Szokott sétálni a Bartók Béla úton? Biztos, csakhogy az már újabban Boulevard… Az Eleven Tavasz idén június 2-3. között pezsdíthette itt fel nyárváró fesztiváljával a környéket, ahol a közösségek ereje kerül a középpontba. A kulturális- és gasztroprogramok, a helytörténeti séták abban segítenek, hogy az utca története mellett egymást is megismerjék az ott lakó és az oda látogatók, miközben a helyi üzletek, bárok, éttermek, galériák is részei a forgalmas kavalkádnak.
Tudta, hogy léteznek Budapesten tematikus utcák? Merthogy a Bartók Béla út például az. Vagy csak ennek tudata nélkül sétált mondjuk tegnap errefelé? Netán nézelődött a Falk Miksa utca műkereskedéseiben, merthogy az is tematikus lett. Egyáltalán, mit jelent ez a kifejezés?
Amint azt a BUM irodájától megtudtam, ez a szóhasználat egyedi hangulatot, a kiskereskedők közvetlenségét és ezen keresztül a főváros igazi arcát jelenti a budapestiek és a turisták számára. Egyfajta közösségi érték, ami élhetőbbé és közvetlenebbé teszi a főváros mindennapjait. A BUM karolja fel, segíti és összefogja az utcákat és az ott működő vállalkozókat, hogy a meglévő értékeket megőrizze, a meglévő közösségeket tovább építse.
Honnan jött az ötlet?
Nem titok, a BUM példaképe a bécsi bevásárlóutcák menedzsmentje volt, ahol folyamatosan arra törekszenek, hogy összhangot teremtsenek az ott élők, a turisták és a helyi vállalkozások között. Ezekben az utcákban jó élni és jó üzletet, vagy éttermet nyitni, vezetni is, miközben a látogatók számára próbálnak megadni minden olyan élményt és szolgáltatást, ami miatt a városba érkeztek.
Mit csinál voltaképp a BUM?
Ápolja a meglévő értékeket, kulturális és egyéb programok szervezésével bíztatja arra a lakosságot, hogy aktívan vegyen részt a város életében és megismerésében. Összefogja a vállalkozásokat, hogy azok egymást ismerve és segítve működhessenek.
Segíti az információátadást, és arra törekszik, hogy a főváros utcáiban egyre kevesebb üresen álló üzlethelyiséggel találkozhassanak az ottélők és a turisták. Népszerűsíti a tematikus utcákat, marketing tevékenységgel, kommunikációval támogatja a lokális kezdeményezéseket és képviseli a helyiek véleményét és érdekeit a közéletben. Megtalálja azokat, akik közösen dolgoznak a főváros, a kereskedelem és a turizmus fejlesztéséért, és lehetőséget biztosít az utcákkal közös együttműködésre.
A fővárosban létező, a bevásárlóutcák kereskedőit tömörítő szervezetek szerves részei az utcák mindennapjainak, érzik, látják és kommunikálják a lehetőségeket és a problémákat, valamint programokat is szerveznek. Az egyes utcáknak különálló szervezetei vannak, amelyek a helyiek szócsövei és egyben a BUM kapcsolattartói is.
Azt olvastam valahol, hogy egységgé állhatnak össze a város különböző, egymástól távol eső tematikus utcái. Miért és mi ennek a haszna, értelme?
A vállalkozók, akik a bevásárló és tematikus utcákat hozták létre, akkor fordulnak hozzánk, amikor támogatásra van szükségük. Jelenleg 11 partnerünk van, nem mindegyik utca, van, amelyik egész negyed vagy több egységből áll.
A Liszt Ferenc tér, a Mikszáth tér – Krúdy Gyula utca, az Art és Antik utca (Falk Miksa utca), a Haris Bazár (Haris köz), a Ráday Soho (Ráday utca), a Király utca és környéke, a Fashion Street (Deák Ferenc utca), a Pozsonyi Piknik (Pozsonyi utca), a KultUnio (Budapest Multikulturális Negyede), a Bartók Béla Boulevard, valamint egyes piacok tartoznak ide.
Ezek tehát nemcsak utcák, hanem negyedek, régiók, kisebb körzetek…
A KultUnioval kapcsolatban megemlíteném (mivel ez szintén egy negyed), hogy nemcsak romkocsmák vannak itt, hanem kulturális helyszínek, színházak, művelődési házak, amelyek a VI. és VII. kerületben működnek. Ez a körutak által határolt terület – részben Terézváros, részben Erzsébetváros. Marketing munkával igyekszünk népszerűsíteni ezeket az utcákat és az ott található vállalkozásokat. Időnként lobbi tevékenységet végzünk, érdekképviseletet is ellátunk.
Kiemelném egyik népszerű évente megjelenő kiadványunkat – a háromnyelvű, magyar, angol német térképet, amelyet a helyszínen, a Tourinform irodákban, rendezvényeken terjesztünk, de néhány magánrendelőben, autószalonban is találhatnak ilyet.
