A még a csaknem biztosra vehető felsőházi jóváhagyásra és elnöki aláírásra váró új szabályozás megnehezíti megfosztani őket mentelmi joguktól. Egy exállamfővel ezt a még hatályos rendszer értelmében akkor lehet megtenni Oroszországban, ha büntetőeljárás indul a volt elnök ellen a hivatali ideje alatt elkövetett súlyos bűncselekmény címén. Az eljárást a Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke kezdeményezheti a törvényhozás alsóházánál (az Állami Dumánál), amely ezt jóváhagyása esetén a felsőházhoz (a Szövetségi Tanácshoz) továbbíthatja, amelynek három hónapon belül kell döntenie intézkedésről.
A javasolt új rendszer szerint a hivatalban lévő elnököt abban az esetben menthetik majd fel hivatalából, a volt elnököt pedig akkor foszthatják meg mentelmi jogától, ha az alsóház a legfelsőbb bíróság határozatával megtámogatva vádolja meg súlyos bűncselekmény elkövetésével vagy hazaárulással őket, az alkotmánybíróság pedig megerősíti a vádemelési eljárás törvényességét. A felsőháznak ennek alapján kell határoznia.
Az ügyben a parlament mindkét kamarájának kétharmados többséggel kell döntenie, az alsóházi képviselők egyharmadának kezdeményezése és az alsóház által felállítandó különbizottság döntése alapján. Ha a felsőház három hónapon belül nem határoz az ügyben, a vád elvetettnek tekintendő. A megvádolt exelnöknek joga lesz a parlament mindkét házában jelen lenni ügyének tárgyalásakor.
A törvénytervezet értelmében egy volt államfő ellen nem indulhat bűnügyi vagy közigazgatási eljárás, egy exelnököt nem lehet őrizetbe venni, letartóztatni, átkutatni, kihallgatni vagy megmotozni. A jelenlegi szabályozás szerint ilyen korlátozások csakis az államfői poszton elkövetett ügyekkel kapcsolatban foganatosíthatók velük szemben.
Elfogadása esetén az új törvény Vlagyimir Putyin hivatalban lévő és Dmitrij Medvegyev volt államfőre lesz majd vonatkoztatható. Mihail Gorbacsovra nem, mert ő szovjet és nem orosz elnök volt.
A törvénytervezet kezdeményezői a változtatást azzal indokolták, hogy a jogszabályokat összhangba kell hozni az idei alkotmánymódosítással. Ennek értelmében jogszabályi szinten is ejtenék az alaptörvény-módosítás hatályba lépésekor hivatalban lévő elnök - Vlagyimir Putyin - esetében azt a korlátozást, hogy az államfői tisztséget egy ember legfeljebb két mandátum erejéig töltheti be.
