Orbán Viktor kedvelt kommunikációs fordulata, hogy Európa lábon lőtte magát az elhibázott brüsszeli szankciókkal. A miniszterelnök ezzel próbálja rendre elhitetni, hogy ezek a döntések csak az Európai Unió és különösképpen Magyarország számára okoznak károkat. Miután a magyar miniszterelnök nem áll szóba újságírókkal, így ezzel a csúsztatással nem lehet szembesíteni. Érdemes mindazonáltal megnézni a szankciók, illetve Ukrajna támogatásának hatását, amelyek, ha nem is egy csapásra, ahogy azt Szijjártó Péter időnként számon kéri, de hónapról hónapra egyre nagyobb kárt okoz Oroszországnak. Vlagyimir Putyint persze valószínűleg az orosz költségvetés helyzetének megbillenése sem fogja rövid távon jobb belátásra bírni, de ahogy fogy Moszkva pénzügyi mozgástere, úgy lesz egyre nehezebb számukra a hadszintéren eredményeket elérni.
A szakértők szerint ugyanis a háború immár Oroszországban is éreztetni fogja a hatását, ugyan nem harcok, hanem az egyre romló életszínvonal formájában. Az Ukrajna elleni háború első időszaka után, amikor a megugró bevételek még jórészt fedezték a megnövekedett kiadásokat, most új fejezet jön, ami felmérhetetlen károkat okozhat az orosz gazdaságban. Az egyre szűkülő erőforrások egyre nagyobb részét fordíthatják ugyanis a hadseregre, aminek gazdasági és társadalmi szinten is érdemi hatása lesz.
Az eddigi "fejőstehén" elapad?
Az olajból és gázból származó bevétel 46 százalékkal, 426 milliárd rubelre esett vissza az előző év azonos időszakához képest - közölte az orosz pénzügyminisztérium hétfőn, noha ők azt állítják, hogy immár nem Európa diktál az olajáraknál, utalva arra, hogy a nyugati országok által bevezetett ársapka mit sem ér. Ezt hangsúlyozta például a napokban a Rosznyeft orosz olajipari nagyvállalat vezérigazgatója, miután hétfőn kiderült, hogy az ázsiai országok váltak az orosz olaj legnagyobb vásárlóivá. Arról viszont az oroszok szívesen megfeledkeznek, hogy az értékesítés során kényszerpályán vannak, amit a megmaradt vevőik kegyetlenül kihasználnak. Ezt jelzi, hogy az Európában irányadó Brent és az orosz Ural olaj között komoly árkülönbség alakult ki.
Ez ugyan a decemberi szankciók előtt elkezdett némileg szűkülni, de azóta ismét nyílik az olló. Mellékvágány, hogy ezzel egyébként Magyarország igen jól jár, hiszen a kormány által a Molra kivetett 95 százalékos extraprofit adó ezt a különbözetet lefölözi. Ami korábbi számításaink szerint éves szinten akár 500 milliárd forintnyi plusz bevétellel is kecsegtethet.
Arról nem is beszélve, hogy az olaj esetén ugyan jó részt tudtak váltani, és az európai vevők helyett Indiába és Kínába szállítanak, ám például a gáz esetében ez jóval kisebb mértékben valósult meg. Az LNG termelésüket ugyan növelték, de Kínába csak az európai szállítások töredékét tudták átirányítani. A 2022-es adatok szerint 15 milliárd köbméter földgázt szállítottak Pekingnek csővezetéken, míg a háború előtt az európai piacon hasonló módon 200 milliárd köbmétert értékesítettek. A gázfegyver bevetése orosz szempontból végül totálisan besült, hiszen az eladott mennyiség mellett végül az árak is visszaestek és az Európába is beköszöntő tél ellenére sem volt változás. A tárolók töltöttsége továbbra is magas, így a következő betárolási időszak idejére sem várnak a szakértők olyan áremelkedést, mint amit 2022 nyarán tapasztaltunk. Ha az olaj kapcsán felhoztuk Magyarország helyzetét, akkor itt is érdemes kiemelni, hogy a földgáz kapcsán hazánk finoman szólva sem teljesít jól. Hiszen az európai piacon irányadó TTF gáz árát meghaladó összeget fizetünk az oroszoknak, igaz, ezt két hónapos csúszással követve.
A növekvő kiadásokat is egyre nehezebb lesz finanszírozni
Vlagyimir Putyin háborúja tehát a szankciók miatt a bevételi oldalon komoly problémákat okozott. A kieső bevételeket pedig rövid távon aligha fogják tudni pótolni. Legalább ekkora probléma, hogy a kiadások terén is gyűlnek a viharfelhők. A költségvetés ezen oldalán ugyanis éves összevetésben 59 százalékkal 3120 milliárd rubelre nőttek 2023 januárjában költések. Bár a részletek nem ismertek a nagyrészt titkosított számok miatt, az viszont publikus, hogy a védelmi kiadásokat idén 3500 milliárd rubelre emelnék. A fronton ugyanakkor az látható, hogy az oroszok óriási összegű költések ellenére sem tudnak áttörést elérni, helyette nagyon komoly mennyiségű ember- és anyagveszteséget könyvelhettek el. Persze a harcok továbbra sem dőltek el, hiszen Ukrajna ki van szolgáltatva a nyugati fegyverszállításoknak és pénzügyi támogatásnak. Ráadásul az ukrán tisztviselők az elmúlt napokban arra figyelmeztettek, hogy szerintük Oroszország a következő hetekben komoly offenzívát indít a konfliktus első évfordulója alkalmából.