Milyen eszközeik vannak e célok megvalósításához?
Éves költségvetéssel dolgozunk, amit a BKIK biztosít. Marketingben, kutatásban, elemzésben, rendezvényszervezésben és lobbi tevékenységben tudunk segíteni. Ha szükséges, továbbítjuk a felmerült gondokat, ilyen a bérlettel, parkolással előforduló észrevétel. Ebben jó partnerek a kamara kerületi tagcsoportjai, akik révén a helyi információkról is értesülünk.
Az érdekképviselet terén mennyire tudják az ott lakók jelzéseit is figyelembe venni? Hiszen időnként nekik és az intézményeknek, vendéglátóhelyeknek súlyos az érdekellentéte…
Nincs mediátori szerepünk. Az esetleges gondok megoldására, az ott lakók panaszainak orvoslására a helyi vállalkozók többsége törekszik, különösen azok, akik már több éve működtetnek ott vendéglátóhelyet. Volt, aki például az ablakokat kicseréltette, hogy tompítsa a kiszűrődő zajokat. Természetesen vannak „tiszavirág életű” cégek, akik nem így gondolkodnak, de nem szabad ez alapján általánosítani. A belváros egyes részein észlelhető kiélezett helyzet, de a pandémia óta javult ez a jelenség.
Ilyen szerveződés, mint az önöké, van Magyarországon máshol is?
Igen, Győrben, ott is az ottani kamara hozta létre, alapítványi formában működnek. Miskolcon elsősorban vállalkozók működtették. Volt ilyen kezdeményezés Pécsett és Szegeden is, de végül nem forrott ki szervezeti egységgé.
Említettük Bécset. Ott hogy működik ez?
Az osztrák kamara hozta ott létre 1992-ben a 40 fős menedzsmentet, amely 80 bevásárló és tematikus utca marketingjében segít. Ott van tagsági díj; és bárki lehet tag, akár templom, vagy iskola, amely az adott környezetbe beletartozik, és úgy gondolja, meg akarja mutatni magát. Ők elsősorban marketing tevékenységet végeznek. Szintén bécsi minta és mi is megvalósítottuk, hogy próbálunk az üres üzlethelyiségeknek bérlőt, vagy új tulajdonost keresni.
Mi lesz a megüresedett üzlethelyiségekkel, amiből akad jócskán?
A www.kibérelem.hu segítségével kívánjuk elérni, hogy a belvárosi megüresedett üzletek újra működjenek, valamilyen formában. Térinformatikai rendszer működik, amelynek alapján gazdasági adatokat szolgáltatunk az üres ingatlanról. Letölthetővé válik egy gazdasági adatsor, amiben lakosságszám, vásárlóerő is megtalálható, megkönnyítve az esetleges döntést. Az elmúlt években bekerült a rendszerbe egy versenytárs adatsor és egy olyan javaslattevő programrész is, amely a meglévő információk alapján megmutatja, hogy adott helyen érdemes-e bizonyos tevékenységet végezni vagy sem.
A bevásárló utcáktól is kapunk információt a megüresedett üzlethelyiségekről. Folyamatosan tárgyalunk az önkormányzatokkal, többükkel élő szerződésünk van, de szeretnénk mind a 23 kerülettel együtt dolgozni, és javaslatot tenni egységes bérbeadási rendszerre. Az önkormányzati ingatlanok egy része sajnos kevésbé piacképes, mivel hosszabb a folyamat a pályáztatás miatt és általában nem is a legjobb minőségű ingatlanok vannak ezek között. A platformon keresztül többlet információkkal gazdagodhatnak az ide bekerülő ingatlanok, így azok kiadási esélye javul.
---------------------
Izgalmas lehetne a Margit-negyed is
A kezemben tartott, térképpel ellátott prospektus szerint a Margit negyed is hamarosan betagozódik e körbe, ami meglepett, hiszen – bár óriási lehetőségek rejlenek Budapest egyik legkellemesebb városrészében – a Margit körúton az üzlethelyiségek fele nem működik. A Margit körút ráadásul nem sétálóutca, valaki vagy felszáll a villamosra a Mechwart téren és leszáll a hídfőnél, vagy átmegy a hídon, vagy fordítva, illetve keresztül hajt rajta kocsival, mert parkolni nem lehet. Biztató, hogy tervek vannak a gyalogos és biciklis barát funkciók felerősítésére, mely javíthat a körút látogatottságán.
A Frankel Leó út lehetne egy második Falk Miksa utca, igaz, a zászlóshajójának nevezhető BÁV áruházból mára pékség lett. A Lukács fürdő környéke is igyekszik – pékség, cukrászda is működik errefelé – de a törökfürdő épülete ennyi évtized után is szomorú látványt nyújt. Bízzunk benne, hátha a szervezethez tartozás segít majd a környék életre keltésében.
