Az építőipari termelők kilátásait összegző mutató szeptemberben 8 ponttal emelkedett havi összevetésben, s így az ágazati bizalmi index 20 havi csúcsára ért fel – a jelenlegi várakozások lényegében megfelelnek a járványt közvetlenül megelőzőknek. Szeptemberben mind a magas-, mind a mélyépítő cégek kilátásai javultak – közölte lapunkkal a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelyik rendszeresen szondázza az építőipari cégeket.
Ám még mielőtt rózsaszínbe váltana a klaviatúránk, gyorsan ide tesszük: az építőipar számára a két legfontosabb növekedési korlát továbbra is a munkaerőhiány, illetve az anyag- és kapacitáshiány. Egyikben sincs érzékelhető javulás, s mindkettő közvetve hozzájárul a magas végső árak fennmaradásához. A legnagyobb elszenvedői ezeknek – a vásárlókon kívül – a kisebb és közepes kivitelezők, amelyektől az itteni nagyok és a külföldön működő vállalkozások elszívják a munkaerőt és lekötik előlük az alapanyagok javát.
Kicsit részletesebben: a GKI szakértői azt állapították meg, hogy havi alapon az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos ágazati megítélés és a rendelésállományok értékelése is jelentősen, míg a foglalkoztatási várakozások enyhén javultak.
A KSH egyébként intenzív megbízás-növekedésről számolt be, amikor az általa mért legfrissebb, vagyis a júliusi adatokat közölte. Kiderült, hogy a vállalatok július végi szerződésállományának volumene 19,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. Bár a hivatal nem írta, de vélhetően a tavalyi alacsony bázis miatt, a trend egyébként már a tavasz végétől növekvő.
Az áremelési törekvések intenzitása - hosszabb időszak emelkedése után – augusztusban és szeptemberben is csökkent. Magyarul, kevesebben és kevesebbet akarnak tovább lendíteni az árakon. A kormányzat építőipari áremelkedést fékezni szándékozó intézkedései eszerint nem hatástalanok - vélte a GKI. Ugyanakkor ha a vásárló elmegy egy építőanyagokat forgalmazó kereskedéshez, akkor csökkenést sehol sem lát és erre nem is igen számíthat, bár a kormányzati kommunikáció ezt sejteti. Elegendő itt utalni a különféle hatóságok razziáira. A GVH épp a napokban zárta le a téglapiaci vizsgálatát. Ebben arra hívták fel a figyelmet, hogy sokszor nem maga a tégla drágult nagyon, hanem a kiszállítása, ezért érezheti a vásárló, hogy úgymond "mindennek emelkedik az ára".
Továbbra sincs akkora kínálatbővülés, hogy ez az anyagárak mérsékléséhez vezetne. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ugyan külföldi importot sürget, amíg nem épülnek fel a kívánt magyarországi gyárak, de erről nem jöttek hivatalos hírek, legfeljebb erre vonatkozó szándék. Néhány kereskedő az októbertől érvényes exportkorlátozás nyári bejelentése után pár nappal saját kivitelének a visszafogásáról adott hírt, de ez sem hatott. S minthogy a beruházások éppen mostanában pörögnek fel, az építőanyagok kereslete nemhogy apadna, inkább bővül, ami fenntartja a magas árakat és további növekedést vetít előre.
Kik járnak jól ebben a konjuktúrában? Elsősorban a magasépítő cégek, vagyis azok, amelyek különféle csarnokokat, gyárakat, logisztikai központokat húznak fel. Itt egyebek mellett a Market Zrt., a WHB Kft. és a KÉSZ Csoport jutott nagy megrendelésekhez. Ugyancsak jól megy már évek óta a kormányhoz közeli infrastruktúra kivitelező vállalatoknak (Mészáros és Mészáros Kft., Duna Aszfalt Zrt., Magyar Építő Zrt., A-Híd Zrt., Bayer Construct, ZÁÉV Zrt., Colas Alterra Zrt.), köztük is leginkább a stadion-és útépítőknek, de ne feledkezzünk meg a hídépítőkről sem.