Az orosz pénzügyminisztérium természetesen pozitív üzeneteket közöl, így most is azt kommunikálták, hogy továbbra is jó úton haladnak a 2023-as költségvetési célkitűzések teljesítése felé. Ez persze óriási blöff, ha figyelembe vesszük, hogy részben a decemberben életbe lépett árplafon és részleges embargó miatt az éves tervezett költségvetési hiány 60 százalékát sikerült januárban összehozni.
Natalia Lavrova, a BCS Global Markets befektetési banki részlegének vezető közgazdásza azt mondta az adatok kapcsán a Financial Timesnak, hogy a költségvetési hiány egyértelműen jelzi, hogy az orosz kormány drasztikusan növelte kiadásait olyan időszakban, amikor a bevételek meredeken estek. "Csak 2015-ben láttunk hasonlót, amikor a honvédelemre fordított kiadások meredeken emelkedtek," – mondta Lavrova, hozzátéve "a hatalmas különbség azonban 2015 és 2023 között az, hogy akkoriban a bevételek visszaesése nem volt olyan vészes."
Az olaj- és gázbevételek csökkenését egyébként az orosz pénzügyminisztérium is elismerte, mint jelezték, részben ehhez kapcsolódóan csökkentek az áfa- és társaságiadó-bevételek. Miközben a hivatalos kommunikáció próbálja elfedni a problémákat, a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ilyen mértékű adóbevétel kiesés a Covid-19 világjárvány 2020-as első hullámában volt, amikor világszerte, így Oroszországban is szinte szó szerint megállt az élet. Amennyiben nem történik valami éles fordulat, akkor a költségvetés mind a kiadási, mind a bevételi oldalon nyomasztó problémával fog hamarosan szembesülni.
Hadigazdasággá válhat Oroszország
Moszkva a bevételeinek nagyjából felét az olajból és gázból szerzi. Ahogy fent jeleztük, a nyugati szankciók okozta csapást pedig csak részben ellensúlyozta azáltal, hogy az energiahordozókat olyan országokba szállítják, mint Kína és India. Ugyanakkor például az olajbevételek messze elmaradnak a tervezettől, már csak azért is, mert a költségvetésben szereplő 70 dolláros szinttel szemben a szankciók miatt a múlt hónapban 49,48 dolláros hordónkénti átlagáron adták el az Urál típusú olajat. Ráadásul ez éves összevetésben is 41 százalékos csökkenést jelent.
A GDP és az ipari termelés ugyan – a várakozásokkal szemben - nem állt a földbe, a tavalyi évet kisebb visszaeséssel abszolválhatta az orosz gazdaság. Ennek hátterében ugyanakkor elsősorban az áll, hogy fokozott tempóban álltak át hadigazdasággá. A statisztikák szerint a fegyvergyártást is magába foglaló ipari kategória, a fémipari termékek gyártása például 5,2 százalékkal nőtt. Ezzel szemben viszont a lakossági ellátást szolgáló szektorok (textilipar, járműgyártás, építőipar) visszaesést szenvedtek el. Fokozza a problémákat az is, hogy a tavaly ősszel besorozott 300 ezer férfi mellett milliós számban menekültek el többnyire jól képzett szakemberek Oroszországból, akiknek a hiánya már számos területen érződik.
Mindez nem azt jelenti, hogy Oroszországot a gazdasági problémák rövid távon megállítanák, ám a szakértők úgy látják, hogy ezek mind olyan jelzések, amelyek segíthetnek abban, hogy a nyugati országok ne adják fel az ukránok támogatását. Amennyiben ugyanis Kijev továbbra is megfelelő katonai és pénzügyi segítséget kap, akkor azzal gazdaságilag kivéreztethető Oroszország. Már csak ezért is tűnik nyugati szempontból hazugnak a magyar kormány békeszólama. A jelek szerint ugyanis az oroszok önszántukból biztosan nem fogják feladni az ukrán inváziót, erről állítólag Orbán Viktor is beszélt, amikor a közelmúltban zártkörben találkozott külföldi újságírókkal. A háborút tehát az zárhatja le, ha az orosz gazdaság olyan kilátástalan helyzetbe kerül, hogy képtelen lesz a továbbiakban finanszírozni az offenzívát.
Rövidtávon persze a költségvetési hiányt Moszkva tudja orvosolni. Ezt szolgálta a közelmúltban, hogy a tartalékokból 38,5 milliárd rubel értékben kínai jüant és aranyat adtak el. Emellett 2023 első negyedévében 800 milliárd rubel értékben terveznek kötvényeket kibocsátani a helyi tőkepiacon. Ennek révén 2500 milliárd rubelre növelnék az idei évre korábban 1700 milliárdosra tervezett belföldi hitelkibocsátást.
