába tartozó termékek, ezen belül a drágább, úgynevezett tartós fogyasztási cikkek, ezek közé tartoznak például a bútorok, az elektronikai eszközök, a nagyobb háztartási gépek vagy éppen az autók. A KSH-adatok szerint a bútorok és műszaki cikkek forgalmának volumene az idei év első négy hónapjában 17 százalékkal esett vissza, az iparcikk jellegű vegyes termékeké több mint 14 százalékkal csökkent, a könyvek, számítástechnikai és egyéb cikkek forgalma pedig 4 százalékkal mérséklődött.
Mi várható?
Az még kérdés, hogy mikor kerül emelkedőre a kiskereskedelem, az biztos, hogy komolyabb, tartós növekedéshez az kell, hogy az infláció lelassuljon, a fizetések pedig masszív pluszban maradjanak.
Ez a forgatókönyv kellene ahhoz, hogy a reálbérek újból pozitív előjelet kapjanak és ott is maradjanak. Ha ez összejön, akkor fokozódhat a vásárlóerő, egyúttal visszatérhet a vásárlási kedv, ami a kiskereskedelemnek lendületet adhat, a belső fogyasztások élénkülése pedig a GDP-re is kedvező hatással lenne.
Megjegyzés: A fenti interaktív adatgrafikonon a fizetéseknél látható tavaly februári kiugró értéket az úgynevezett fegyverpénz magyarázza, amely abban a hónapoban jelentősen hozzájárult a növekedéshez. A kiskereskedelmi forgalom tavaly tavaszi hónapokban látott megugrása pedig azzal magyarázható, hogy a háztartások az akkor kapott extrapénzek, például a válsztások előtti szja-visszatérítések egy részét a boltokban költötték el.