Jöjjön néhány friss példa!
Veszprémben a napokban adták át az új jégcsarnok első ütemét a VEMÉVSZER Kft. kivitelezésében, ez egymilliárd forintos TAO támogatásból valósult meg. Budapesten pár napja már használják a Hungexpo 55 milliárd forintért elkészült új kongresszusi központját és pavilonjait, itt a KÉSZ csoport volt a fővállalkozó, Debrecenben pedig letették a kínai Semcorp 65 milliárd forintért épülő fóliagyártó üzemének alapkövét.
Gödön folytatódik a Samsung óriásberuházása, betonoszlopokból egész erdőt látni, ha elhaladunk a Vác felé tartó főúton. A Fejér megyei Iváncsán a Market gőzerővel építi a koreai SK Innovation akkumulátorgyárát, az a beruházás 681 milliárd forintba kerül. Balatonfüreden két nagy akció is zajlik: az Appeninn Nyrt.-hez került Solum-Invest beruházásban új kikötőépület és mellette egy nagy hotel épül, a projekt 5,2 milliárd forintos állami támogatást kapott. Egy másik fejlemény, hogy a Paralelbau Kft. folytathatja menetelését a városban: ez a cég építheti meg az új konferencia-és rendezvényközponthoz kapcsolódó mélygarázst, a központ és a garázs összesen nettó 2,8 milliárd forintba kerül. A kft. már előzőleg hozzájutott egy 80 szobás hotel kivitelezéséhez a füredi kemping területén.
Néhány nagy generálkivitelező cég a lakáspiacon tudta felpörgetni a tempót, de ezek is szenvednek amiatt, hogy nincs elegendő és jó szakember. Számottevő, hogy olyan nagyobb ingatlanfejlesztők is beszálltak a lakáspiacba, amelyek eddig csak irodaházat, bevásárlóközpontot vagy raktárat építettek. Köztük van például a belga Atenor, amelyik Buda déli részén fog több ezer otthont építeni.
Fontos változást hozott az elmúlt pár hónap a tekintetben, hogy a népszerű budapesti kerületeken kívül több beruházás is indult a vezető megyeszékhelyeken. Az Otthon Centrum megyei jogú városokat érintő összegzése szerint a harmadik negyedévben már 19 százalékkal több projektbe vágtak bele, mint a pandémiával terhelt 2020-as esztendő azonos időszakában.
Összesen 281 társasházi projekt volt elérhető, ezekben 7 100 új lakás épült és ebből 3 247 lakás, az épülő állomány 45,8 százaléka volt szabad.
A sok ipari üzem megjelenése most kezdi igazán fellendíteni a debreceni lakásberuházásokat, második számú városunk a projektek számában vezet, mögötte Szeged áll, Győr a harmadik. A napfény városa az elmúlt két évben zárkózott fel az élmezőnybe, korábban az átlagnál kevesebb új társasházi építkezés kezdődött ott, míg a járműipari fellegvárban inkább közepes méretű projektek indultak.
A projektszámok mellett azonban az árak is emelkedtek: egy négyzetmétert a megyeszékhelyeken 694 ezer forintos középértéken kínálnak, ami 12,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi átlagárnál. A legdrágább Székesfehérvár, ami trendfordulót mutat: a városban mért 892 ezer forintos átlagos négyzetméterár először magasabb, mint a sokáig élen álló Debrecené, ahol ez az érték most 873 ezer forint, míg a harmadik legdrágább város Veszprém 781 ezer forintos fajlagos árával. A legolcsóbb város Hódmezváráshely átlag 438 ezer forinttal, ezután Nyíregyháza következik 508 ezer, és Eger 513 ezer forinttal. A legolcsóbb lakóprojekt Zalaegerszegen épül 350 ezer forintos kínálati négyzetméterárral.
