Bár minden vállalkozó, gazdálkodó köteles befizetni az évi ötezer forintos kamarai hozzájárulást, annak sorsa ismeretlen. Két éve a cégek által „Parragh-adónak” nevezett kötelező befizetést már nem a területileg illetékes kamarának, hanem közvetlenül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) kell átutalni. A pénz elosztása viszont nem változott, annak 90 százaléka a területi kamaráé, míg 10 százalékával a Parragh László vezette MKIK gazdálkodik.
Fotó: Mfor / Izsó Márton Artúr
A kamara 2022-ig terjedő éves beszámolóit átvizsgálva az látható, a szervezet évről évre egyre jelentősebb bevételt könyvelhet el a hozzájárulásokból neki járó 10 százalékok révén. A 2016-os 330 millió forint 2018-ra átlépte a 400 milliót, a legjelentősebb ugrást azonban 2021-ről 2022-re produkálta: a csaknem 459 milliós, hozzájárulásokból származó bevétel 650 millió fölé nőtt. Megjegyzendő, a bevételek között elkönyvelt, de meg nem fizetett hozzájárulások összegei, melyeket a kamara az aktív időbeli elhatárolások között tart nyilván, a hozzájárulásból származó bevételek 16-20 százalékát teszik ki. Ám ha ezeket a nem realizált pénzbevételeket nem vesszük figyelembe, akkor is éves szinten 300-400 millió, míg 2022-re több mint 538 millió forintnyi jóváírás érkezett az MKIK számlájára a gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók befizetéseiből. Ez a kamara teljes árbevételének korábban 35-40 százalékát, 2022-ben azonban már több mint 50 százalékát tette ki. (A 2023-as beszámoló csak május végén fog elkészülni – a szerk.)
A kiadási oldalon viszont megtaláljuk a NER holdudvarát. Az 5 millió forint feletti közpénzek felhasználását nyilvántartó szerződéslistában már 2016-ban felbukkant a Trinity International Communications Kft. Ha a név pillanatnyilag nem mond semmit, az nem véletlen, ugyanis már kikopott a közbeszédből. Pedig korábban napi szinten lehetett találkozni vele, ez ugyanis az Orbán-kormány által kegyelt, közpénzekkel kitömött egyik kommunikációs cég, melynek vezetője Kuna Tibor volt. 2016-ban a Trinity Kft. 153,2 millió forintos szerződést kötött „marketingkommunikációs kampány szervezése és lefolytatása, médiatervezési, médiafoglalási feladatok” megnevezéssel, mely feladat 2017 májusának végéig tartott. Kuna később olyannyira kegyvesztett lett a NER-en belül, hogy fiktív számlák befogadása miatt eljárást is indítottak ellene, a férfi az ügyészségen beismerő vallomást tett.
De kommunikációra a NER rendszerén belül számolatlanul folyhat el a közpénz. 2018-tól a Kuna-cég helyébe ki más is léphetett volna, mint a kék óriásplakátok koronázatlan királyának, Balásy Gyulának a cége, a New Land Media Kft. Balásy már ebben az évben 168,2 millió forintra szerződött Parraghékkal médiakampány lebonyolítására az év októberére és novemberére, melyet 2019-ben egy 85,5 milliós, ugyanilyen témájú szerződés követett, ez a kampány szeptembertől decemberig tartott. A legzsírosabb szerződést Balásyék 2021-ben kötötték a kamarával: 2021 májusától 2022 márciusáig tartó „konzorciumi szintű komplex kommunikációs- és médiaügynökségi feladatok ellátása” megnevezéssel futott egy szerződés, melyben a New Land Media mellett megjelent Balásy másik, vállalkozása, a Lounge Design Kft. is.
Ennek a szerződésnek az értéke potom 442 millió forintra rúgott, miközben a gazdálkodók által ténylegesen befizetett kamarai hozzájárulás összege 385 millió forintot tett ki.
2022-ben azután már egy szerényebb összegű szerződés megkötésére került sor: a 2022. június végétől 2023. február végéig hatályos szerződés „projektszintű médiavásárlás, PR, produkciós, rendezvényszervezési és stratégiai kommunikációs feladatok” megnevezéssel már csupán 17,3 millió forintról szólt.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Szinte eltörpül a szerződések között, de azért érdekességként megemlítjük, hogy az MKIK 2019-ben „elektronikus aláírás bevezetése” tárgykörben 5,7 millió forintos szerződést kötött a MobilSign Kft.-vel. Ez a cég arról nevezetes, hogy ő jegyzi a méltán ismert magyar feltaláló, Rogán Antal digitális aláírással kapcsolatos találmányát is.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Az elmúlt hónapokban Lukács László György kezdeményezett népszavazást a kötelező kamarai hozzájárulás eltörlése céljából, az ügy az aláírásgyűjtési fázisban tart. Lukács a lapunknak adott interjújában többek közt azt is közölte, ha azokat a pozitív intézkedéseket, melyekre Parragh László hivatkozik, valóban a kamara lobbizta ki,
„azt nekik jobban kellett volna kommunikálni az emberei felé. Legalább az ötezer forintoknak egy részét felhasználhatta volna, hogy erről valamilyen hírt adjon.”
Mint látható, az MKIK 2016 és 2022 között több mint 866 millió forintot költött kommunikációs feladatokra. A kamara úgynevezett lobbitevékenységéről azonban az utca embere, a mikro- és kisvállalkozók nem értesültek.
